A versenysport mellett a tanulmányaikra is ügyelnek; számos olimpiai magyar vívó a felkészülések és edzések közben még egyetemre jár, vizsgázik, vagy több diplomát is szerzett. Összeszedtük, melyik egyetemeken tanulnak vagy tanultak a 2024-es párizsi olimpia magyar vívói.
Tizenöt magyar vívó versenyez a napokban a 2024-es párizsi olimpián. A mindössze 21 éves Muhari Eszter az olimpia első napján egyéni párbajtőrben bronzérmet szerzett, míg a 24 éves Andrásfi Tibor bravúros napot zárt vasárnap, olimpiai negyedikként végzett egyéni párbajtőrben, miután az utolsó pillanatban, egyetlen szúrássaé kikapott a kellemetlen stílusú egyiptomi Mohamed El-Sayed ellen.
A fiatal olimpikonok a sport mellett mindketten egyetemre járnak. Muhari Eszter az amerikai University of Notre Dame és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának hallgatója, Andrásfi Tibor pedig a Budapesti Gazdasági Egyetem büszkesége, de a magyar vívócsapat számos többi tagja is még egyetemre jár, vagy már megszerezte a diplomáját.
Szintén a Budapesti Gazdasági Egyetem tanulója például a hétfőn pástra lépő kard világbajnok, Szűcs Luca és a tokiói olimpián csapatban bronzérmes Szatmári András.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Karán végzett Márton Anna és Siklósi Gergely, és ott tanul Pusztai Liza.
A Budapesti Corvinus Egyetem alumnusa Dósa Dániel és Gémesi Csanád.
Vívóedzői szakra jár a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetemre Koch Máté, Pásztor Flóra pedig szakedzőként szerzett diplomát a TF-en, míg Battai Sugár Katinka a Debreceni Egyetem rekreáció és életmód szakának büszkesége.
A többszörös olimpiai bajnok Szilágyi Áron pedig több diplomát is szerzett; 2017-ben a Károli Gáspár Református Egyetem pszichológia szakán, 2020-ban pedig az Eötvös Loránd Tudományegyetem nemzetközi tanulmányok alapképzésén.
Ha szeretnétek megtudni, hogy a többi magyar olimpikon hol tanul, kövessétek az Eduline-t az olimpia ideje alatt, június 26. és augusztus 11. között is.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
