A hazai cégek nem tartják elég rugalmasnak a felnőttképzési formákat. A vállalatok elsősorban a képzési idő hosszát csökkentenék, és előtérbe helyeznék a digitális tanulási formákat - derül ki a Felnőttképzők Szövetsége kutatásából.
Egy amerikai kutatócsoport megállapította, hogy nincs különbség a lányok és fiúk agyfejlődésében: sem az agyfunkciókban, sem a matematikai képességekben nem találtak eltérést a nemek között.
Arra kíváncsiak, az ország különböző intézményeiben milyen erkölcsi és anyagi megbecsülésre számíthatnak a pedagógusok.
A pályaválasztás előtt álló, hetedik osztályos általános iskolások továbbtanulással és szakmaválasztással kapcsolatos terveit, céljait és a szülői tanácsokat vizsgálta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézete legfrissebb kutatásában. A diákok szerint a pénz, a szabadidő és a jó légkör a legfontosabb.
A Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a 24.hu-nak arról beszélt, hogy a diákok teljesítményében megfigyelhető negatív tendencia visszavezethető 2013-ig, amikor állami kézbe kerültek az oktatási intézmények, de a tanárok és a diákok leterheltsége is közrejátszik, a lemaradókkal pedig nincs, aki foglalkozzon. Szerinte a gyerekek egyedi fejlődési szakaszait kellene figyelembe venni a feszes tanterv teljesítése helyett.
A fiatalok felét támogatta a család, amikor elköltöztek otthonról, minden ötödik fiatal mégis úgy érzi, nem kapott elegendő érzelmi és anyagi támogatást a szülőktől, illetve segítséget a hétköznapi életvezetéshez – derül ki egy friss felmérésből.
2050-ben diploma helyett a vizsgával nem megszerezhető szociális készségeken lesz a hangsúly, és a vezetői képességeket nem feltétlenül az iskolapadban, hanem a munkahelyi ranglétrát végig járva fogják megszerezni – derül ki az Adecco Csoport generációs felméréséből.
Uniós szinten 2009 és 2018 között 32,3 százalékról 40,7 százalékra emelkedett a felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatalok aránya, Magyarországon pedig 24 százalékról 33,7 százalékra - egyebek mellett ez derült ki az Európai Bizottság csütörtökön közzétett, az oktatás és a képzés fejlődését elemző, 2019-es adatokat rögzítő Oktatási és Képzési Figyelőjéből.
Egyre nagyobb a tudatosan, hónap elején megtakarítók aránya - derül ki a K&H Csoport felméréséből.
A fizikai munkakörben dolgozó magyarok alig egynegyede tesz félre rendszeresen a nyugdíjas éveire és több mint kilencven százalékuknak nincs nyugdíjterve – derül ki az Aegon legfrissebb nyugdíjkutatásából.
A K&H ifjúsági index felmérése szerint három hónapnál hosszabb időt jövedelem nélkül a fiatalok 36 százaléka tudna áthidalni és egyre többen tesznek félre a nyugdíjas éveikre is.
Május 29-én tartják majd az idei országos kompetenciamérést.
Az alapokban remekül, az irodai programokban gyengébben teljesítenek a magyar ECDL-vizsgázók - ez derült ki a programot koordináló Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) tavalyi vizsgaeredmények alapján készített beszámolójából.
A nappali tagozatos egyetemisták havonta átlagosan nettó 91 ezer forint összbevétellel rendelkeznek, ezzel szemben az önköltséges formában tanulók átlagosan 272 ezer forintos tandíjat fizetnek szemeszterenként. Az első munkahelyen pedig átlag 211 ezer forintos nettó kereset az elvárás – többek között ez is kiderül a Budapest Bank fiatalokat célzó reprezentatív kutatásából.
Az állam és a hallgató is jól jár a diplomaszerzéssel - derül ki az Eurostudent friss felméréséből.
Egy friss felmérés szerint nőként jobban megéri egyetemet végezni, hiszen diplomával jóval magasabb a fizetést kaphatnak, mint ha felsőfokú végzettség nélkül dolgoznának.
Minden negyedik középiskolás mérnök szeretne lenni, annak ellenére, hogy nem tudják, mindez milyen feladatokkal, munkakörökkel jár. Az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség (EJMSZ) felmérése szerint a középiskolások többsége az építészre és az építőmérnökre asszociál, ha egy mérnökre gondol.
A Szülői Hang több mint ötezer szülő részvételével készített felmérésből kiderül: az általános iskolákban a matek- és az angolórákat érinti leginkább a tanárhiány.
A diplomások aránya majdnem 7 százalékkal marad el az Európai Unió átlagától.
A tanárhiánnyal romlik az oktatás minősége, csökkennek a gyerekek lehetőségei és esélyei is. Többek között ezeket a követkeményeket tapasztalják a szülők, akik eddig részt vettek a Szülői Hang Közösség online kutatásában.
