A felsőoktatási szakképzéseken – az alap- és osztatlan szakokkal ellentétben – nem két, hanem három módszerrel is kiszámíthatjátok, hány pontotok van.
- ezt a három módszert használhatjátok, ha valamelyik felsőoktatási szakképzésre szeretnétek bekerülni.
Egy kis emlékeztető: a tanulmányi pontokat az érettségi átlageredménye és a középiskolai jegyek alapján kapjátok meg. Először össze kell adnotok a következő öt tárgy utolsó két (tanult) évfolyam év végi jegyeit: magyar nyelv és irodalom (évenként a két osztályzat átlaga), történelem, matek, idegen nyelv, természettudományos tárgy. Az így megkapott pontszámot meg kell szorozni kettővel (ez maximum 100 pont lehet).
Ezután elő kell vennetek az érettségi bizonyítványt, és az abban szereplő százalékos eredmények átlagát kell kiszámolnotok. Ez is maximum 100 pont lehet. Ha a középiskolai jegyekért és az érettségi átlageredményéért járó pontokat összeadjátok, meg is kapjátok a tanulmányi pontszámotokat.
Az érettségi pontszámot másképp kapjátok meg: ezt az adott szak kötelező/választható két tárgy százalékos eredménye határozza meg. Egyszerűen össze kell adnotok a két vizsga százalékos eredményét, így maximum 200 pontot kaphattok.
A felsőoktatási szakképzésen egyébként nem kötelező az emelt szintű érettségi, és a minimumponthatár is alacsonyabb, mint az alapszakokon: 240 pontnál húzták meg a határt (ezt az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt, de az egyéb pluszpontok nélkül kell elérni). További részleteket a felvételi tájékoztatóban találtok.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
