Alternatíva, ha nincs elég pontotok az egyetemi alapképzéshez - minden, amit a felsőoktatási szakképzésről tudni érdemes

Nem akartok 3-4, vagy esetleg ennél is több évre elköteleződni, de kipróbálnátok, milyen az egyetemi élet? Nem lesz elég pontotok az egyetemi felvételihez, de nem akartok lemondani a továbbtanulásról? Mutatunk egy lehetőséget nektek, amiért később akár extra pontokat is kaphattok.

  • Székács Linda

Bár a legtöbb felsőoktatásba készülő diáknak az elsődleges célpontja feltehetőleg az, hogy bejusson valamilyen alapképzésre, nem kell lemondanotok az egyetemi továbbtanulásról akkor sem, ha nem sikerül megugranotok a ponthatárt a listátokon szereplő alapszakon vagy alapszakokon, vagy esetleg az államilag finanszírozott képzés ponthatárát nem éritek el, de nem akartok fizetni a diplomátokért.

Egyre több egyetem indít ugyanis felsőoktatási szakképzéseket, amikre az alacsonyabb pontszámok miatt könnyebb bekerülni, ráadásul az elvégzése után akár az alapképzésbe is becsatlakozhattok, hiszen a végzettségetekért cserébe pluszpontokat kaphattok, az alapképzést pedig rövidebb időtartam alatt végezhetitek el.

A Felvi szerint indul például felsőoktatási szakképzés

  • gazdálkodási és menedzsment,
  • kereskedelem és marketing,
  • pénzügy és számvitel,
  • programtervező informatikus,
  • televíziós műsorkészítő,

és jogi, valamint műszaki területen is.

A pontszámítás ezek esetében is történhet duplázással, valamint az érettségi és tanulmányi eredmények összeadásával attól függően, hogy melyik lehetőség jelenti a magasabb pontszámot számotokra, és természetesen itt is beszámítják az intézményi pontok jogcímen kapható, például nyelvvizsgáért, tanulmányi- vagy sporteredményekért járó pontokat.

Jelentkezni ugyanúgy az E-felvételi rendszerén keresztül kell, felsőoktatási szakképzés megjelölése pedig ugyanúgy beleszámít a három ingyenesen megjelölhető jelentkezési helybe, mint az alapszakos egyetemi képzések.

Hozzászólások

A pedagógia nagy tabuja: miért nem szólhatnak bele a gyerekek abba, amit tanulnak?

Amikor az oktatás megújításáról, tantervi reformokról vagy az iskolák modernizációjáról folyik a vita, a felnőttek – politikusok, szakértők, pedagógusok és szülők – végeláthatatlan csatákat vívnak egymással. Összecsapnak a kötelező tananyag mennyiségén, a tantárgyak struktúráján, az óraszámokon és a méréseken. Egyetlen kérdést azonban szinte sehol a világon nem tesznek fel: Miért nem szólhatnak bele maguk a tanulók szervezetten, elfogadott módon és érdemben abba, hogy mit és hogyan tanuljanak? Vélemény.

@eduline.hu 👊 📢 Szerda este tartották a Civil Ellenállás Napját a Kölcsey Ferenc Gimnázium előtt, ahol tanárok, emberi jogi aktivisták mellett Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is beszédet mondott. 🗣️ #fyi #magyartiktok #eduline #civil ♬ eredeti hang - eduline.hu