Felvételi 2023: hány pontot ér a felsőoktatási szakképzésen szerzett oklevél?

Folytatjuk a 2023-as felsőoktatási felvételi pontszámítási szabályairól szóló cikksorozatunkat. Ma azt nézzük meg, hány pontot ér az alap- és osztatlan szakokon a felsőoktatási szakképzésen szerzett oklevél.

  • Eduline

Ha elvégeztetek egy kétéves felsőoktatási szakképzést, de szeretnétek alap- vagy osztatlan szakon továbbtanulni, két megoldás közül választhattok.

A felsőoktatási intézmények a felsőoktatási szakképzéseken megszerzett oklevél minősítése alapján is rangsorolhatják a jelentkezőket, az oklevélért maximum 400 pontot lehet kapni, ehhez kell hozzáadni a pluszpontokat (fontos: emelt szintű érettségiért csak akkor jár többletpont, ha az érettségi pontokat az alapján számolják).

A részleteket minden meghirdetett szaknál meg kell nézni, a szabályok ugyanis intézményenként és képzésenként is eltérhetnek.

Úgy is dönthettek, hogy a középiskolai érettségi és tanulmányi eredményeitek alapján kéritek a pontszámítást – ebben az esetben 32 többletpontot kaptok a felsőoktatási szakképzésen szerzett oklevélre, ha azonos képzési terület szakján tanultok tovább.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.