Friss statisztikák: a KSH szerint 433 ezer forint az átlagkereset

A statisztikai hivatal szerint egy év alatt 7,9 százalékkal nőttek a bérek, nagyrészt az állami fizetésemelések magyarázták a növekedést.

  • Csik Veronika

433 700 forint volt a bruttó átlagkereset idén júliusban - számolta ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A nettó átlagkereset 288 400 forint volt.

Fontos hozzátenni, hogy a kereseti adatokban a legalább 5 főt alkalmazó cégeknél teljes állásban dolgozók fizetése jelenik meg, vagyis sem a részmunkaidősök, sem a legkisebb cégek dolgozóinak bére nem látszik itt - írja a hvg.hu.

A KSH közzétette azt is, hogy a keresetek mediánértéke - vagyis az a szám, amelynél az emberek fele többet, másik fele kevesebbet keres - bruttó 350 ezer forint volt. Vagyis bruttóban számolva 83 ezer forinttal kevesebb a medián az átlagnál, ráadásul a mediánkereset az átlagnál kisebb ütemben, 7,5 százalékkal nőtt.

Az átlagkereset a pénzügyi, biztosítási ágazatban volt a legmagasabb, bruttó 756 ezer forint, a legalacsonyabb pedig a vendéglátásban, ahol bruttó 258 ezer forintot lehetett keresni teljes állásban.

A nemek közötti különbség nemcsak egyszerűen nagy, hanem még tovább is nőtt: 2021 első hét hónapjában összesítve a férfiak átlagkeresete 8,8 százalékos emelkedés után bruttó 467 700 forint, a nőké 8 százalékos növekedéssel 392 200.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.