A párizsi olimpia minden második magyar sportolója még egyetemre jár

19 magyar éremből 16-hoz járultak hozzá a fiatal sportolók.

  • Eduline/MTI

A magyar delegáció minden második sportolója egyetemista volt a 2024-es párizsi olimpián, akik "aktívan kivették a részüket a sikerekből: érmekkel és pontszerző helyekkel emelték mind az ország, mind alma materük presztizsét" - írja a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében.

A magyar csapat tagjai által nyert 19 éremből 16 érem megszerzéséhez járultak hozzá hallgatók - egyéni sportágakban, valamint a vívás és kajak-kenu csapatok tagjaiként.

A párizsi olimpián 20 sportágban a 178 nevezett magyar versenyzőből 16 sportágban 85 egyetemista mérettette meg magát. A 2021-es tokiói olimpiához képest 12 fővel nőtt részvételük a magyar küldöttségben

A legtöbb olimpikon, 5 hallgató, a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetemről érkezett.

"Az olimpikonjaink további fővárosi (Budapesti Gazdasági Egyetem, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Edutus Egyetem, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Óbudai Egyetem), illetve vidéki (Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, Pannon Egyetem, Széchenyi István Egyetem) és külföldi egyetemek hallgatói" - összegezte a minisztérium.

Mi is összeszedtük, hogy tanultak, vagy hol tanulnak jelenleg is a párizsi olimpia magyar sportolói. Az úszóktriatlonistákvívók, cselgáncsozók, sportlövők, vitorlázókatléták, kajakozók, birkózók, öttusázók és evezősök tanulmányairól a linkekre kattintva olvashattok.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.