Egyetemista típusok a vizsgaidőszakban - ti is magatokra ismertek?

Néhány hétig még tuti, hogy tele lesznek az egyetemista csoportok vizsgaidőszakos mémekkel. Úgy gondoltuk, mi sem maradunk ki a sorból, ezért most összeszedtünk hét életérzést, ami többeteknek ismerős lehet ezekben a napokban.

  • Tóth Alexandra

Ti melyik kategóriába tartoztok?

1. Aki az utolsó estére hagyja a több száz oldalas szakirodalom átolvasását.

2. "Most tényleg nem tanultam szinte semmit, úgyhogy nem lesz jó" - majd teleírja az összes helyet, és végül ötöst, de legrosszabb esetben is négyest kap.

3. Aki folyamatosan pánikol...

4. ... és aki egyáltalán nem.

5. A magabiztos, aki nem jön zavarba attól, ha hülyeséget mondott.

6. Aki könyörgéssel és a könnyeivel próbálja meggyőzni az oktatót.

7. És végül: aki már decemberben letudta a vizsgákat.

A legtöbb fővárosi és vidéki egyetemen a következő két-három hétben véget érnek az első félévet lezáró vizsgák. Itt megnézhetitek, hogy pontosan meddig kell még kitartaniuk a hallgatóknak a különböző egyetemeken. Sőt, néhány tippet is adunk, amelyekkel kibírhatóbbak lehetnek ezek a hetek.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A gólyatábor nem egy teljesítményteszt” – miért megyünk bele olyan dolgokba is, amelyeket valójában nem akarunk?

A gólyatábor egyszerre lehet az egyetemi évek izgalmas kezdete és komoly lelki próbatétel. Hol ér véget a komfortzónából való kilépés, és hol kezdődik a személyes határok átlépése? Miért megy bele valaki egy megalázó feladatba csak azért, mert mindenki más is megcsinálja, és miért élnek tovább évről évre a durva beavatási rítusok? A témáról Karkecz Virág pszichológussal beszélgettünk.

Túlzsúfolt óvodai csoportok, vitatott iskolaérettségi szabályok és növekvő adminisztráció: közös szakmai tervezettel állt elő a PSZ és a PDSZ

A két pedagógus-szakszervezet szerint sürgős, rendszerszintű változtatásokra van szükség az óvodai nevelésben, ezért közös szakmai tervezetben foglalták össze, hogyan változtatnának többek között a szakember-ellátottságon, a dolgozók bérezésén és munkakörülményein, az SNI-s és BTMN-es gyerekek ellátásán, valamint az óvodák finanszírozásán.