Régen tényleg több fehér karácsonyunk volt? Az ELTE kutatói megadták a választ

A globális felmelegedés miatt néhány évtized alatt drasztikusan csökkent a fagyos napok száma Magyarországon.

  • Eduline

Az ELTE Meteorológiai Tanszék kutatói - Szabó Péter és Pongrácz Rita - megvizsgálták, hogyan alakította át a melegedő klíma és az emiatt változó téli csapadék Európa hóviszonyait – írja a Másfélfok.

Melegedő telek és kevesebb hó

A globális felmelegedés miatt néhány évtized alatt drasztikusan csökkent a fagyos napok száma Magyarországon: a korábbi évi 100 helyett ma átlagosan már 70 alatt járunk. A felmelegedés emberi eredete statisztikailag is kimutatható, és bár a tél továbbra is változékony, az elmúlt 10–15 évben sokkal több meleg-, mint hidegrekord született. A csapadék mennyisége ugyan kissé nőtt az elmúlt 40-50 évben, de a gyorsuló melegedés egyre ritkábban hullik hó formájában.

 

Másfélfok, ELTE Meteorológiai Tanszék

Mi a helyzet Európa többi részén?

A klímaátlagok alapján széles körben visszaesett a téli hóesés mennyisége. Magyarországon ez évente átlagosan 10 centiméteres csökkenést jelent, míg például az Alpokban és a Kárpátokban 30–50 centimétert is elérhet. Egyedül a kontinens legészakibb vidékein, Finnországban, Svédországban, illetve Norvégia csapadékos fjordvidékein figyelhető meg növekedés a téli hóesésben.

Figyelembe véve a természetes változékonyságot, az elmúlt hat évtized adatai alapján jól látható a hazai havazások számának csökkenése. A legtöbb havazás az 1969/70-es télhez kötődik, amikor a jelentős csapadéktöbblet nagy hideggel társult. A legkevesebb havazást pedig a második legenyhébb telünk (2006/07) hozta: ekkor a szokásosnál melegebb és csapadékszegény időjárás együttesen dominált.

Az elmúlt 40 év adatait alapján:

  • Az elmúlt 10 évben az ország nagy részén mindössze 1-3 alkalommal volt fehér a karácsony; a Fertő-tó környékén és a Délkelet-Alföldön pedig gyakorlatilag 2015 óta egyáltalán nem.
  • 1990 körül (1985-1994) csak a Budapest-Szeged-Pécs háromszög térsége maradt ki a fehér karácsonyokból.
  • A legtöbb fehér karácsony 2000 körül (1995 és 2004 között) jelentkezett. Ebben az időszakban Budapesten tízből hat ünnep is havas volt, míg az Északi-középhegységben és az ország északkeleti részén akár 7-8 alkalommal is hullott vagy volt hótakaró karácsonykor.
Másfélfok, ELTE Meteorológiai Tanszék

Mit hozhat a jövő?

A jövőre nézve két lehetséges forgatókönyvet vizsgáltak a kutatók:

  • Az optimista feltételezés szerint: a párizsi klímacélok teljesülése esetén a globális felmelegedés az ipari forradalomhoz képest 2100-ban nem haladja meg a 2 °C-ot.
  • A pesszimista változat szerint: az üvegházgáz-kibocsátások jelenlegi trendje folytatódik a 21. század végéig.
Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.