Szilágyi Áronnak két diplomája is van: ezekre az egyetemekre járnak az olimpiai vívóink

A versenysport mellett a tanulmányaikra is ügyelnek; számos olimpiai magyar vívó a felkészülések és edzések közben még egyetemre jár, vizsgázik, vagy több diplomát is szerzett. Összeszedtük, melyik egyetemeken tanulnak vagy tanultak a 2024-es párizsi olimpia magyar vívói.

  • Székács Linda

Tizenöt magyar vívó versenyez a napokban a 2024-es párizsi olimpián. A mindössze 21 éves Muhari Eszter az olimpia első napján egyéni párbajtőrben bronzérmet szerzett, míg a 24 éves Andrásfi Tibor bravúros napot zárt vasárnap, olimpiai negyedikként végzett egyéni párbajtőrben, miután az utolsó pillanatban, egyetlen szúrássaé kikapott a kellemetlen stílusú egyiptomi Mohamed El-Sayed ellen.

A fiatal olimpikonok a sport mellett mindketten egyetemre járnak. Muhari Eszter az amerikai University of Notre Dame és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának hallgatója, Andrásfi Tibor pedig a Budapesti Gazdasági Egyetem büszkesége, de a magyar vívócsapat számos többi tagja is még egyetemre jár, vagy már megszerezte a diplomáját.

Szintén a Budapesti Gazdasági Egyetem tanulója például a hétfőn pástra lépő kard világbajnok, Szűcs Luca és a tokiói olimpián csapatban bronzérmes Szatmári András.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Karán végzett Márton Anna és Siklósi Gergely, és ott tanul Pusztai Liza.

A Budapesti Corvinus Egyetem alumnusa Dósa Dániel és Gémesi Csanád.

Vívóedzői szakra jár a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetemre Koch Máté, Pásztor Flóra pedig szakedzőként szerzett diplomát a TF-en, míg Battai Sugár Katinka a Debreceni Egyetem rekreáció és életmód szakának büszkesége.

A többszörös olimpiai bajnok Szilágyi Áron pedig több diplomát is szerzett; 2017-ben a Károli Gáspár Református Egyetem pszichológia szakán, 2020-ban pedig az Eötvös Loránd Tudományegyetem nemzetközi tanulmányok alapképzésén.

Ha szeretnétek megtudni, hogy a többi magyar olimpikon hol tanul, kövessétek az Eduline-t az olimpia ideje alatt, június 26. és augusztus 11. között is.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.