Ausztriában is betiltják a mobiltelefonok használatát az iskolákban

Az osztrák oktatási miniszter szerint „koncentrációgyilkosok” a mobiltelefonok.

  • Eduline/MTI

Betiltják a mobiltelefonok használatát az ausztriai iskolákban – tette közzé az MTI Christoph Wiederkehr, az új osztrák oktatási, tudományos és kutatási miniszter hétfői bejelentését.

„Az ausztriai iskolákban eddig egyedi módon szabályozták a telefonhasználatot, így az új, az első nyolc évfolyamra érvényes országos szabályozás fordulatot jelent”

- mondta a miniszter, majd hozzátette, hogy az iskolákban továbbra is alkalmazhatnak kivételeket.

Wiederkehr szerint a korlátozás hivatalos bevezetése a mobilok „intenzív használata okozta egészségügyi kockázatok, valamint a gyerekek iskolai közösségi viselkedésében kialakult változások” miatt kellenek.

"A tanítási szünetekben a diákoknak a képernyő nézése helyett inkább egymással kellene kapcsolatot teremteniük"

- emelte ki.

Kérhetnek pénzt a diákoktól a telefonok őrzésére a magyar iskolák?

A tervek szerint még márciusban kiadják az iskolákat hivatalosan is "mobilmentes zónává" nyilvánító rendeletet. Ha pedig hivatalosan is bevezetik, akkor a tanórákon kívül a szünetekben is tilos lesz mobileszközöket használnia a diákoknak. Ezeknek a tárolásáról az iskolák maguk fognak dönteni, de a rendelet egyértelművé teszi, hogy „a szabályozás megszegése büntetést von maga után: a tanárok behívhatják a szóban forgó diák szüleit vagy beírhatnak az osztálynaplóba.”

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.