Több mint 200 évvel korábban is élhettek emberek Európában, mint ahogyan azt eddig gondolták

Egy kárpátaljai ásatáson olyan eszközöket fedeztek fel, amelyek a legkorábban élő emberek nyomaira utalhatnak egész Európában.

  • Eduline/MTI

A Nature című folyóiratban nemrégiben publikált tanulmányból kiderült, hogy egy ukrajnai ásatáson felfedezett ősi kőeszközök lehetnek a legkorábbi bizonyítékai az ember megjelenésének Európában – írta meg az MTI.

A kutatás szerint az Ukrajna nyugati részén, Kárpátalján található Korolevo (Királyháza) régészeti lelőhelyen feltárt kőeszközök mintegy 1,4 millió évesek.

A tudósok korábban a spanyolországi Atapuercát tartották a legkorábbi lakott helynek Európa térségében, azonban a tanulmánynak köszönhetően kiderült, hogy Korolevóhoz képest ezen a helyen 200-300 évvel később éltek csak emberek.

Korolevóban bár több kőeszköz is előkerült, csontmaradványokat nem találtak. A lelőhely kora alapján azonban a Homo erectus készíthette ezeket, mert abban a korszakban az volt az egyetlen lehetséges emberi faj.

Az akkori emberek a ragadozók által elejtett és hátrahagyott állatok húsát ehették, és valószínűleg már tüzet is tudtak gyújtani

 

Hozzászólások

„A lelkesedés és a bizalmatlanság furcsa elegye van a fiatalokban” – ezt tapasztalja az oktatási tárca párbeszédért felelős vezetője

Van, aki húszoldalas, kidolgozott javaslattal érkezik, mások attól tartanak, hogy az egész csak „látványpékség” vagy „youthwashing”. Kaderják Anita, az oktatási minisztérium társadalmi párbeszédért és részvételért felelős főosztályvezetője szerint önmagában az, hogy a diákok elmondhatják a véleményüket, még csak a nulladik lépés. A bizalomhoz az kell, hogy lássák, mi változik a javaslataik hatására.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

„Abszurd hungarikum, hogy egy diáknak ma sokszor nehezebb bekerülnie egy úgynevezett elitgimnáziumba, mint néhány évvel később egy színvonalas egyetemre”

A hatosztályos gimnázium rengeteg lehetőséget ad a tehetséges gyerekeknek, a felvételik körül kialakult harc és az igazságtalan rendszer viszont komoly gond – véli Molnár Péter, a budapesti Toldy Ferenc Gimnázium igazgatója. Szerinte az iskolája ugyan a jelenlegi helyzet egyik nyertese, de a rendszer így is sok tehetséges gyereket hagy cserben.