Több mint 200 évvel korábban is élhettek emberek Európában, mint ahogyan azt eddig gondolták

Egy kárpátaljai ásatáson olyan eszközöket fedeztek fel, amelyek a legkorábban élő emberek nyomaira utalhatnak egész Európában.

  • Eduline/MTI

A Nature című folyóiratban nemrégiben publikált tanulmányból kiderült, hogy egy ukrajnai ásatáson felfedezett ősi kőeszközök lehetnek a legkorábbi bizonyítékai az ember megjelenésének Európában – írta meg az MTI.

A kutatás szerint az Ukrajna nyugati részén, Kárpátalján található Korolevo (Királyháza) régészeti lelőhelyen feltárt kőeszközök mintegy 1,4 millió évesek.

A tudósok korábban a spanyolországi Atapuercát tartották a legkorábbi lakott helynek Európa térségében, azonban a tanulmánynak köszönhetően kiderült, hogy Korolevóhoz képest ezen a helyen 200-300 évvel később éltek csak emberek.

Korolevóban bár több kőeszköz is előkerült, csontmaradványokat nem találtak. A lelőhely kora alapján azonban a Homo erectus készíthette ezeket, mert abban a korszakban az volt az egyetlen lehetséges emberi faj.

Az akkori emberek a ragadozók által elejtett és hátrahagyott állatok húsát ehették, és valószínűleg már tüzet is tudtak gyújtani

 

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.