Jelentős drágulás tapasztalható az albérletpiacon már tizedik hónapja – derült ki a KSH és az Ingatlan.com lakbérindexéből.
A januári mélyponthoz képest már 13 százalékos a növekedés - írta meg a hvg.hu. A folyamatos drágulás ellenére a járvány előtti csúcsot még nem érték el az átlagos bérleti díjak.
A fővárosban 150 ezer forintot kell fizetni átlagosan az albérletért decemberben, azonban óriási különbségek is tapasztalhatók. A legdrágább városrész az ötödik kerület, ahol már 240 ezer forintos bérleti díj jellemző, ez pedig már megfelel a járvány előtti árszintnek. Budapesten a XXIII. kerületben a legolcsóbb a lakhatás: itt átlagosan 107,5 ezer forintot kell havonta átutalni.
Székesfehérváron a legmagasabbak az árak, itt átlagosan 124 ezer forintot kell fizetni, Debrecen 120 ezer forint az átlagos havidíj. Békéscsaba és Salgótarján számít jelenleg a legolcsóbbnak: a két városban „csupán” 120 ezres bérleti díjat kell fizetni.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
