Mutatjuk, melyik gimnáziumokban lett a legjobb a diákok egyetemi felvételije
Három fővárosi intézmény diákjai szerezték a legtöbb egyetemi felvételi pontot.
Három fővárosi intézmény diákjai szerezték a legtöbb egyetemi felvételi pontot.
Van, ahol már lezárult az elsőévesek kollégiumi jelentkezése, máshol pedig még az eredményekre várnak a hallgatók. Összeszedtük, mikor hirdetik ki a kollégiumi felvételi eredményeket a nagyobb egyetemeken.
Már csak két hetet kell várni a 2026-os pótfelvételi ponthatáraira. Mutatjuk, tavaly hány ponttal lehetett bekerülni a legnépszerűbb képzésekre, és mikor derül ki, hogy idén kit vettek fel.
Az ökológiai gazdálkodási és a biotechnológiai felsőoktatási szakképzés mellett a reedukációs szakember mesterképzés is megjelenhet a kínálatban, miközben a mesterségesintelligencia-informatika mesterszak is bekerülhet a felsőoktatási szakjegyzékbe. Utóbbi iránt már az idei felvételin is komoly volt az érdeklődés: több mint ezren jelentkeztek rá.
Sok felvételiző csak a ponthatárok kihirdetése után veszi észre, hogy ugyanarra a szakra ugyan felvették, de nem arra a munkarendre, amelyet eredetileg szeretett volna. Ha nappali képzés helyett inkább levelezőn tanulnátok, fontos tudni, hogy a felvételi eredmény kihirdetése után erre már nincs központi módosítási lehetőség.
A nappali képzésekhez hasonlóan a levelező munkarendű pszichológia alapszakokra sem volt könnyű bekerülni: az önköltséges helyekre több intézményben is 460 pont feletti eredmény kellett. Bár országszerte csak néhány egyetem indít ilyen képzést, a ponthatárok idén is rendkívül magasan alakultak.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.
Ha az általános felvételi eljárásban végül nem jutottatok be egyetlen megjelölt képzésre sem, még nincs minden veszve: a pótfelvételi eljárásban továbbra is van esély bekerülni egy egyetemre vagy főiskolára.
A ponthatárok kihirdetése után minden évben sokan szembesülnek azzal, hogy hajszálon múlt a felvételük. Van, aki két-három ponttal, mások mindössze egyetlen ponttal maradnak le a kiszemelt szakról. Ilyenkor szinte azonnal felmerül a kérdés: lehet fellebbezni? Kérhető a pontszám újraszámítása? Módosulhat még a besorolási döntés?
Összesen 101 572 jelentkező számára zárult ünnepléssel a tegnap este, közülük csaknem 80 százalék állami ösztöndíjas képzésen kezdheti meg tanulmányait szeptembertől, míg 71 467-en az első helyen megjelölt szakra jutottak be.
Jelentősen átrendeződtek az idei gyógypedagógia alapképzések ponthatárai. Míg tavaly az ELTE volt az egyetlen intézmény, ahol 340 pont fölé kellett kerülni a bejutáshoz, idén minimum ennyi már öt egyetemre való bejutáshoz is kellett, a legnagyobb emelkedést pedig a Pázmány könyvelhette el: a ponthatár egyetlen év alatt 144 ponttal nőtt.
Csütörtök este több ezer felvételiző várta izgatottan a pillanatot, amikor kiderül, sikerült-e bejutnia álmai egyetemére. A ponthatárok kihirdetése után kitört az ünneplés: volt örömtánc, sírás és megható ölelések, sőt olyanok is akadtak, akik a helyszínen ismerkedtek össze és tudták meg, hogy szeptembertől évfolyamtársak lesznek.
Akad olyan tanítóképzés, ahol közel 40 ponttal magasabb ponthatárt kellett elérni a bejutáshoz, míg máshol alig változott vagy akár csökkent is a küszöb tavalyhoz képest. Az idei felvételi eredmények alapján jelentős különbségek alakultak ki az egyetemek között.
Van, ahol több tíz ponttal magasabb ponthatárral lehetett csak bekerülni, máshol viszont könnyebb volt bejutni, mint egy évvel ezelőtt. Az idei felvételi eredmények alapján az óvodapedagógus-képzéseken nagyon eltérően alakultak a ponthatárok: miközben az ELTE továbbra is vezeti a mezőnyt, több egyetemen jelentős emelkedés vagy éppen visszaesés látható a tavalyi adatokhoz képest.
A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.
Idén is a pszichológia volt az egyik legkeresettebb képzés a felsőoktatási felvételin. A nagy érdeklődés miatt évről évre komoly verseny alakul ki különösen az államilag finanszírozott helyekért, ez most sem volt másképp.
Kihirdették a 2026-os felsőoktatási felvételi ponthatárokat, így már az is kiderült, hány ponttal lehetett bekerülni az Eötvös Loránd Tudományegyetem legnépszerűbb képzéseire.
Kiderült, mely államilag támogatott, nappali alap- és osztatlan képzésekre volt a legnehezebb bekerülni idén. A legtöbb extrém magas ponthatár ebben az évben is az osztatlan tanári szakokon született.
Kihirdették a 2026-os felsőoktatási felvételi ponthatárokat, így már az is kiderült, hány ponttal lehetett bekerülni a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem legnépszerűbb alapképzéseire.