Okkultizmus, családi problémák és persze az elmaradhatatlan gyilkosság

Wednesday Addams visszatért – és úgy tűnik, még mindig ő az egyetlen kamasz, aki képes úgy belépni egy terembe, hogy a hőmérséklet legalább három fokkal csökkenjen. A második évad első négy epizódjában újra a Nevermore Akadémia komor folyosóin járunk, ahol Wednesday most már nemcsak a „furcsa lány a sarokban”, hanem a suli hőse is. Persze a hősi státusz nála nem jár mosolygással – legfeljebb egy enyhén cinikus szemöldökrándítással –, és a rá irányuló figyelem hamar hozza magával a problémákat is.

A gótikus díszletek, a borongós tájak és a Tim Burton-féle groteszk humor továbbra is uralkodnak, miközben a történet mélyebb érzelmi vizekre is evez. Wednesday sötét víziókkal és hátborzongató rejtélyekkel küzd, miközben a családja – különösen Morticia és Gomez – több teret kap, így a szívfacsaró és a morbid egyszerre kap szerepet. Az új szereplők, köztük egy enyhén gyanús új igazgató (Steve Buscemi), még tovább keverik a már amúgy is fekete árnyalatokban tobzódó kártyapaklit.

5 Netflix-sorozat, amit érdemes a nyár utolsó heteiben ledarálni

Az évad első fele egyszerre feszült és szórakoztató: a hollók csapatostul szállnak, az árnyak túl közel állnak, és a barátságok próbára tétetnek – mindezt persze az Addams-féle abszurd eleganciával. Aki eddig szerette Wednesday száraz, pengeéles humorát és a sötét, mégis szívdobogtató hangulatot, az most sem fog csalódni. Ennek ellenére viszont hagy maga után kívánnivalót.

Mindent a nézőkért

Az első évad bár sikeresnek volt mondható, több kritika is érte a sorozat történetvezetését. Sokan „sötét Harry Potterként” emlegették, még ha nem is rosszból, de be kell látni ez a titulus nem méltó az Addams Family legendás filmjeihez. Így a gyengéd érzelmeket és az egységben az erő elvét félretéve az írók, Alfred Gough és Miles Millar átváltottak teljes horror üzemmódba.

A vér, agyevő zombik, szociopata gyilkosok és para babák ömlesztve túlzásnak hathatnak, de Tim Burton ízlésesen komponálta mindezt össze. Amit kifejezetten üdítő volt látni, hogy nagy klasszikus horrorok elemeit is bátran használták, gondolunk itt például Hitchcock madaraira, de maga Burton is alkalmazhatta a maga morbid művészetére jellemző gyurmafiguráit egy mese erejéig.

További változás, ami ugyan nem érhetett senkit felkészületlenül, az a szerelmi szál teljes kivágása a történetből.

Wednesday az első évad során két tűz közé keveredett, elkezdett gyengéd érzelmeket tápláni Tyler iránt, akiről később kiderült, hogy ő a gyilkos szörny, ami garázdálkodik az iskolához közeli városban, illetve Xavier (a látomásokat festő srác) pedig vonzódni kezdett a sötét lelkű és jégszívű főhősnőhöz.

Sorozatos kvíz: Wednesday visszatért, mire emlékeztek az első évadból?

Bevált filmes fogás, hogy a lánynak választania kell a két srác között, azonban a Wednesday esetében be kell látni, hogy valahogy karakteridegen is lenne, ha vágyódáson kapnánk.

Ennek megfelelően a második évadban Wednesday és Enid kapcsolatára helyezik a hangsúlyt, amit kifejezetten karakterazonosan tesznek. Bár Wednesdaynek fontossá vált vérfarkas „barátnője”, a második évad nem feledteti velünk mennyire mocskosul önzőn, barátságtalanul és kegyetlenül tud játszani. Ennek ellenére mindet megtesz, hogy a lánynak egy haja szála se görbüljön.

