Friss adatok: bruttó 440 ezres átlagfizetést számolt a KSH

A bruttó átlagkereset 440 600 forint, a nettó 293 ezer volt áprilisban, mindkettő 10,1 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.

  • Csik Veronika

A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 293 000, a kedvezményeket is figyelembe véve 301 800 forintot ért el.

Áprilisban a teljes munkaidőben dolgozók bruttó átlagkeresete – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 440 600, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 451 800 forint volt - írja jelentésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az év első négy hónapját, a január-áprilisi időszakot egyben nézve bruttó átlagkereset 425 400, közfoglalkoztatottak nélkül 436 100 forint volt. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 282 900, a kedvezményekkel 291 200 forint volt.

De melyik diploma éri a legtöbbet?

Az alapképzéseken végzettek havi bruttó átlagjövedelme 345 468 forint. A legjobban az informatikai, az államtudományi és a műszaki diplomások keresnek, míg a legalacsonyabb fizetéssel a művészetközvetítési, a pedagógus- és a hitéleti képzést végzett hallgatók számolhatnak – mindhárom területen bruttó 210-220 ezer forint az átlagbér.

A friss statisztikákból kiderül, hogy a pedagógusok fizetése kifejezetten alacsony, majdnem 90 százalékuk a szakmájában tud elhelyezkedni. Ezt a képzési területet - ebből a szempontból - csak a műszaki és az informatikai szakok előzik meg, míg a legnehezebben az államtudományi, a művészetközvetítési és a sporttudományi képzések egykori hallgatói találnak a diplomájuknak megfelelő munkát.

A teljes frissdiplomás kutatás eredményeit, a legmenőbb egyetemeket és a legtöbbet érő diplomákat itt nézhetitek meg:

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.