Nem akartok 3-4, vagy esetleg ennél is több évre elköteleződni, de kipróbálnátok, milyen az egyetemi élet? Nem lesz elég pontotok az egyetemi felvételihez, de nem akartok lemondani a továbbtanulásról? Mutatunk egy lehetőséget nektek, amiért később akár extra pontokat is kaphattok.
Bár a legtöbb felsőoktatásba készülő diáknak az elsődleges célpontja feltehetőleg az, hogy bejusson valamilyen alapképzésre, nem kell lemondanotok az egyetemi továbbtanulásról akkor sem, ha nem sikerül megugranotok a ponthatárt a listátokon szereplő alapszakon vagy alapszakokon, vagy esetleg az államilag finanszírozott képzés ponthatárát nem éritek el, de nem akartok fizetni a diplomátokért.
Egyre több egyetem indít ugyanis felsőoktatási szakképzéseket, amikre az alacsonyabb pontszámok miatt könnyebb bekerülni, ráadásul az elvégzése után akár az alapképzésbe is becsatlakozhattok, hiszen a végzettségetekért cserébe pluszpontokat kaphattok, az alapképzést pedig rövidebb időtartam alatt végezhetitek el.
A Felvi szerint indul például felsőoktatási szakképzés
és jogi, valamint műszaki területen is.
| A legfontosabb tudnivalók a 2024-es felsőoktatási felvételiről |
|
A pontszámítás ezek esetében is történhet duplázással, valamint az érettségi és tanulmányi eredmények összeadásával attól függően, hogy melyik lehetőség jelenti a magasabb pontszámot számotokra, és természetesen itt is beszámítják az intézményi pontok jogcímen kapható, például nyelvvizsgáért, tanulmányi- vagy sporteredményekért járó pontokat.
Jelentkezni ugyanúgy az E-felvételi rendszerén keresztül kell, felsőoktatási szakképzés megjelölése pedig ugyanúgy beleszámít a három ingyenesen megjelölhető jelentkezési helybe, mint az alapszakos egyetemi képzések.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
