Ezeken az egyetemeken diplomáztak a magyar olimpiai triatlonisták

A 2024-es párizsi olimpián három triatlonista versenyzik magyar színekben.

  • Székács Linda

Három magyar triatlonista, Bicsák Bence, Kuttor-Bragmayer Zsanett és Lehmann Csongor mérettetik meg magukat párizsi olimpián. A sportolóknak három versenyszámot kell pihenés nélkül teljesíteniük, ez az úszás, a kerékpározás és a futás.

A versenysporttal együtt járó edzések és olimpiára készülés mellett Bicsák Bence és Kuttor-Bragmayer Zsanett diplomát is szereztek. A 28 éves Bicsák Bence a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán szerzett gazdálkodás menedzsment diplomát. A 30 éves Kuttor-Bragmayer Zsanett a Magyar Testnevelés és Sporttudományi Egyetem humánkinezológiai szakán végzett.

A magyar triatlonisták az olimpia menetrendje szerint június 30-án és 31-én versenyeznek. Június 30-án  Lehmann Csongornak és Bicsák Bencének, 31-én Kuttor-Bragmayer Zsanettnek szurkolhatunk.

Ha szeretnétek megtudni, hogy a többi magyar olimpikon hol tanul, kövessétek az Eduline-t az olimpia ideje alatt, június 26. és augusztus 11. között is.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.