Friss statisztikák: a KSH szerint 433 ezer forint az átlagkereset

A statisztikai hivatal szerint egy év alatt 7,9 százalékkal nőttek a bérek, nagyrészt az állami fizetésemelések magyarázták a növekedést.

  • Csik Veronika

433 700 forint volt a bruttó átlagkereset idén júliusban - számolta ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A nettó átlagkereset 288 400 forint volt.

Fontos hozzátenni, hogy a kereseti adatokban a legalább 5 főt alkalmazó cégeknél teljes állásban dolgozók fizetése jelenik meg, vagyis sem a részmunkaidősök, sem a legkisebb cégek dolgozóinak bére nem látszik itt - írja a hvg.hu.

A KSH közzétette azt is, hogy a keresetek mediánértéke - vagyis az a szám, amelynél az emberek fele többet, másik fele kevesebbet keres - bruttó 350 ezer forint volt. Vagyis bruttóban számolva 83 ezer forinttal kevesebb a medián az átlagnál, ráadásul a mediánkereset az átlagnál kisebb ütemben, 7,5 százalékkal nőtt.

Az átlagkereset a pénzügyi, biztosítási ágazatban volt a legmagasabb, bruttó 756 ezer forint, a legalacsonyabb pedig a vendéglátásban, ahol bruttó 258 ezer forintot lehetett keresni teljes állásban.

A nemek közötti különbség nemcsak egyszerűen nagy, hanem még tovább is nőtt: 2021 első hét hónapjában összesítve a férfiak átlagkeresete 8,8 százalékos emelkedés után bruttó 467 700 forint, a nőké 8 százalékos növekedéssel 392 200.

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.