Dugig vannak Budapest agglomerációjában az iskolák a szülők beszámolói szerint. Mi a helyzet Biatorbágyon?

Nagy szüksége van a környéknek egy középiskolára, Biatorbágyon például megduplázódott a lakosság száma az elmúlt évtizedekben, miközben a Páty-Biatorbágy-Herceghalom-Etyek vonalon nincs középiskola, ezért a diákoknak ingázniuk kell. 2017-ben megjelent egy kormányhatározat, miszerint a kormány támogatja, hogy Biatorbágyon létrejöjjön az első középiskola – akkor még szakgimnáziumnak nevezték, ma már technikumnak. Azóta folyik a tervezés, amelyben sok szereplő vett részt, az önkormányzat, az állam, 2018-tól pedig az Ökumenikus Segélyszervezet is képbe került, a dán Velux Alapítványokkal közösen, amelyek a szakképzést a közép-európai régióban támogatják. Az iskola fenntartója az Ökumenikus Segélyszervezet az Oktatásért Alapítvány lesz, az intézmény most már hivatalosan is létezik.

Az iskola neve Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium. Mitől lesz innovatív? Azt lehet olvasni az iskoláról, hogy nem használnak majd tankönyvet.

Pontosítanom kell, nem lesz teljes tankönyvnélküliség. Bár olyan iskolát hozunk létre, ahol a digitalizációnak fontos szerepe van, ez nem jelenti azt, hogy teljesen megszűnne a könyvhasználat. Valahogy úgy, ahogy a saját életünkben: még mindig vásárolunk könyveket, de például nyomtatott térképet már nem nagyon veszünk a kezünkbe, hanem inkább egy applikációt használunk.  Az elmúlt három-négy évben többször voltunk Angliában, Finnországban, Dániában, iskolákat látogattunk. Az a kép megmaradt, hogy diákok kisebb csoportokban ülnek, laptopot használnak, de a diákok mellett ott van a jegyzetfüzet vagy a könyv is. Ez jól mutatja, hogy mit gondolunk a tanulási-tanítási folyamatról. Sok esetben hatékonyabban tudnak tanulni a diákok, ha mindenki laptopot használ, míg máskor az kell, hogy egymással beszélgessenek egy témáról vagy éppen tollal a kezükben jegyzeteljenek. Amikor azt mondom, hogy digitális eszközökkel támogatott tanulást képzelek el, akkor a változatos pedagógiai módszerek vannak a középpontban, és ehhez kombináljuk a különböző eszközöket. A nyelvtanulásban például biztos, hogy nem a nyomtatott szótár a legjobb eszköz, hiszen különböző alkalmazások már szövegkörnyezetbe ágyazva, felolvasva, a jelentését megmagyarázva mutatják a kifejezéseket. Ugyanakkor, ha egy diák jobban tud úgy tanulni, hogy előtte van a tankönyv, és közben jegyzetel, akkor annak is meg kell teremteni a lehetőségét.

Ez azt jelenti, hogy az iskola diákjainak táskájában nemcsak a matekfüzet lesz benne, hanem egy laptop is?

Igen, sőt én azt gondolom, hogy nem feltétlenül egy matek- vagy magyarfüzet kell, hanem lefűzhető lapok kellenek, ahova jegyzetelhetnek, és később ezek rendszerezhetők otthon a megfelelő mappákba. Azt is szeretnénk, ha online alkalmazásokat is használna mindenki, pl. OneNote-on is jegyzetelhetnek, amiket egymással is meg tudnak osztani. Az oktatásban a tanulás tanítása fontos elem lesz, ahogy a tízujjas gépírás is, ami az új szakképzési rendszerben része is a tananyagnak. Ezeket az eszközöket nem tiltani kell az iskolában, hanem megtanítani a diákokat a megfelelő, értő, etikus, személyiséget nem romboló használatukra.

És a tankönyv inkább az egyéni, otthoni tanulás eszköze lesz?

