Egyetem emelt szintű érettségi nélkül? Van, ahova idén sem kell a nehezebb vizsga

A felsőoktatási szakképzést végzettek és a diplomások is könnyített úton juthatnak be egyetemre vagy főiskolára 2022-ben is. Mutatjuk, hogyan.

  • Eduline

„Alapképzésre és osztatlan képzésre az a jelentkező vehető fel, aki:

  • legalább egy emelt szintű érettségi vizsgát tett
  • felsőfokú végzettséget tanúsító (legalább alapképzésben vagy a régi rendszer szerint főiskolán szerzett) oklevéllel rendelkezik.
  • a felsőoktatási szakképzés elvégzését igazoló oklevéllel rendelkezik, amennyiben a felsőoktatási intézmény abból számol érettségi pontot”

- olvasható a felvételi tájékoztatóban. Azt is hozzáteszik, hogy ezt a szabályt nem kell alkalmazni, ha olyan képzésre jelentkeztek, amelyen a felvételi összpontszámot kizárólag a gyakorlati vizsga alapján kalkulálják – ilyen például az edző és szakoktató alapszak, a művészet és művészetközvetítés képzési terület szakjai, valamint azok az egy- és kétszakos, osztatlan tanárképzések, ahol csak gyakorlati vizsga van.

Diploma vagy FOSZK-os oklevél

Azoknak, akiknek van már egy diplomájuk, nem kell emelt szintű érettségit tenniük. Tehát ha valaki a korábbi rendszerben szerezte meg az egyetemi vagy főiskolai oklevelét, de 2022-ben újra szeretne egyetemre járni, nem kell újra nekifutnia az érettséginek.

Nem kell emelt szintű érettségit tenniük azoknak sem, akik jártak már felsőoktatási szakképzésre. Az ő pontszámukat a felsőoktatási szakképzésen szerzett oklevél minősítése alapján határozzák meg (igaz, ez utóbbiról külön kell döntenie a felsőoktatási intézményeknek, ám számos népszerű modellváltó és magánegyetem rábólintott).

Van, ahova nem kell emelt szintű

Nem kell emelt szintű érettségi a  kétéves (diplomát nem adó) felsőoktatási szakképzésekhez sem, és ezeken a szakokon a minimumponthatár is alacsonyabb: az emelt szintű érettségiért (ha szereztetek ilyen típusú bizonyítványt) kapható többletpontokkal együtt, de más jogcímen adható többletpontok nélkül minimum 240 pontot kell gyűjtenetek.

A könnyítés jól jön azoknak a középiskolásoknak, akik nem érzik magukat elég felkészültnek a nehezebb, de több pontot érő emelt vizsgához, vagy érettségi eredményük alapján nem kerülhetnének be a kiválasztott alapszakra. Ha vállalják a kétéves kitérőt, végül az alapszakos diploma is meglehet - arról, hogyan működik és mi is pontosan a felsőoktatási szakképzés, itt írtunk le mindent.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.