Az oktatási ranglisták élén álló ország célja, hogy világszínvonalú mesterséges intelligencia készségekkel vértezze fel a diákokat és tanárokat.
Miközben Európa országaiban egyre több helyen tiltják be az okostelefonokat az iskolákban, Észtország teljesen más utat választott. A digitális innováció élharcosaként ismert balti ország nemcsak, hogy engedi a telefonhasználatot az iskolákban, de most új szintre emeli az oktatást: szeptembertől saját mesterséges intelligencia (MI) fiókot kapnak a középiskolás diákok.
A 1,4 milliós ország az OECD PISA-felméréseiben már Európa élvonalába került matematikából, természettudományból és kreatív gondolkodásból – megelőzve például Finnországot. A siker egyik kulcsa: a digitális eszközök tudatos integrálása a tanításba.
A lap arról számolt be, hogy elindították az „AI Leap” (MI Ugrás) nevű országos programot, amelynek célja, hogy 2027-ig 58 ezer diák (elsőként a 16-17 éves korosztály) és 5 ezer tanár kapjon világszínvonalú MI-eszközökhöz való hozzáférést. Az oktatók külön képzést kapnak az MI-etikus és hatékony használatáról, a diákokat pedig abban támogatják, hogy az MI-t valódi tanulási partnerként használják – nem puszta másolóeszközként.
A 13-16 éves magyar diákok nagy része már használt mesterséges intelligenciát iskolai feladathoz
Kristina Kallas oktatási miniszter hangsúlyozta: náluk a telefon nem problémaforrás, hanem lehetőség. „Ha egy 16 éves online szavazhat a helyhatósági választáson, akkor az iskolában is joggal várja el, hogy használhassa a mobilját tanulásra” – fogalmazott.
Azt is elmondta, hogy Észtországban nincs általános telefonhasználati tilalom az iskolákban. Éppen ellenkezőleg: az okostelefon az ország rendkívül sikeres digitális oktatási stratégiájának szerves része. Úgy alakították ki a rendszert, hogy a szünetekben ne használják a telefonokat, órákon pedig akkor vegyék elő, amikor a tanár kéri – mert valamilyen feladat vagy gyakorlat éppen azzal dolgozik.
„Egy fejlődési kihívással állunk szemben. Vagy gyorsabban gondolkodó, magasabb szintű gondolkodásra képes lényekké fejlődünk, vagy a technológia veszi át az uralmat a tudatunk felett” – nyilatkozta Kristina Kallas.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
