Egyre nagyobb szerepet vállal az egyház az oktatásban, az óvodáktól kezdve egészen az egyetemekig, főiskolákig megsokszorozódott az ilyen fenntartású intézmények száma.
A kitolódó tanulmányi idővel, a munkaerőpiaci lehetőségekkel, valamint anyagi okokkal is magyarázható az, hogy sokan még a húszas és a harmincas éveikben is a szüleikkel élnek. Míg Magyarországon 2005-ben a 18-34 évesek 50 százaléka élt együtt a szüleivel, addig 2019-ben ez az arány már 62 százalékra kúszott fel - derül ki egy friss felmérésből.
2019-ben még nőtt az egyetemek nappali képzéseire jelentkezőnek és felvetteknek a száma, ezzel szemben az idei jelentkezőszám nagy mértékben csökkent, 2001 óta nem voltak olyan kevesen a felvételizők, mint 2020-ban. Tavaly természettudományi képzéseken volt a legmagasabb az első helyre jelentkezettekből felvettek aránya - mutatjuk az összesített statisztikákat.
Most megnézhetitek a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatait az átlagkeresetekről. A vizsgált időszakot a koronavírus-járvány gazdasági következményei még csak részben érintették.
Melyik területen dolgozók keresik a legtöbbet havonta és mennyi az átlagkereset Magyarországon? Itt vannak az adatok.
A 15-24 éves munkanélküliek száma egy év alatt 40 ezerre nőtt, sokan azonban így is tanulmányaik mellett dolgoznak. Vajon minden diáknak munkát kell vállalnia az egyetem vagy megélhetésük finanszírozásához? Friss statisztikákat tett közzé a Központi Statisztikai Hivatal.
Itt vannak a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai az átlagkeresetekről.
Itt vannak a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai az átlagkeresetekről.
2019 második negyedévében több mint 4500 üres álláshely volt az oktatásban, a középiskolákban a legnagyobb a hiány - írja a 24.hu a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján.
Az Európai Unió országai között Magyarország már a hatodik helyen áll a korai iskolaelhagyók számának tekintetében – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nemrég megjelent, Magyarország 2018 című kiadványából.
Közel 11 százalékkal nőtt az átlagkereset egy év alatt.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kérdezőbiztosai hatezer, véletlenszerűen kiválasztott, magyarországi lakcímmel rendelkező 16 és 65 év közötti lakos kompetenciáit vizsgálják meg.
Egyre kevesebb hallgató jár egyetemre és főiskolára, csökken a nappali képzésben résztvevők száma is.
2016-ban a legalább 18 éves népesség, vagyis a választópolgárok 55 százaléka rendelkezett minimum érettségivel Magyarországon, de 19 megyénkből 11-ben a felnőtt népesség többségének nincs középfokú végzettsége.
Javultak az iskolázottsági mutatók Magyarországon a 2011-es népszámlálás és a tavaly októberi mikrocenzus között - közölte a Központi Statisztikai Hivatal népszámlálási főosztályának vezetője a köztévén. Budapesten a legtöbb a diplomás.
A még iskolába járó 18-24 évesek több mint fele lelépne az országból.
Csak most kezdi vizsgálni az Emmi, hogy növelte-e a korai iskolaelhagyók számát az, hogy 2013-ban 16 évre csökkent a tankötelezettség felső korhatára. Pedig korábban már a KSH és az Európai Tanács is ezt jelezte. Egy OFI-s kutató pedig a tárca utolsó érvét is megcáfolja, és elmagyarázza, miért nem indok az, hogy más uniós országokban is megszokott a 16 éves korhatár.
Minden ötödik iskoláskorú fiatal fogyasztott már életében valamilyen kábítószert - írta a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Magyarország 2015 című kiadványában.
Orbán Viktor forrásbővülésről beszélt a Kossuth Rádióban pénteken, ám nem egészen világos, mire gondolt. A statisztikák szerint ugyanis évek óta csökken az oktatásra fordított állami források mértéke.
