224 ezer gyerek él Magyarországon súlyos nélkülözésben, ami jelentős növekedés az elmúlt évekhez képest

Egy szakértői csoport szerint a gyermekvédelmi rendszer komoly problémákkal küzd, ezért öt javaslatból álló reformcsomagot dolgoztak ki, amelyet a választásokon induló pártokhoz is eljuttatnak.

Ötpontos javaslatcsomagot állított össze a gyermekvédelem szükséges reformjáról a Magyar Helsinki Bizottság által létrehozott Falakon Túl Munkacsoport – számolt be róla a Népszava.

A 70 oldalas jelentés szerint a rendszer egyik legnagyobb hibája, hogy a családok gyakran nem a valós gondozási szükségleteik alapján kerülnek a rendszer látókörébe, hanem elsősorban alacsony társadalmi és szociális státuszuk miatt.

A szükségletalapú ellátást felváltotta a szegénységalapú megközelítés

Bár a jogszabályok tiltják, a gyerekeket a gyakorlatban gyakran anyagi okok miatt emelik ki a családból. Emellett rendszerszintű etnikai torzulásról is írnak, mely szerint a roma gyerekek jelentősen felülreprezentáltak a szakellátásban: arányuk elérheti az 50–60 százalékot, miközben a teljes gyermeknépességnek a 20 százalékát teszik ki.

Csak a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet maradt meg mint kategória, ami semmilyen módon nem alkalmas a veszélyeztetettség meghatározására, azt rendszerint önkényesen használják a gyermekjólét és gyermekvédelem területein dolgozók.

Az adatok pedig azt mutatják, hogy a helyzet fokozottan romlik: míg 2014-ben 118 ezer gyerek élt súlyos nélkülözésben, addig 2023-ra ez a szám 224 ezerre nőtt.

A bántalmazás és elhanyagolás miatti jelzések száma is jelentősen emelkedett az utóbbi években:

2023-ban összesen 159 505 jelzés érkezett a család- és gyermekjóléti szolgálatokhoz vagy központokhoz gyerekek fizikai, érzelmi, szexuális bántalmazása, vagy elhanyagolás miatt. Ez 50 százalékkal több az előző évekhez képest.

A szakemberek szerint mindez részben a pénzhiány és a szakemberhiány következménye. A rendszer túlterhelt, ezért sok esetben csak a legsürgősebb problémákat tudják kezelni, hosszú távú segítségre nincs lehetőség. Emiatt előfordul, hogy olyan gyerekek is intézménybe kerülnek, akiknek ez megelőzhető lett volna.

A javaslatcsomag célja, hogy javítsa a gyermekvédelem működését, csökkentse a bántalmazást, és biztosítsa, hogy a gyerekek valóban a szükségleteiknek megfelelő segítséget kapjanak.

A civilek reformjavaslatának öt pontja a következő:

  • az alapellátás megerősítése, 
  • a szakemberek megtartása és támogatása, 
  • a gyerekek valódi jogvédelmének megerősítése, 
  • a független monitoring és a külső kontroll visszaépítése, 
  • illetve a gyermekbarát rendészeti és igazságszolgáltatási működés kialakítása.
Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.