A legfrissebb felvételi statisztikák szerint osztatlan képzésekre összesen 15 389-en, felsőoktatási szakképzésekre pedig 11 004-en jelentkeztek. Mutatjuk, hogy ezek a számok hogyan oszlanak el a különböző szakok között.
Arról korábban már írtunk, hogy kilenc éve nem jelentkeztek olyan sokan jogászképzésre, mint idén, így talán nem meglepő, hogy az osztatlan képzések toplistáján is ez a szak zsebelte be az első helyezést, 5397 jelentkezővel. Ebből 4248-an jelölték meg a jogász szakot első helyen, és összesen 3911-en szeretnének államilag támogatott formában tanulni. A második helyen az osztatlan tanári képzés végzett 3332 jelentkezővel, amit az általános orvos szak követ, ide 3100-an jelentkeztek – derül ki a 2021-es jelentkezési statisztikákból, amelyeket csütörtökön hozott nyilvánosságra az Innovációs és Technológiai Minisztérium.
Az osztatlan képzések top 10-es listáját és a jelentkezőszámokat itt nézhetitek meg:
A jogi képzés a felsőoktatási szakképzésre jelentkezők körében is népszerű, bár nem annyira, mint az osztatlan szakoknál – itt az ötödik helyre sikerült feltornáznia magát 1214 jelentkezővel. A felsőoktatási szakképzések közül még mindig a gazdaságtudományok a legnépszerűbbek, a jogi képzést is az ilyen típusú szakok előzték meg. A legtöbben kereskedelem és marketingre jelentkeztek, de a top 3-ban van a gazdálkodási és menedzsment, illetve a pénzügy és számvitel szak is. Ezt a turizmus-vendéglátás követi.
Mutatjuk a toplistát és a pontos jelentkezőszámokat:
Ha kíváncsiak vagytok, hogy melyik a tíz legnépszerűbb szak a 2021-es felvételin, akkor itt megnézhetitek. A legnépszerűbb egyetemek listáját itt, a top 10 mesterszakot pedig itt találjátok.
A 2021-es felvételivel kapcsolatos folyamatosan frissülő cikkeinket itt olvashatjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
