Régen tényleg több fehér karácsonyunk volt? Az ELTE kutatói megadták a választ

A globális felmelegedés miatt néhány évtized alatt drasztikusan csökkent a fagyos napok száma Magyarországon.

  • Eduline

Az ELTE Meteorológiai Tanszék kutatói - Szabó Péter és Pongrácz Rita - megvizsgálták, hogyan alakította át a melegedő klíma és az emiatt változó téli csapadék Európa hóviszonyait – írja a Másfélfok.

Melegedő telek és kevesebb hó

A globális felmelegedés miatt néhány évtized alatt drasztikusan csökkent a fagyos napok száma Magyarországon: a korábbi évi 100 helyett ma átlagosan már 70 alatt járunk. A felmelegedés emberi eredete statisztikailag is kimutatható, és bár a tél továbbra is változékony, az elmúlt 10–15 évben sokkal több meleg-, mint hidegrekord született. A csapadék mennyisége ugyan kissé nőtt az elmúlt 40-50 évben, de a gyorsuló melegedés egyre ritkábban hullik hó formájában.

 

Másfélfok, ELTE Meteorológiai Tanszék

Mi a helyzet Európa többi részén?

A klímaátlagok alapján széles körben visszaesett a téli hóesés mennyisége. Magyarországon ez évente átlagosan 10 centiméteres csökkenést jelent, míg például az Alpokban és a Kárpátokban 30–50 centimétert is elérhet. Egyedül a kontinens legészakibb vidékein, Finnországban, Svédországban, illetve Norvégia csapadékos fjordvidékein figyelhető meg növekedés a téli hóesésben.

Figyelembe véve a természetes változékonyságot, az elmúlt hat évtized adatai alapján jól látható a hazai havazások számának csökkenése. A legtöbb havazás az 1969/70-es télhez kötődik, amikor a jelentős csapadéktöbblet nagy hideggel társult. A legkevesebb havazást pedig a második legenyhébb telünk (2006/07) hozta: ekkor a szokásosnál melegebb és csapadékszegény időjárás együttesen dominált.

Az elmúlt 40 év adatait alapján:

  • Az elmúlt 10 évben az ország nagy részén mindössze 1-3 alkalommal volt fehér a karácsony; a Fertő-tó környékén és a Délkelet-Alföldön pedig gyakorlatilag 2015 óta egyáltalán nem.
  • 1990 körül (1985-1994) csak a Budapest-Szeged-Pécs háromszög térsége maradt ki a fehér karácsonyokból.
  • A legtöbb fehér karácsony 2000 körül (1995 és 2004 között) jelentkezett. Ebben az időszakban Budapesten tízből hat ünnep is havas volt, míg az Északi-középhegységben és az ország északkeleti részén akár 7-8 alkalommal is hullott vagy volt hótakaró karácsonykor.
Másfélfok, ELTE Meteorológiai Tanszék

Mit hozhat a jövő?

A jövőre nézve két lehetséges forgatókönyvet vizsgáltak a kutatók:

  • Az optimista feltételezés szerint: a párizsi klímacélok teljesülése esetén a globális felmelegedés az ipari forradalomhoz képest 2100-ban nem haladja meg a 2 °C-ot.
  • A pesszimista változat szerint: az üvegházgáz-kibocsátások jelenlegi trendje folytatódik a 21. század végéig.
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.