Hoppon maradt sok olyan felvételiző, aki csak állami ösztöndíjas, felsőoktatási szakképzést jelölt meg, mert az országban ebben a formában összesen csak 89 képzésen hirdettek ponthatárt.
Több módja is van annak, hogy kiszámítsák a felvételi összpontszámotokat akkor is, ha valamilyen felsőoktatási szakképzésre jelentkeztek. Mutatjuk a részleteket.
Nem akartok 3-4, vagy esetleg ennél is több évre elköteleződni, de kipróbálnátok, milyen az egyetemi élet? Nem lesz elég pontotok az egyetemi felvételihez, de nem akartok lemondani a továbbtanulásról? Mutatunk egy lehetőséget nektek, amiért később akár extra pontokat is kaphattok.
Folytatjuk a 2023-as felsőoktatási felvételi pontszámítási szabályairól szóló cikksorozatunkat. Ma azt nézzük meg, hány pontot ér az alap- és osztatlan szakokon a felsőoktatási szakképzésen szerzett oklevél.
Hogyan kalkulálhattok a pontjaitokkal, ha felsőoktatási szakképzésre jelentkeztek? Mutatjuk.
A felsőoktatási szakképzéseken – az alap- és osztatlan szakokkal ellentétben – nem két, hanem három módszerrel is kiszámíthatjátok, hány pontotok van.
Kicsivel ugyan, de emelkedett a felsőoktatási szakképzésre jelentkezők száma az idei egyetemi felvételin. Azok, akik bevállalják a kétéves képzést, nem csak könnyebben juthatnak be a felsőoktatásba, de később az alapszakos felvételin is könnyítést kapnak.
Felsőoktatási szakképzés után alapképzésre jelentkeznétek? Mutatjuk, hogyan kalkulálhattok a pontjaitokkal.
Mutatjuk, milyen pontszámítási szabályok vonatkoznak azokra, akiknek már van diplomájuk, de most újra felvételiznének egyetemre vagy főiskolára.
A felsőoktatási szakképzést végzettek és a diplomások is könnyített úton juthatnak be egyetemre vagy főiskolára 2022-ben is. Mutatjuk, hogyan.
Nézzük, milyen képzések közül válogathattok, ha 2022 szeptemberében kezdenétek az egyetemet vagy a főiskolát.
Mutatjuk, hogy működik a pontszámítás, ha felsőoktatási szakképzésre adjátok be a jelentkezéseteket a következő felvételin.
Megvan, melyik egyetem vezeti a HVG 2022-es felsőoktatási rangsorát, utánajártunk, milyen eszközökkel harcolnak a tanárhiány ellen az egyetemek, és azt is megnéztük, miért jelenthet menekülőutat a felsőoktatási szakképzés azoknak a diákoknak, akik nem érzik magukat elég felkészültnek ahhoz, hogy emelt szintű érettségit tegyenek. És persze járványügyi cikkekből sem volt hiány a héten, az ADOM Diákmozgalom például petíciót indított azért, hogy maguk az iskolák dönthessenek az online oktatás elrendeléséről. A hét hírei.
Tovább puhított az egyetemi-főiskolai felvételi szabályain a kormány: a diplomások mellett idén már a felsőoktatási szakképzést végzettek is „felmentést” kaptak a kötelező emelt szintű érettségi alól. A könnyítés jól jön azoknak a középiskolásoknak, akik nem érzik magukat elég felkészültnek a nehezebb, de több pontot érő emelt vizsgához, vagy érettségi eredményük alapján nem kerülhetnének be a kiválasztott alapszakra. Ha vállalják a kétéves kitérőt, végül az alapszakos diploma is meglehet.
A felsőoktatási szakképzéseket a korábbi években nem övezte túl nagy népszerűség, viszonylag kevés hallgató kezdte meg tanulmányait ebben a képzési formában. Idén azonban emelkedett a jelentkezők száma, több hallgatót fogadnak szeptembertől a négy féléves képzések.
Azt már számtalanszor megírtuk, hogy a sikeres felvételi egyik legfontosabb alapszabálya a minimumponthatár elérése, ami az alap- és osztatlan szakok esetén 2021-ben is 280 pont. De mit tehettek, ha ezt nem sikerül megugranotok, mégis szeretnétek szeptembertől egyetemen vagy főiskolán továbbtanulni?
Mennyi a minimumponthatár és ebbe beleszámít-e bármilyen többletpont? Fontos kérdésekre válaszolunk.
Összeszedtük, milyen pontszámítási szabályokra számíthattok ezeken a képzéseken.
A legfrissebb felvételi statisztikák szerint osztatlan képzésekre összesen 15 389-en, felsőoktatási szakképzésekre pedig 11 004-en jelentkeztek. Mutatjuk, hogy ezek a számok hogyan oszlanak el a különböző szakok között.
2021 szeptemberétől az egyes felsőoktatási szakokat tartalmazó jogszabály miniszteri rendelet lesz, a képzési és kimeneti követelményeket pedig hivatalos közleményként publikálják - szavazta meg az Országgyűlés.
