Ma kezdődik a Nemzetközi Informatikai Diákolimpia Szegeden, kilencven országból érkeznek versenyzők

Magyarország korábban egy alkalommal, 1996-ban, Veszprémben adott otthont a versenynek.

  • Eduline/MTI

Az idei diákolimpia helyszíne a szegedi Pick Aréna, ahol a 360 versenyző két versenynapon mérheti össze tudását olyan feladatokban, mint a problémaelemzés, algoritmusok és adatszerkezetek tervezése, valamint a programozás és tesztelés – olvasható az MTI-n. A verseny magyarországi megrendezése egyben tisztelgés Neumann János születésének 120. évfordulója előtt.

A magyar versenyzők nagy sikerrel szerepeltek az elmúlt évtizedek diákolimpiáin: 13 arany-, 37 ezüst- és 47 bronzérmet szereztek. Az aranyérmesek között 1992-ben Magyarország adta az abszolút győztest is. Eddig tizenegy olimpián fordult elő, hogy az összes magyar versenyző érmet szerzett.

A Nemzetközi Informatikai Diákolimpiát 1989 óta évente rendezik meg a nevezett országok középiskolás diákjai számára. Az IOI a nagy nemzetközi tudományos olimpiák egyike, és a világ egyik legrangosabb informatikai versenye. Az egyéni megmérettetésre országonként négy diák kvalifikálhat előválogató versenyeken, kivéve a szervező országot, amely minden évben nyolc versenyzőt delegálhat. Magyarország korábban egy alkalommal, 1996-ban, Veszprémben adott otthont a versenynek.

A versenyt több rendezvény is kíséri

A pedagógusok és oktatási szakemberek mellett minden érdeklődőnek nyitott az EdTech Summit Hungary - Magyar Oktatástechnológiai Konferencia, melyet szombaton a Mathias Corvinus Collegium budapesti, Tas vezér utcai képzési központjában rendeznek meg. A szegedi Knowledge Fair konferencián és expón pedig vállalatok találkozhatnak a fiatal generációval, és mutathatják be termékeiket és szolgáltatásaikat.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: A tankönyvek csak akkor fejlődnek, ha a pedagógus választhat

Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.

Térdepeltetés, megszégyenítés, félelem – Rubovszky Rita volt diákjai szerint bántalmazó légkör uralkodott az iskolában, az egykori igazgató visszautasítja a vádakat

A Népszavának nyilatkozó volt diákok és szülők szerint Rubovszky Rita igazgatása alatt korlátozott volt a vécéhasználat a Patrona Hungariae iskolában, az ebédnél pedig „az utolsó falatig” meg kellett enni mindent. Többen megalázó, félelemkeltő légkörről és lelki bántalmazásról beszéltek. Az egykori igazgató a lapnak azt mondta, hogy szerinte átkeretezik a valóságot, a vádakat pedig rágalomnak tartja.

Féltik az MCC-t a diákok: kezdeményezést indítottak a megőrzéséért, szerintük „az alapítvány ügye nem pártpolitikai kérdés”

Orbán Balázs, az MCC kuratóriumi elnöke a közösségi oldalán osztotta meg azt a diákkezdeményezést, amely a Mathias Corvinus Collegium megőrzését sürgeti. A felhívást már több mint 600-an írták alá. A kezdeményezők szerint „az alapítvány ügye nem pártpolitikai kérdés, hanem a jövő nemzedékeinek esélye”.

„Fontos a testnevelés, de nem ebben a formában” – Lannert Judit szerint nőtt a túlsúlyos gyerekek száma a heti öt tesióra bevezetése óta

„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.