Igen, én azt gondolom, hogy némiképp fakultatívvá tud válni a tankönyv használata. A tankönyv szükséges eszköz, hiszen egy jóváhagyott tudásanyagot tartalmaz, de van ezeknek online verziójuk is, ott vannak az okostankönyvek, valamint rengeteg digitális tartalom áll rendelkezésre a szakképzés területén is. Tíz éve csak a füzetből és a tankönyvből lehetett felkészülni egy dolgozatra, ma már nem így van. Annak nem látom értelmét, hogy a diákoknak tízkilós hátizsákkal kelljen nap mint nap iskolába járniuk, hiszen ugyanaz a tartalom, ami a tankönyvben ott van, elérhető más formában is, ami a napi használatban praktikusabb. Egy vers elemzéséhez miért kellene elhozniuk a diákoknak az egész szöveggyűjteményt? Miért ne olvashatnák el a laptopjukon, a tabletjükön vagy a telefonjukon? De ha valaki a nyomtatott anyagból szeret tanulni, akkor erre is lesz a lehetősége, lesz könyvtár, lesznek tankönyvek.

Jövőre indul az első évfolyam, egy pénzügyi-számviteli képzést és egy gimnáziumi osztályt indítanak. Milyen más képzéseket kínálnak majd?

A biatorbágyi iskolaépület 2022 decemberére készül el, ezért az első félévet „albérletben” tölti majd az iskola Bicskén, tizenöt percre Biatorbágytól, a Vajda János Technikumban, ott két osztályt tudunk elhelyezni. Szerettük volna már elindítani az iskolát, és a legkeresettebb a pénzügy-számvitel és a gimnáziumi képzés. 2023 szeptemberétől már lesz logisztikai és informatikai képzésünk is, évfolyamonként négy osztállyal működik majd az iskola.

A technikum oldalán már ott vannak a látványtervek az épületről, azt írják, igazi „21. századi iskola” lesz. Miben lesz más, mint a többi iskolaépület?

A tervező cég vezető építésze tervezte például a Gustave Eiffel Francia Iskola és a nagykovácsi amerikai iskola épületét. Nagyon hamar megtaláltuk a közös hangot, elmondtuk, hogy milyen pedagógiai elképzeléseink vannak, ezeket vették figyelembe a tervezéskor. Olyan oktatási tereket képzeltünk el, amelyek sokfajta módszer alkalmazását teszik lehetővé. Ez például azt jelenti, hogy nem téglalap alakú, hosszúkás tantermek lesznek elöl egy katedrával, az ugyanis a frontális oktatást támogatja, hanem egy négyzet alakú, szélesebb, arányosabb térre gondoltunk, ahol a berendezést gyorsan csoportmunkára lehet alakítani, mert van elég hely. Formális és informális tanulási terek is lesznek, a folyosókon, nagyobb terekben lesznek olyan részek, ahol kisebb csoportok együtt tudnak dolgozni projekteken, feladatokon, vagy akár beszélgetni. A harmadik dolog, amire oda kellett figyelni, hogy a gyerekeknél két-három okoseszköz van, amelyekkel a wifihez szeretnének csatlakozni, és persze mindennek van egy szoftverháttere is, amivel a diákok biztonságát lehet garantálni. Dán iskolákból is hoztunk ötleteket, hogy az épület önmaga is tanítson. Erre már itthon is lehet jó példákat találni: ilyen az, amikor a lépcsőfokok függőleges részére feliratokat tesznek, de olyat is láttunk, hogy a padlóra ragasztott matricákkal tették érzékelhetővé a mértékegységeket, például a hosszt. Számtalan ilyen ötlet került be a tervezők munkájába.

Ha már Dánia. Azt írják magukról, hogy be szeretnék építeni a dán szakképzési rendszer elemeit az iskolai munkába. Milyen elemeket?