Család ellen nincs orvosság

Bár Wednesday egy egyszemélyes hadseregnek számít, tagadhatatlan, hogy a legnagyobbak mögött is állt egy család. Bár jelen esetben pontosan tudjuk, hogy Wednesday nagyon sokat adna azért, hogy ne lihegjenek ennyire a nyakában. Édesanyja féltő nyomulása idegesíti a legjobban, aki elől nem sokáig tudja titokban tartani, hogy zavar van a vízióiban. Morticia bár óvni szeretné a lányát nem tudja „szeretettel és szép szavakkal” így elveszi tőle, ami a legfontosabb neki.

Anya és lánya közötti konfliktus nem csak itt érezhető. Feltűnik ugyanis Morticia édesanyja is, a dúsgazdag temetőtulajdonos és főboszorka, akitől még a ház úrnője is meginog Wednesday legnagyobb örömére.

A család férfitagjai egyelőre nem sokat tettek hozzá a történet alakulásához, leszámítva Pugsley ügyetlenkedéséből született "házikedvencet", aki az iskola diákjainak életére próbál törni egy falatka agyért.

Egyszerre bájos és félelmetes: a pszichológusok szerint ezért akar mindenki Labubut

Mintha le akarták tudni volna az első részeket

Arról szó sincs, hogy unalmas és eseménytelen lenne az első négy rész. Sokkal inkább észrevehető az, hogy jóval több szálon próbálják folytatni a történetet, ezért enyhe zavar és sietség érezhető. Sok a bedobott rejtély, amit szinte egy epizódon belül fel is göngyölítenek, nincsenek kifejtve a konfliktusok és a negyedik részt leszámítva nem érezhető az, hogy dinamikusan haladnánk előre a végkifejlet felé.

Ennek ellenére élvezhető és már-már bájosnak mondható az amerikai bentlakásos iskolák életét bemutató groteszk sorozat.

Régi arcok új karakterrel

Okkal szokták mondani, hogy felmelegítve csak a töltöttkáposzta jó. Ennek ellenére az első évad kifejezetten jól járt Christina Riccivel, aki a filmekben korábban Wednesdayt alakította. Az érezelemmentes szociopata lány után itt egy teljesen őrültet játszhatott, akit nem hajtott más csak a bosszúvágy. Valószínűleg ezen analógia mentén emeltek be megint egy jól ismert régi arcot. Megsúgjuk, a filmek Fester bácsijából mára már csak egy fej maradt. Hogy viszont erre a karakterre mennyire volt szükség, az még nem világos. Sok esetben tűnhet inkább jó gegnek, mint kulcsszereplőnek.

Ez viszont nem mondható el Steve Buscemi igazgatójáról, akiről már az első pillanatban lerí, hogy valami nincs rendben vele. Bohókás karakterével igyekszik a fiatalok szívébe férkőzni, mint elődje jobbfej kiadása, de érezhető benne a romlottság, ami hamar ki is derül a sorozatban. Az új karakterek közül sok potenciál még az újdonsült énektanárnőben van, aki akár lehet egy fennhéjázó exrocksztár, de ugyanakkor egy hidegvérű tömeggyilkos is. Bármelyik is legyen, már alig várjuk, hogy szeptember 3-án kiderüljön.

Rémesen komoly és pont így kell lennie

Ahogy már említettük: a Wednesday második évada a zavarosságával együtt tökéletes. Azzal, hogy a főhősnőt abszolút hidegen hagyja a személyét érintő hőskultusz, sőt teljesen megveti azt, de a maga ridegségében tökéletesen látható, hogy mennyire fontos lett neki Enid és a körme szakadtáig harcolna érte. Persze úgy, hogy ezt csak legfeljebb izé vegye észre.

Így azt kell mondanunk, hogy a siettetés érzése mellett is alig várjuk, hogy megérkezzen az évad második fele. Főleg, hogy a záró epizód egy nagy rakás kérdéssel és problémával hagyott itt minket laza négy hétre.