Az ELTE vezeti a HVG rangsorát, ösztöndíjakkal harcolnak az egyetemek a tanárhiány ellen: a hét hírei

Megvan, melyik egyetem vezeti a HVG 2022-es felsőoktatási rangsorát, utánajártunk, milyen eszközökkel harcolnak a tanárhiány ellen az egyetemek, és azt is megnéztük, miért jelenthet menekülőutat a felsőoktatási szakképzés azoknak a diákoknak, akik nem érzik magukat elég felkészültnek ahhoz, hogy emelt szintű érettségit tegyenek. És persze járványügyi cikkekből sem volt hiány a héten, az ADOM Diákmozgalom például petíciót indított azért, hogy maguk az iskolák dönthessenek az online oktatás elrendeléséről. A hét hírei.

  • Eduline

Több ezer felvételiző használhatná ki ezt a kiskaput, tényleg be lehet jutni az egyetemre emelt szintű érettségi nélkül

Kedden arról írtunk, hogy ettől az évtől a diplomások mellett idén már a felsőoktatási szakképzést végzettek is „felmentést” kaptak a kötelező emelt szintű érettségi alól. Vagyis azoknak érdemes a kétéves, diplomát nem adó, de egyetemek és főiskolák által szervezett felsőoktatási szakképzést választaniuk, akik nem érzik magukat elég felkészültnek a nehezebb, de több pontot érő emelt vizsgához, ám a céljuk az alapszakos diploma. Ha elvégzik ezt a képzést, utána könnyen bekerülhetnek BA- vagy BSc-szakra, amelyet ráadásul rövidebb idő alatt végezhetnek el. A teljes cikket itt olvashatjátok el.

Van, ahol ingyen laptoppal, máshol 105 ezer forintos egyetemi ösztöndíjjal harcolnak a tanárhiány ellen

Ma már több felsőoktatási intézmény havi 50-105 ezer forintos ösztöndíjat és egyéb támogatásokat ad a pedagógusszakon tanulókat. Nem véletlenül: komoly tanárhiányt érzékelnek az iskolák, az utánpótlás csak az egyetemekről, főiskolákról érkezhet. A kormány a "csodafegyvernek" tekintett Klebelsberg-ösztöndíjat alakítgatja és bővítgeti, de az egyházak is beszálltak a versenybe. Cikkünket itt találjátok.

Idén is az ELTE vezeti a HVG egyetemi rangsorát

Hétfőn jelenik meg a HVG Diploma különszáma, benne a 2022-es felsőoktatási rangsorral. Amelyet ismét az Eötvös Loránd Tudományegyetem vezet, az intézmény az oktatói és a hallgatói teljesítmény alapján összeállított részrangsorban is az első helyet szerezte meg. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem is megtartotta a második helyet, holtversenyben a Szegedi Tudományegyetemmel. A teljes cikket itt olvashatjátok el.

Nem lesz „tankönyvmentes” zóna az új biatorbágyi technikum, de minden diák laptopot fog használni

Szerdán az új biatorbágyi technikum igazgatójával készítettünk interjút. A jövő szeptemberben induló iskola alapítói azt ígérik, nemcsak a módszerek és az eszközök – a diákok laptopot (is) használnak majd a tanuláshoz –, hanem az iskolai terek is eltérnek majd a hagyományostól, az épületben számos „informális és formális tanulásra” alkalmas helyet alakítanak ki. A teljes cikket itt találjátok.

Petíciót indított indítottak diákok: azt kérik, hogy az iskolák dönthessenek az online oktatásról

Az ADOM Diákmozgalom akciójáról csütörtökön számoltunk be. Aláírásgyűjtésbe kezdtek, azt szeretnék elérni, hogy maguk az iskolák dönthessenek arról, elrendelik-e az online oktatást. Ha egy intézmény úgy dönt, hogy marad a jelenléti oktatásnál, legyen kötelező a maszkviselés a folyosókon, vezessék vissza a lázmérést. Itt olvashatjátok el a cikket.

Már elérhető a középiskolai felvételi jelentkezési lapja

És végül egy fontos információ az idén felvételiző általános iskolásoknak: már elérhető a jelentkezési lap a januári központi írásbeli felvételi vizsgára, amelyet december 3-ig kell benyújtani. Újdonság, hogy idén Ügyfélkapun keresztül is lehet jelentkezni az írásbelire.

Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre itt vagy kattints az oldal tetején a feliratkozás gombra.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.