224 ezer gyerek él Magyarországon súlyos nélkülözésben, ami jelentős növekedés az elmúlt évekhez képest

Egy szakértői csoport szerint a gyermekvédelmi rendszer komoly problémákkal küzd, ezért öt javaslatból álló reformcsomagot dolgoztak ki, amelyet a választásokon induló pártokhoz is eljuttatnak.

Ötpontos javaslatcsomagot állított össze a gyermekvédelem szükséges reformjáról a Magyar Helsinki Bizottság által létrehozott Falakon Túl Munkacsoport – számolt be róla a Népszava.

A 70 oldalas jelentés szerint a rendszer egyik legnagyobb hibája, hogy a családok gyakran nem a valós gondozási szükségleteik alapján kerülnek a rendszer látókörébe, hanem elsősorban alacsony társadalmi és szociális státuszuk miatt.

A szükségletalapú ellátást felváltotta a szegénységalapú megközelítés

Bár a jogszabályok tiltják, a gyerekeket a gyakorlatban gyakran anyagi okok miatt emelik ki a családból. Emellett rendszerszintű etnikai torzulásról is írnak, mely szerint a roma gyerekek jelentősen felülreprezentáltak a szakellátásban: arányuk elérheti az 50–60 százalékot, miközben a teljes gyermeknépességnek a 20 százalékát teszik ki.

Csak a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet maradt meg mint kategória, ami semmilyen módon nem alkalmas a veszélyeztetettség meghatározására, azt rendszerint önkényesen használják a gyermekjólét és gyermekvédelem területein dolgozók.

Az adatok pedig azt mutatják, hogy a helyzet fokozottan romlik: míg 2014-ben 118 ezer gyerek élt súlyos nélkülözésben, addig 2023-ra ez a szám 224 ezerre nőtt.

A bántalmazás és elhanyagolás miatti jelzések száma is jelentősen emelkedett az utóbbi években:

2023-ban összesen 159 505 jelzés érkezett a család- és gyermekjóléti szolgálatokhoz vagy központokhoz gyerekek fizikai, érzelmi, szexuális bántalmazása, vagy elhanyagolás miatt. Ez 50 százalékkal több az előző évekhez képest.

A szakemberek szerint mindez részben a pénzhiány és a szakemberhiány következménye. A rendszer túlterhelt, ezért sok esetben csak a legsürgősebb problémákat tudják kezelni, hosszú távú segítségre nincs lehetőség. Emiatt előfordul, hogy olyan gyerekek is intézménybe kerülnek, akiknek ez megelőzhető lett volna.

A javaslatcsomag célja, hogy javítsa a gyermekvédelem működését, csökkentse a bántalmazást, és biztosítsa, hogy a gyerekek valóban a szükségleteiknek megfelelő segítséget kapjanak.

A civilek reformjavaslatának öt pontja a következő:

  • az alapellátás megerősítése, 
  • a szakemberek megtartása és támogatása, 
  • a gyerekek valódi jogvédelmének megerősítése, 
  • a független monitoring és a külső kontroll visszaépítése, 
  • illetve a gyermekbarát rendészeti és igazságszolgáltatási működés kialakítása.
Hozzászólások

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

PDSZ a tanárok „feketelistázásáról”: előrelépés a törvénytervezet, de a tankerületek meghatározó szerepe lényegében megmaradt

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.

Hogyan tudsz belépni a Neptunra, ha most vettek fel egyetemre?

Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!