Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
A kínai Pop Mart 2019-ben dobta piacra a nyúl–majom–manó keverékeként jellemzett Labubut, de világszintű felfutása csak 2024-ben indult, miután Lisa, a Blackpink K-pop-együttes sztárja közösségi oldalán bemutatta kedvenc példányait.
Azóta Kim Kardashian, Dua Lipa és David Beckham is pózol vele az Instagramon, és a cég tőzsdei értéke hatszorosára nőtt, meghaladva a 40 milliárd dollárt. Magyarországon az eredeti, 40 centis plüss akár 180 ezer forintba is kerülhet, ritkaságaiért pedig Nyugaton milliókat fizetnek.
Shutterstock
Érzelmi feszültséget hordoz magában
A siker titka nemcsak az ügyes marketingben rejlik, hanem a figura pszichológiai hatásában is.
A Labubu egyszerre hordoz kedves, babaszerű és kissé ijesztő, bizarr vonásokat, ami érzelmi feszültséget kelt, ezáltal megragadja a figyelmet
– magyarázta Porkoláb-Minarik Annamária klinikai szakpszichológus a hvg360-nak.
A babajelleg gondoskodást vált ki, a groteszk arckifejezés viszont a félelemre épít, így a két ellentétes érzés keveredése játékos módon oldja a belső feszültséget.
Félelem a kiamaradástól
A pszichológusok szerint a Labubu különlegessége, hogy „tökéletlen kreatúra” – biológiai besorolása bizonytalan, külseje pedig messze van a hibátlantól.
„Könnyebb azonosulni a hibáinkkal, amikor az aktuális trend megerősíti, hogy lehet valami kevésbé vonzó külsőleg: kicsit torz, kicsit problémás, és mégis szerethető” – tette hozzá Filep Orsolya Veronika klinikai szakpszichológus. A Labubu így egyszerre trendi játéktárgy és az önelfogadás szimbóluma.
@whisperton LABUBU UNBOXING ������������������
♬ original sound - Ton
A jelenség mögött a társas kapcsolódás pszichológiája is ott húzódik. Porkoláb-Minarik Annamária megjegyezte azt is, hogy „társas lények vagyunk, természetes igényünk, hogy kapcsolódjunk egymáshoz, ezért sokszor követjük, utánozzuk egymást."
"Ha egy ilyen érzelmet kiváltó tárgy – mint például a Labubu – válik a társas elfogadás, vagyis a "menőség" alapjává, akkor extra gyorsan el tud terjedni” – tette hozzá. A FoMO, vagyis a kimaradástól való félelem szintén hajtja a vásárlási kedvet: nem akarunk kimaradni a divatból, mert a trend követése társadalmi elismerést hozhat.
@havredeluxe The Labubu craze has reached Dua Lipa - are you in with this trend too?! #labubu #dualipa #labubuthemonsters #birkinbag #dualipaedit #hermesaddict #bagcharms #bagcharm #celebrityfashion ♬ Blow Your Mind (Mwahchallenge) - Dua Lipa
A vásárlás játéka
Az erős érzelmeket tovább fokozza a vásárlás „játékosítása”. Egyes Labubu-figurákat vakdobozban árulnak, így csak a kibontáskor derül ki, melyik változatot kaptuk. A ritka darab örömet, a duplikáció csalódást okoz – ugyanazt a feszültség–megkönnyebbülés hullámot élhetjük át, mint a TikTokon látható kicsomagolós videók szereplői, köztük hírességek.
Ez nemcsak a csoporthoz tartozás élményét erősíti, hanem a dopaminszintet is az egekbe löki – akár saját élményből, akár mások örömét figyelve tükörneuronjainkon keresztül. Így születik meg egy új fogyasztói rítus.
A teljes cikket a hvg360-on tudjátok elolvasni.
