Felsőoktatási felvételi 2026: így számíthatjátok ki a pontjaitokat egyszerűen
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
A statisztikai hivatal szerint egy év alatt 7,9 százalékkal nőttek a bérek, nagyrészt az állami fizetésemelések magyarázták a növekedést.
433 700 forint volt a bruttó átlagkereset idén júliusban - számolta ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A nettó átlagkereset 288 400 forint volt.
Fontos hozzátenni, hogy a kereseti adatokban a legalább 5 főt alkalmazó cégeknél teljes állásban dolgozók fizetése jelenik meg, vagyis sem a részmunkaidősök, sem a legkisebb cégek dolgozóinak bére nem látszik itt - írja a hvg.hu.
A KSH közzétette azt is, hogy a keresetek mediánértéke - vagyis az a szám, amelynél az emberek fele többet, másik fele kevesebbet keres - bruttó 350 ezer forint volt. Vagyis bruttóban számolva 83 ezer forinttal kevesebb a medián az átlagnál, ráadásul a mediánkereset az átlagnál kisebb ütemben, 7,5 százalékkal nőtt.
Az átlagkereset a pénzügyi, biztosítási ágazatban volt a legmagasabb, bruttó 756 ezer forint, a legalacsonyabb pedig a vendéglátásban, ahol bruttó 258 ezer forintot lehetett keresni teljes állásban.
A nemek közötti különbség nemcsak egyszerűen nagy, hanem még tovább is nőtt: 2021 első hét hónapjában összesítve a férfiak átlagkeresete 8,8 százalékos emelkedés után bruttó 467 700 forint, a nőké 8 százalékos növekedéssel 392 200.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
A vasárnapi pedagógusnaphoz kapcsolódva jelenthetné be a kormány a NOKS-dolgozók bérrendezését – véli Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke. Szerinte egy ilyen döntés szimbolikus gesztus lenne az új oktatási vezetés részéről.
A Teleki Blanka Gimnázium egykori igazgatója, a Tanítanék Mozgalom vezéralakja még a 2016-os diáktüntetések idején vált ismertté. Később otthagyta az oktatást, jelenleg Dániában él. Most pedig nyílt levelet írt Lannert Judit oktatási miniszternek, amit teljes egészében közlünk.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
Pedagógusnap alkalmából videóüzenetben köszöntötte a tanárokat, óvodapedagógusokat és minden nevelő-oktató munkát végző szakembert Lannert Judit. A miniszter üzenetében a pedagógusok értékeléséről is beszélt, hangsúlyozva, hogy annak a szakmai fejlődést kell szolgálnia, nem pedig a megbélyegzést.
Miközben országosan közel 70 ezerre tehető a kollégiumi férőhelyhiány, és számos egyetemi kollégium felújításra szorul, a kormány új kollégiumi helyek építését ígéri az uniós forrásokból. Vitézy Dávid a pénteki sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a Brüsszelből hazahozott pénzek egy részét a lakhatási válság enyhítésére fordítanák.
Bár a nyári időszakban esténként már most is lezárják a pesti alsó rakpart egy szakaszát az autóforgalom elől, a Fővárosi Diákközgyűlés tagjai szerint a Duna-partban még több lehetőség rejlik. A testület egy olyan programot mutatott be, amely a rakpartot még inkább a kikapcsolódás, a közösségi élet és a fenntartható városhasználat szolgálatába állítaná.
A sztrájkjog visszaállítása, a tankerületek átvilágítása, az SNI ellátás helyzete – többek között ezekről egyezetett az oktatási és gyermekügyi miniszter civil szervezetek képviselőivel.