Miért beszélnek portugálul Brazíliában?

Brazília kivételével egész Dél-Amerikában spanyolul beszélnek; a világ ötödik legnagyobb országában viszont portugál az anyanyelv. Hogy miért, arról Brazíliában braziloktól érdeklődtünk.

  • Székács Linda

Több mint tízórányi repülőút után szerda reggel, brazil idő szerint 5:15 perckor landoltam Sao Paulo repterén. Azt hittem, ugyanolyan egyszerű lesz itt elboldogulnom, mint a világ bármely részén, ezzel viszont nagyot tévedtem. Kétórányi próbálkozás után a barátommal egyszerűen feladtuk, hogy tömegközlekedéssel jussunk be a városközpontba és taxit rendeltünk.

Az automatákból nem tudtunk jegyet venni, mert csak brazil bankkártyát fogadnak el, a jegypénztárnál pedig egy kukkot sem értettek abból, amit angolul mondtunk nekik, én pedig abból nem fogtam fel semmit, amit ők portugálul magyaráztak nekem. Pedig az utazás előtt azt hittem; ha az angollal nem is boldogulunk ebben az országban, legalább a kevésbé használt, de nagyon is meglévő olasztudásommal megyek majd valamire, elvégre a portugál is latin nyelv.

Ebben is tévedtem; egy-egy kontextusból kiragadott random kifejezésen kívül semmit sem értettem. A brazil portugál számomra nem hasonlít semmilyen más idegen nyelvre.

De hogy miért éppen portugálul beszélnek Brazíliában, amikor az összes többi dél-amerikai országban a spanyol az idegen nyelv? Ez volt az egyik első kérdés, amit feltettem a brazil ismerősömnek, akit meglátogatni jöttem. Szerinte a válasz erre rendkívül egyszerű; Brazíliát 1500. április 22-én fedezte fel a portugál Pedro Álvares Cabral, míg Argentínába például csak 1516-ban érkezett meg a spanyol Juan Diaz de Solias, és a többi dél-amerikai országot is később fedezték fel.

Mivel tehát a dél-amerikai kontinensről Brazíliát fedezték fel először az európai utazók, itt a portugál terjedt el és lett később az anyanyelv, míg a kontinens többi részére spanyol utazók érkeztek, ezért mindenhol máshol ez terjedt el.

 

Hozzászólások

Demonstrációra készülnek a kulturális dolgozók: a pedagógusokéhoz igazodó bérezést szeretnének

Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.

MOE: Nem nulladik osztályra, hanem rugalmasabb iskolára van szükség

„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.