Az egyik legfontosabb a gyakorlati képzés, bár a legutóbbi magyarországi szakképzési reformban is megjelent ez. Az Ökumenikus Segélyszervezet nagyon sok partnerrel tart kapcsolatot, ráadásul Biatorbágyon és a környéken is nagyon sok vállalat működik, velük már fel is vettük a kapcsolatot, nagyon várják, hogy elinduljon az iskola, hiszen olyan szakmákban fogunk diákokat oktatni, amelyekre nagy szükségük van.  A duális képzés lehetőségét szeretnénk felkínálni, szeretnénk a diákjainkat kivinni azokra a helyekre, ahol az elmélet gyakorlattá válik. Más területen is követendő Dánia. A dán az egyik legboldogabb nemzet, mert a szociális és az érzelmi kultúrájuk megfelelő szinten van. A szociális és az érzelmi intelligencia erősítését szeretnénk mi is beemelni az oktatásba. Egy dán iskolában a menzán például van egy olyan rész, ahová a diákok visszaviszik a tálcájukat, de itt nem ér véget a feladatuk, hanem ők válogatják szét a késeket, villákat, tányérokat, mindent maguk tesznek a közösségért. Ez egy apró példa arra, hogyan lehet  fejleszteni a szociális kompetenciát.

Az Ökumenikus Segélyszervezetet protestáns és ortodox egyházak hozták létre 1991-ben. Mennyire lesz „egyházi” az iskola?

Az iskola alapítványi lesz, de keresztény szellemiségű. A vallásgyakorlás nem lesz elvárás, inkább nyitottságot kérünk a hozzánk jelentkezőktől. Nem lesz kötelező hittanóra, nem fogunk kötelező alkalmakat tartani, de az egyházaknak lehetőségük lesz megszervezni a hittanoktatást. Figyelembe kell venni, hogy a tizenéveseknek vannak spirituális kérdései, és ezekkel is kell foglalkozni. A kérdéseiket mi – nem titkoltan – a keresztény kultúra alapján fogjuk megválaszolni.

15 milliárd forintból épül fel az iskola, állami finanszírozással. 

Az összeg nem csak az iskola épületének létrehozását tartalmazza, hanem  a környező terület rendbetételét is, hiszen ez egy zöldmezős beruházás, egy szántóföld volt ezen a helyen, ahová a közműveket és a szolgáltatásokat is el kell vinni, utakat kell építeni. A város más oktatási feladatokat is szeretne erre a területre költöztetni, ezért a neve már most Tudáspark. Az épületet a magyar állam építi, az Ökumenikus Segélyszervezet a Velux Alapítványokkal készíti elő az iskola indulását, de az önkormányzat is hozzájárult a projekthez azzal, hogy ezt a területet az államnak adta. A Segélyszervezet alapítványa lesz a fenntartó, vagyis nem magániskolaként működik majd, ahol több százezer forintos tandíj van. Normatívából működik majd és abból, amivel a különböző szereplők hozzájárulnak a működtetéséhez.

A szülőknek is hozzá kell majd járulniuk az iskola fenntartásához?

Lesz egy irányösszeg, amelyre számítunk a családok részéről, de ha ezt egy család nem tudja befizetni, akkor is nálunk tanulhat a diák, sőt szociális támogatást is kaphat az iskolától, de a szakképzésben tanulók egyébként is számolhatnak ösztöndíjjal. Emellett cégek, vállalatok támogatását is várjuk, akik hozzájárulhatnak programok szervezéséhez, kiváló tanulók támogatásához, de ők maguk is szerepet vállalhatnak az oktatásban. Ezzel ők is jól járnak, hiszen olyan diákokkal állhatnak kapcsolatban, akik később munkavállalóik lehetnek.

Mekkora összegről van szó?

Most még nem tudok pontos összeget mondani, de pár tízezer forintról lesz szó. Az összeget úgy határozzuk majd meg, hogy minden környékbeli család számára viselhető legyen. Akinek mégis problémát okozna a befizetése, az megteheti majd, hogy kevesebbel járul hozzá az iskola működtetéséhez.