Az élsport mellett a tanulmányaira is odafigyel Halász Bence és számos további magyar olimpikon. Összeszedtük, hol tanulnak a párizsi olimpia magyar atlétái.
Halász Bence magyar nehézatléta vasárnap este ezüstérmet szerzett a 2024-es párizsi olimpián a kalapácsvetők döntőjében a 79,97 méteres dobásával. Megelőzni csak a kanadai Ethan Katzberg tudta, aki 84,12 métert dobott rögtön az első körben, és ezzel tulajdonképpen az aranyérem sorsa eldőlt, így az atléták a továbbiakban az ezüstért és bronzért versengtek.
Az olimpiai döntőben a 27. születésnapját is ünneplő Halász egyébént a sport mellett az Eötvös Loránd Tudományegyetem szombathelyi székhelyén, vagyis az ELTE Savaria Egyetemi Központ Pedagógiai és Pszichológiai Karán tanul. Egyike annak a tizenegy élsportolónak, akik az idei olimpián az ELTE jelenlegi vagy korábbi hallgatói. Közéjük tartozik például Venyercsán Bence és Récsei Rita gyalogló is.
A korábban már bemutatott úszók, triatlonisták, vívók, cselgáncsozók, sportlövők, vitorlázók és Pigniczki Fanni tornászhoz hasonlóan az atléták közül is többen még egyetemre járnak, vagy esetleg már megszerezték a diplomájukat az élsport mellett. Bánhidi-Farkas Petra távolugró a Károli Gáspár Református Egyetem hallgatója. Gyurátz Réka női kalapácsvető és Krizsán Xénia hétpróbázó a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem hallgatói.
Helebrand Máté gyalogló a Nyíregyházi Egyetemen tanult. Kerekes Gréta és Kozák Luca gátfutók mindketten a Debreceni Egyetem büszkeségei.
A 20 éves Spiller Tiziana maratoni távú gyalogló a Miskolci Egyetem Egészségtudományi Karán folytat tanulmányokat. Klekner Hanga rúdugró a Budapesti Műszaki Egyetemen végzett okleveles pszichológusként, Wagner-Gyürkés Viktória akadályfutó pedig a Semmelweis Egyetemen szerzett dietetikus végzettséget.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
