Felvételi kisokos: mikor érdemes módosítani a jelentkezési sorrenden, és mikor nem?

Idén is egyszer, július 8-ig módosíthatjátok a korábban megjelölt szakok sorrendjét. Mutatjuk, mikor jöhet jól ez a lehetőség.

  • Tóth Alexandra

A döntést mindenképp érdemes alaposan átgondolni, sorrendet módosítani ugyanis csak egyetlen alkalommal lehet. Vagyis aki megtette, később már nem módosíthat újra, hiába gondolja meg magát közben.

De azt is nagyon fontos tisztázni, mielőtt belevágnátok, hogy csak a jelentkezéskor megadott szakokat tudjátok mozgatnit, azaz új egyetemet vagy új képzést már nem tudtok felvenni a listába. Ez alól egyedül egy kivétel van: ha egy már meglévő jelentkezési hely finanszírozási párját szeretnétek felvenni – azaz ha a jelentkezéskor csak az állami ösztöndíjas formát jelöltétek meg, akkor lehetőségetek van a költségtérítéses párját is hozzáadni a listához – emeli ki a Felvi.

De mégis mikor érdemes változtatni?

Akkor, ha nem az a képzés szerepel a listátok élén, ahova a leginkább be szeretnétek kerülni – például költözés miatt már egy hátrébb sorolt intézmény lenne közelebb, könnyebben elérhető, vagy esetleg változott a család anyagi helyzete.

Szintén érdemes lehet felcserélni a szakokat akkor, ha az állami ösztöndíjas képzési forma hátrébb szerepel, mint az önköltséges. Ugyanis mindenki a listájában szereplő első olyan helyre nyerhet csak felvételt, ahol felvételi összpontszáma eléri a meghatározott ponthatárt – tehát ha nem éritek el az állami ösztöndíjas ponthatárt, nem történik semmi baj, de ha idén esetleg alacsonyabbak lesznek a ponthatárok, akkor esélyetek sem lesz az állami képzésre bekerülni, ha az hátrébb szerepel mint az önköltséges.

És mikor nem?

Vannak azonban olyan esetek is, amikor a sorrendmódosítás nem a legcélszerűbb választás:

  • Ha egy megjelölt képzésnél van kötelező alkalmassági vizsga, de nem sikerült, azaz „nem felelt meg" vagy „nem jelent meg" eredményt kaptatok. Ugyanis az alkalmassági vizsga hiányában semmilyen esetben sem kerülhettek be arra a képzésre, ahol ezt előírják. Jó hír, hogy ilyenkor a ponthatárok megállapításakor ezt a jelentkezési helyet nem is veszik figyelembe, az összes többit azonban igen – tehát olyan, mintha nem is lenne ott, emiatt nem is érdemes külön módosítani a sorrenden.
  • Akkor sem kell feltétlenül variálni, ha az érettségi eredményeitek, illetve a korábbi évek ponthatáriai ismeretében úgy érzitek, nem lesz elég az összpontszámotok. A ponthatárok alakulását ugyanis nagyon sok tényező befolyásolja: az adott szakra jelentkezők száma, az intézmények által oda felvehető létszám (kapacitás), a többi jelentkező pontszáma, de még az is, hogy ők hányadik helyre sorolták ugyanezt a képzés. Így előfordulhat, hogy a pontjaitok mégis elegendőek lennének, viszont mivel időközben hátrébb soroltátok az álomszakotokat, ezért valamelyik kevésbé vágyott, de (a módosítás miatt) a sorrendben előrébb szereplő intézménybe kerültök be.
  • Olyankor sem érdemes módosítani, ha mégsem akartok egy képzésre bekerülni, ilyenkor előnyösebb inkább annak visszavonását (kizárását) választani. A jelentkezési helyek visszavonása ugyanis nem számít bele a sorrendmódosításba, arra ettől függetlenül van lehetőségetek. Visszavonni jelentkezési helyet tetszőleges alkalommal lehet, de ilyenkor is körültekintőnek kell lenni: a visszavonás sem visszavonható, vagyis a visszavont jelentkezési helyet nem lehet újból aktiválni, és értelemszerűen nem lehet helyette új képzést sem megjelölni.

A 2021-es felvételivel kapcsolatos folyamatosan frissülő cikkeinket itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Készül a jogszabály: újra a szülők és az óvodapedagógusok dönthetnek az iskolaérettségről

A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Vitézy Dávid: „Újjáélesztjük a budapesti Diákváros projektjét, a régi terveket felülvizsgáljuk”

Újraindítanák a budapesti Diákváros korábban leállított projektjét – jelentette be Vitézy Dávid. A fejlesztéshez tartozó területek és a korábban elkészült tervek augusztus végére a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülnek. A régi terveket az eltelt évek miatt felülvizsgálják, de továbbra is egy lakó- és kollégiumi funkciókat ötvöző városnegyed kialakítása a cél.