Felsőoktatási szakképzésre jelentkeztetek? Háromféleképpen kalkulálhattok a pontjaitokkal

Összeszedtük, milyen pontszámítási szabályokra számíthattok ezeken a képzéseken.

  • Tóth Alexandra

Ha felsőoktatási szakképzésre jelentkeztetek, akkor jó, ha tudjátok, hogy ezeken a szakokon a felvételi összpontszámot háromféleképpen lehet kiszámítani: 

  • tanulmányi pontok (maximum 200 pont) kétszerezése + többletpontok (maximum 100 pont) = maximum 500 pont
  • tanulmányi pontok (maximum 200 pont) + érettségi pontok (maximum 200 pont) + többletpontok (maximum 100 pont) = maximum 500 pont
  • érettségi pontok (maximum 200 pont) kétszerezése + többletpontok (maximum 100 pont) = maximum 500 pont

Fontos, hogy a felsorolt lehetőségek közül nem ti döntitek el, melyiket módszert szeretnétek alkalmazni, automatikusan a számotokra legelőnyösebb módon fogják számolni a pontjaitokat.

Azt azonban ne felejtsétek el hogy felsőoktatási szakképzésre csak akkor kerülhettek be, ha az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt, de a más jogcímen adható többletpontok nélkül számított pontszámotok eléri a 240 pontot, és eléritek az adott képzésen - az intézmények által megadott kapacitásszám és a jelentkezők számának függvényében - 2021. július 22-én meghúzott ponthatárt.

Továbbtanuláshoz is jól jöhet

Bár diploma nem jár az elvégzett négy féléves képzésért, viszont felsőfokú szakképzettséget igazoló oklevelet kaptok a sikeres záróvizsga után, így előny, hogy nem kell évet halasztanotok. Arról nem is beszélve, hogy ha felsőoktatási szakképzés elvégzése után azonos képzési terület szakjára jelentkeztek, és a pontszámítás nem az oklevélből történik, 32 többletpontot kaphattok. Arról, hogy mi mindenért kaphattok még pluszpontokat, itt írtunk korábban.

A 2021-es felvételiről szóló cikkeinket itt olvashatjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.