Idén is több ezren használták ki a "kiskaput" a felvételin, egyre népszerűbbek a kétéves képzések

Kicsivel ugyan, de emelkedett a felsőoktatási szakképzésre jelentkezők száma az idei egyetemi felvételin. Azok, akik bevállalják a kétéves képzést, nem csak könnyebben juthatnak be a felsőoktatásba, de később az alapszakos felvételin is könnyítést kapnak.

  • Csik Veronika

A tavalyi 11 004-ről idén 11 351-re emelkedett a felsőoktatási szakképzésre (FOSZK) jelentkezők száma. A lassú, de folyamatos emelkedés egyik oka szinte biztos, hogy a felvételi követelmények szigorítása: 2020 óta legalább egy emelt szintű érettségit kell tenniük azoknak, akik alap- vagy osztatlan szakra szeretnének bekerülni. A felsőoktatási szakképzésen viszont nincs ilyen feltétel, sőt később könnyebben lehet bejutni alap- és osztatlan képzésre is. Nem véletlen, hogy míg 2020-ban alig 10 ezres jelentkezői létszámot könyvelhettek el ezek a képzések, idén már jóval 11 ezer felett van a felvételizők száma.

A felsőoktatási szakképzés érdekes hibrid: a kétéves, "szakmaközpontú" képzéseket az egyetemek és főiskolák indítják, de elvégésükért nem jár diploma, csak felsőfokú szakképzettség. Felsőoktatási szakképzések nem minden tanulmányi területen vannak, bölcsész-, jogi, természettudományos vagy társadalomtudományi karokon hiába keresünk ilyet, és a nagyobb tudományegyetemekre sem jellemző, hogy hirdetnek ilyen képzéseket.

A lényeg a pontozás

A felsőoktatási szakképzésre gyakorlatilag ugyanazok a felvételi és jelentkezési határidők, eljárási szabályok vonatkoznak, mint az alapképzésekre. A pontszámítási szabályok viszont több helyen is komolyan eltérnek az alap- vagy osztatlan képzésekétől.

Komoly könnyítést kapnak azok, akik ilyen képzésre jelentkeznek: a minimumponthatár nem 280, hanem 240 pont, ráadásul az összpontszámot háromféleképpen is ki lehet számolni, amelyek közül mindig a legelőnyösebbet választják. Ezekhez a szakokhoz emelt szintű érettségi sem kell - és ez fontos tényező azoknak, akik a 2020 óta érvényes felvételi követelmény miatt aggódnak.

Ráadásul 2021-ben tovább puhított az egyetemi-főiskolai felvételi szabályain a kormány: a diplomások mellett idén már a felsőoktatási szakképzést végzettek is „felmentést” kaptak a kötelező emelt szintű érettségi alól.

Tehát azoknak, akik elvégeztek egy kétéves FOSZK-os képzést, és továbbtanulnának alap- és osztatlan képzésen, nem kell emelt szintű érettségit tenniük, a pontszámukat a felsőoktatási szakképzési oklevelük minősítése alapján is meghatározhatják.

Tehát az érettségi eredmények, középiskolai jegyek sem számítanak (igaz, ez utóbbiról külön kell döntenie a felsőoktatási intézményeknek, ám számos népszerű modellváltó és magánegyetem rábólintott). Igaz, az oklevél beszámítása csak szakirányú továbbtanulásnál opció.

Hozzászólások

„Nem lett eredménye a tavalyi tüntetésnek” – a BGE hallgatói továbbra is elégedetlenek, az egyetem sikeres egyeztetésekről beszél

Július 2-ára tüntetést szerveztek a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem hallgatói, akik szerint a tavalyi demonstráció óta sem oldódtak meg a vizsgaközponttal, a számonkéréssel és az egyetemi kommunikációval kapcsolatos problémák. Az egyetem ezzel szemben azt közölte, hogy a korábban felmerült problémákat már rendezték, az egyeztetések eredményesek voltak, ezért a demonstrációt végül lefújták.

A NOKS-dolgozók bérrendezését és az elmaradt jutalmak kifizetését kéri a kormánytól a PDSZ és a PSZ

A jubileumi jutalmak visszamenőleges kifizetését, valamint a nevelést-oktatást segítő dolgozók (NOKS) bérrendezését sürgeti a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), ezért nyílt levelet írtak Magyar Péternek és Lannert Juditnak. A szakszervezetek szerint mindkét intézkedés rövid időn belül megvalósítható lenne, és fontos üzenetet küldene a köznevelésben dolgozóknak az oktatásirányítás szemléletváltásáról.

Szűcs Dóra: „A tanároknak nem újabb elvárásokra, hanem több területre kiterjedő támogatásra van szükségük”

Nem attól digitális egy tanóra, hogy frontális oktatásban digitális tartalmakat vetítünk ki egy digitális táblán – vallja Szűcs Dóra, az Országgyűlés tizenhat év után ismét önálló oktatási bizottságának elnöke. Szerinte a magyar közoktatásban a technológia már jelen van, de sok helyen még hiányzik a szakmai támogatás, a diákokat és tanárokat érintő jóléti támogatás és az infrastruktúra. Az oktatási bizottság elnökével a közoktatás helyzetéről, a digitális kompetenciák szerepéről és a testület előtt álló feladatokról beszélgettünk.

Ezeken a balatoni szabadstrandokon lehet ingyen csobbanni

A balatoni strandbelépők ára idén is emelkedett, de továbbra sem kell mindenhol fizetni a fürdőzésért. A Balaton körül 2026-ban is több mint 40 ingyenesen látogatható szabadstrand várja a nyaralókat, főként a déli parton.

Helyettes államtitkár lett a TASZ korábbi szakmai vezetője

Zeller Judit, a TASZ Esélyegyenlőségi és Önrendelkezési Programjának korábbi vezetője a miniszterelnök döntése alapján a Szociális és Családügyi Minisztérium helyettes államtitkára lett. A jogvédő szervezet szerint kinevezése fontos visszajelzés az emberi jogi szemlélet kormányzati szerepvállalására.