Hiába népszerűsíti a kormány, egyre kevesebb a diák a szakképző iskolákban és szakgimnáziumokban

Egyedül a gimnáziumokban nőtt, a többi középfokú iskolában csökkent a tanulók létszáma a 2020/2021-es tanévben. A kilencedikesek 42,1 százaléka technikumba, 35,8 százaléka gimnáziumba nyert felvételt, míg 20,3%-a szakképző iskolában, 1,8%-a pedig szakiskolában, készségfejlesztő iskolában kezdhette meg az előző tanévet. Friss adatok.

  • Tóth Alexandra

A 2020/2021-es tanévben Magyarországon 1 millió 812 ezer gyermek és fiatal vett részt a köznevelés, a szakképzés és a felsőoktatás különböző szintű képzéseiben – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2020/2021-es tanévről szóló oktatási adataiból. 322 700 gyermek óvodai nevelésben, 729 300 tanuló általános iskolai, 469 500 tanuló középfokú oktatásban részesült. 2500 súlyos és halmozottan fogyatékos gyermek fejlesztő nevelés-oktatás keretében teljesítette a tankötelezettségét. Felsőoktatási intézményekben 287 900 hallgató folytatott tanulmányokat.

Az általános iskolákban javultak, a középiskolákban romlottak a számok

Az előző tanévhez képest közel 8 ezerrel csökkent az óvodások száma, az óvodapedagógusok viszont ugyanannyian (31 ezren) maradtak. Ezzel szemben a nappali rendszerű általános iskolai oktatásban 5400-al többen vettek részt, mint egy évvel korábban. Az általános iskolákban 75 200 főállású tanár dolgozott. Az egy tanárra jutó tanulók száma országosan 9,7 fő volt – írják.

A középfokú iskolák nappali tagozatain szintén kevesebb volt a diák, mint a 2019/2020-as tanévben, méghozzá nem is kevéssel, közel 12 500-al. Egyedül a gimnáziumokban nőtt, a többi középfokú iskolában csökkent a tanulók létszáma. A szakképző iskolákba 9 ezerrel, a technikumba, szakgimnáziumba közel 6 ezer fővel jártak kevesebben, mint egy évvel korábban, ugyanakkor a 9. évfolyamra az előző évhez képest közel 3 százalékponttal több tanuló nyert felvételt. A kilencedikesek 42,1 százaléka technikumba, 35,8 százaléka gimnáziumba nyert felvételt, míg 20,3 százaléka szakképző iskolában, 1,8 százaléka pedig szakiskolában, készségfejlesztő iskolában kezdhette meg a 2020/2021-es tanévet.

A főállású tanárok száma a középfokú oktatási intézményekben 40 200 fő volt, ebből gimnáziumokban az előző tanévivel közel azonos létszámban (18,6 ezren) tanítottak – olvasható a KSH oldalán.

A nagyjából 2500 súlyos és halmozottan fogyatékos, fejlesztő nevelés-oktatásban részt vevő tanulóval 433 főállású pedagógus foglalkozott. A 2020/2021-es tanévben a nevelési-oktatási intézményekben – az előző évivel megegyezően – közel 93,7 ezer sajátos nevelési igényű gyermeket, tanulót neveltek, oktattak.

Több volt a továbbtanuló

A felsőoktatási intézmények nappali munkarendű képzésein 204 800 – az előző tanévhez képest 1200 fővel több – hallgató folytatott tanulmányokat. Közülük 187 400-an – a hallgatók több mint 91%-a – felsőfokú alap-, mester- vagy osztatlan képzésben vett részt. Doktori képzésben 8900-an, felsőoktatási szakképzésben 8000-en, szakirányú továbbképzésben közel 500-an tanultak.

A külföldi hallgatók száma az összes munkarendet figyelembe véve 38 100 fő volt, egy év alatt a számuk kismértékben, 400-al csökkent.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Önkormányzati nyári napközis táborok 2026: még vannak szabad helyek, de érdemes gyorsan jelentkezni

A nyári szünet közeledtével sok család számára fontos kérdés, hogyan oldják meg a gyermekek felügyeletét úgy, hogy közben élménydús programokban is részt vehessenek. Jó hír, hogy több önkormányzat által szervezett nyári napközis táborban még vannak elérhető helyek. Az árak között ugyan jelentős különbségek lehetnek, de több kerületben továbbra is kedvező feltételekkel biztosítanak egész napos programokat és napi háromszori étkezést a gyerekeknek.

„A Corvinus nemzetközibb, mint valaha, a dolgozók fizetése pedig több mint duplájára nőtt” – az egyetem szerint eredményes volt a modellváltás

Mi alapján tartja sikeresnek a modellváltást a Corvinus vezetése, hogyan zajlottak az elmúlt évek egyeztetései, nőhet-e a választott szenátusi tagok aránya, és pontosan mit értenek „európai normákhoz közelítő” működés alatt? Ezekről kérdeztük a Budapesti Corvinus Egyetemet azután, hogy az oktatói szakszervezet élesen bírálta az alapítványi modellt, és „rendszerváltást” sürgetett az intézményben.

Maruzsa Zoltán olyan gimnáziumi igazgatót nevezett ki, akit a tantestület nem támogatott, most tömeges felmondások jöhetnek

Komoly feszültség alakult ki a budapesti Németh László Gimnázium tantestületében az új igazgató kinevezése miatt. A pedagógusok egy része szerint az iskola élére olyan vezető került, akit korábban több konfliktus is övezett, és akinek kinevezését a tantestület többsége sem támogatta. Többen már a felmondásukat fontolgatják, ha nem történik változás az intézmény vezetésében.