Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Folytatjuk a 2023-as felsőoktatási felvételi pontszámítási szabályairól szóló cikksorozatunkat. Ma azt nézzük meg, hány pontot ér az alap- és osztatlan szakokon a felsőoktatási szakképzésen szerzett oklevél.
Ha elvégeztetek egy kétéves felsőoktatási szakképzést, de szeretnétek alap- vagy osztatlan szakon továbbtanulni, két megoldás közül választhattok.
A felsőoktatási intézmények a felsőoktatási szakképzéseken megszerzett oklevél minősítése alapján is rangsorolhatják a jelentkezőket, az oklevélért maximum 400 pontot lehet kapni, ehhez kell hozzáadni a pluszpontokat (fontos: emelt szintű érettségiért csak akkor jár többletpont, ha az érettségi pontokat az alapján számolják).
A részleteket minden meghirdetett szaknál meg kell nézni, a szabályok ugyanis intézményenként és képzésenként is eltérhetnek.
Úgy is dönthettek, hogy a középiskolai érettségi és tanulmányi eredményeitek alapján kéritek a pontszámítást – ebben az esetben 32 többletpontot kaptok a felsőoktatási szakképzésen szerzett oklevélre, ha azonos képzési terület szakján tanultok tovább.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.