Egyetem emelt szintű érettségi nélkül? Van, ahova idén sem kell a nehezebb vizsga

A felsőoktatási szakképzést végzettek és a diplomások is könnyített úton juthatnak be egyetemre vagy főiskolára 2022-ben is. Mutatjuk, hogyan.

  • Eduline

„Alapképzésre és osztatlan képzésre az a jelentkező vehető fel, aki:

  • legalább egy emelt szintű érettségi vizsgát tett
  • felsőfokú végzettséget tanúsító (legalább alapképzésben vagy a régi rendszer szerint főiskolán szerzett) oklevéllel rendelkezik.
  • a felsőoktatási szakképzés elvégzését igazoló oklevéllel rendelkezik, amennyiben a felsőoktatási intézmény abból számol érettségi pontot”

- olvasható a felvételi tájékoztatóban. Azt is hozzáteszik, hogy ezt a szabályt nem kell alkalmazni, ha olyan képzésre jelentkeztek, amelyen a felvételi összpontszámot kizárólag a gyakorlati vizsga alapján kalkulálják – ilyen például az edző és szakoktató alapszak, a művészet és művészetközvetítés képzési terület szakjai, valamint azok az egy- és kétszakos, osztatlan tanárképzések, ahol csak gyakorlati vizsga van.

Diploma vagy FOSZK-os oklevél

Azoknak, akiknek van már egy diplomájuk, nem kell emelt szintű érettségit tenniük. Tehát ha valaki a korábbi rendszerben szerezte meg az egyetemi vagy főiskolai oklevelét, de 2022-ben újra szeretne egyetemre járni, nem kell újra nekifutnia az érettséginek.

Nem kell emelt szintű érettségit tenniük azoknak sem, akik jártak már felsőoktatási szakképzésre. Az ő pontszámukat a felsőoktatási szakképzésen szerzett oklevél minősítése alapján határozzák meg (igaz, ez utóbbiról külön kell döntenie a felsőoktatási intézményeknek, ám számos népszerű modellváltó és magánegyetem rábólintott).

Van, ahova nem kell emelt szintű

Nem kell emelt szintű érettségi a  kétéves (diplomát nem adó) felsőoktatási szakképzésekhez sem, és ezeken a szakokon a minimumponthatár is alacsonyabb: az emelt szintű érettségiért (ha szereztetek ilyen típusú bizonyítványt) kapható többletpontokkal együtt, de más jogcímen adható többletpontok nélkül minimum 240 pontot kell gyűjtenetek.

A könnyítés jól jön azoknak a középiskolásoknak, akik nem érzik magukat elég felkészültnek a nehezebb, de több pontot érő emelt vizsgához, vagy érettségi eredményük alapján nem kerülhetnének be a kiválasztott alapszakra. Ha vállalják a kétéves kitérőt, végül az alapszakos diploma is meglehet - arról, hogyan működik és mi is pontosan a felsőoktatási szakképzés, itt írtunk le mindent.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.