Magyarország korábban egy alkalommal, 1996-ban, Veszprémben adott otthont a versenynek.
Az idei diákolimpia helyszíne a szegedi Pick Aréna, ahol a 360 versenyző két versenynapon mérheti össze tudását olyan feladatokban, mint a problémaelemzés, algoritmusok és adatszerkezetek tervezése, valamint a programozás és tesztelés – olvasható az MTI-n. A verseny magyarországi megrendezése egyben tisztelgés Neumann János születésének 120. évfordulója előtt.
A magyar versenyzők nagy sikerrel szerepeltek az elmúlt évtizedek diákolimpiáin: 13 arany-, 37 ezüst- és 47 bronzérmet szereztek. Az aranyérmesek között 1992-ben Magyarország adta az abszolút győztest is. Eddig tizenegy olimpián fordult elő, hogy az összes magyar versenyző érmet szerzett.
A Nemzetközi Informatikai Diákolimpiát 1989 óta évente rendezik meg a nevezett országok középiskolás diákjai számára. Az IOI a nagy nemzetközi tudományos olimpiák egyike, és a világ egyik legrangosabb informatikai versenye. Az egyéni megmérettetésre országonként négy diák kvalifikálhat előválogató versenyeken, kivéve a szervező országot, amely minden évben nyolc versenyzőt delegálhat. Magyarország korábban egy alkalommal, 1996-ban, Veszprémben adott otthont a versenynek.
A versenyt több rendezvény is kíséri
A pedagógusok és oktatási szakemberek mellett minden érdeklődőnek nyitott az EdTech Summit Hungary - Magyar Oktatástechnológiai Konferencia, melyet szombaton a Mathias Corvinus Collegium budapesti, Tas vezér utcai képzési központjában rendeznek meg. A szegedi Knowledge Fair konferencián és expón pedig vállalatok találkozhatnak a fiatal generációval, és mutathatják be termékeiket és szolgáltatásaikat.
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
