Alternatíva, ha nincs elég pontotok az egyetemi alapképzéshez - minden, amit a felsőoktatási szakképzésről tudni érdemes

Nem akartok 3-4, vagy esetleg ennél is több évre elköteleződni, de kipróbálnátok, milyen az egyetemi élet? Nem lesz elég pontotok az egyetemi felvételihez, de nem akartok lemondani a továbbtanulásról? Mutatunk egy lehetőséget nektek, amiért később akár extra pontokat is kaphattok.

  • Székács Linda

Bár a legtöbb felsőoktatásba készülő diáknak az elsődleges célpontja feltehetőleg az, hogy bejusson valamilyen alapképzésre, nem kell lemondanotok az egyetemi továbbtanulásról akkor sem, ha nem sikerül megugranotok a ponthatárt a listátokon szereplő alapszakon vagy alapszakokon, vagy esetleg az államilag finanszírozott képzés ponthatárát nem éritek el, de nem akartok fizetni a diplomátokért.

Egyre több egyetem indít ugyanis felsőoktatási szakképzéseket, amikre az alacsonyabb pontszámok miatt könnyebb bekerülni, ráadásul az elvégzése után akár az alapképzésbe is becsatlakozhattok, hiszen a végzettségetekért cserébe pluszpontokat kaphattok, az alapképzést pedig rövidebb időtartam alatt végezhetitek el.

A Felvi szerint indul például felsőoktatási szakképzés

  • gazdálkodási és menedzsment,
  • kereskedelem és marketing,
  • pénzügy és számvitel,
  • programtervező informatikus,
  • televíziós műsorkészítő,

és jogi, valamint műszaki területen is.

A legfontosabb tudnivalók a 2024-es felsőoktatási felvételiről

A pontszámítás ezek esetében is történhet duplázással, valamint az érettségi és tanulmányi eredmények összeadásával attól függően, hogy melyik lehetőség jelenti a magasabb pontszámot számotokra, és természetesen itt is beszámítják az intézményi pontok jogcímen kapható, például nyelvvizsgáért, tanulmányi- vagy sporteredményekért járó pontokat.

Jelentkezni ugyanúgy az E-felvételi rendszerén keresztül kell, felsőoktatási szakképzés megjelölése pedig ugyanúgy beleszámít a három ingyenesen megjelölhető jelentkezési helybe, mint az alapszakos egyetemi képzések.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.