A felsőoktatási szakképzéseken – az alap- és osztatlan szakokkal ellentétben – nem két, hanem három módszerrel is kiszámíthatjátok, hány pontotok van.
- ezt a három módszert használhatjátok, ha valamelyik felsőoktatási szakképzésre szeretnétek bekerülni.
Egy kis emlékeztető: a tanulmányi pontokat az érettségi átlageredménye és a középiskolai jegyek alapján kapjátok meg. Először össze kell adnotok a következő öt tárgy utolsó két (tanult) évfolyam év végi jegyeit: magyar nyelv és irodalom (évenként a két osztályzat átlaga), történelem, matek, idegen nyelv, természettudományos tárgy. Az így megkapott pontszámot meg kell szorozni kettővel (ez maximum 100 pont lehet).
Ezután elő kell vennetek az érettségi bizonyítványt, és az abban szereplő százalékos eredmények átlagát kell kiszámolnotok. Ez is maximum 100 pont lehet. Ha a középiskolai jegyekért és az érettségi átlageredményéért járó pontokat összeadjátok, meg is kapjátok a tanulmányi pontszámotokat.
Az érettségi pontszámot másképp kapjátok meg: ezt az adott szak kötelező/választható két tárgy százalékos eredménye határozza meg. Egyszerűen össze kell adnotok a két vizsga százalékos eredményét, így maximum 200 pontot kaphattok.
A felsőoktatási szakképzésen egyébként nem kötelező az emelt szintű érettségi, és a minimumponthatár is alacsonyabb, mint az alapszakokon: 240 pontnál húzták meg a határt (ezt az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt, de az egyéb pluszpontok nélkül kell elérni). További részleteket a felvételi tájékoztatóban találtok.
Bár sok iskolából pozitív élményekkel távoztak a felvételizők, akadtak olyan intézmények is, ahol életunit vizsgáztatók és sértődött vezetők várták a diákokat. Többeket pedig arról faggattak, hogy hányadik helyen jelölték meg az adott iskolát a jelentkezési sorrendben. Megkérdeztük a szülőket, mik az eddigi tapasztalataik a középiskolai szóbeli felvételikről.
Mutatjuk, milyen költeményeket érdemes átnéznetek a következő hetekben. A magyar írásbelin előfordulhat, hogy egy vers kezdősorát kell felismerni, egy idézet hiányzó részét kell kiegészíteni, vagy meg kell nevezni a szerzőt és a művet.
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
A makói Bartók Béla zeneiskola épületét korábban életveszélyesnek minősítették, ezért költöztették ki onnan a zeneiskolát – később azonban mégis óvodások használták átmenetileg a termeket. A döntés ellen tiltakozó szülők először az önkormányzathoz fordultak, majd bírósághoz vitték az ügyet.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
A pedagógus és aktivista a magyar oktatási rendszer problémáiról, valamint a kormány hozzáállásáról beszélt a WMN Magazin műsorában. Ennek ellenére Balatoni Katalin úgy értelmezte a megszólalást, mintha Törley Katalin a pedagógusokat minősítette volna, noha kritikája az oktatási rendszer működésére irányult.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
