Hiába derültek ki ezek az ügyek, mintegy 25 százalékuk soha nem jutott el a hatóságokig.
A Magyar Helsinki Bizottság 78 oldalas elemzése 19, 2011 és 2024 között készült ombudsmani jelentést foglal össze, amelyek gyermekotthonokban, javítóintézetekben és más gyermekvédelmi intézményekben végzett vizsgálatok eredményeit rögzítik - írja a hvg.hu.
Magyar Péter hétfői bejegyzésében úgy fogalmazott: „Újabb brutális, következmények nélkül maradt, gyermekek ellen elkövetett bűncselekményeket tárt fel a kormány számára készített hivatalos ombudsmani vizsgálatok alapján egy tegnap nyilvánosságra hozott jelentés.”
Óriási forráshiány a gyerekvédelemben
Az elemzés felidézi azt a 2021-ben készült, 47 oldalas szakmai dokumentumot is, amely szerint hivatalos adatok alapján minden ötödik, állami gondozásban élő gyereket ért bántalmazás. A jelentésben szerepel az is, hogy a gyámok mindössze 10 százaléka állította,
hogy a rájuk bízott gyermekek egyáltalán nem voltak érintettek bántalmazási ügyben
. Ugyanakkor a gyámok 38 százaléka tudott olyan esetről, amikor a gyerek a szakellátás ideje alatt szexuális bántalmazás áldozata lett. Ezeknek az ügyeknek mintegy 25 százaléka soha nem jutott el a hatóságokig.
A most közzétett, Intézeti bántalmazások következmények nélkül című anyag a jogvédők szerint rendszerszintű problémákat mutat ki. Bár az ombudsmani jelentések nyilvánosak voltak, „sokszor nem lett olyan hatásuk, ami az érintettek számára hatékony védelmet vagy jogsérelmeik orvoslását biztosította volna”. A szerzők kiemelik: „Ennél is súlyosabb helyzet, ha a jogsértések egyáltalán nem kerülnek felszínre”, például a
Szőlő utcai Budapesti Javítóintézet esetében, ahol szerintük külső kontroll sem érvényesült.
Az elemzés egyik legsúlyosabb statisztikai megállapítása, hogy az ombudsmani ajánlások között egyetlen esetben sem szerepel feljelentés megtétele, holott több ügyben súlyos testi vagy szexuális bántalmazás gyanúja merült fel. Emellett az ajánlások nem térnek ki arra sem, hogy a
gyermekvédelmi rendszer krónikus forráshiánnyal küzd, amelyen
csak az állami finanszírozás jelentős növelése segíthetne.
A 2011-es átfogó vizsgálat szerint már akkor megjelentek olyan jelenségek, mint a gyermekprostitúció szervezett formái: „bűnszervezetek települnek a gyermekek prostitúciójára”, miközben „a jelzőrendszer működése kifogásolható, nincs jelzés”. Egy 2018-as országos vizsgálat tovább súlyosbította a képet: eszerint egyes speciális gyermekotthonokban és javítóintézetekben elhelyezett gyerekek 25–40 százaléka érintett a prostitúcióban.
Mint az ötvenes években
A jelentés számos konkrét esetet is bemutat. A Kossuth Lajos Gyermekotthonban dokumentálták, hogy a nevelők fizikailag bántalmazták a gyerekeket, míg a Cseppkő Gyermekotthonban a szakdolgozók elmulasztották a jelzési kötelezettségüket gyermekprostitúció gyanúja esetén. A Debreceni Javítóintézetben kollektív büntetéseket alkalmaztak, amelyeket az ombudsman „megalázó bánásmódnak” minősített, az intézeti szabályokat pedig „az ötvenes évekbeli büntetőtáborokra emlékeztetőnek” nevezte.
A zalaegerszegi intézményben készült jelentés szerint a gyerekek beszámolói alapján a bántalmazás rendszeres volt, és a vizsgálók több gyereken is látható sérüléseket találtak. Egy 2023-as rákospalotai ügyben pedig az derült ki, hogy egy gyermekfelügyelő szexuális szolgáltatást kért egy 15 éves lánytól, miközben az intézmény vezetése nem tett feljelentést azonnal.
Az összegzés szerint a statisztikák és az egyedi esetek együtt azt mutatják: a gyermekvédelmi rendszerben nem elszigetelt visszaélésekről van szó, hanem tömeges, rendszerszintű problémákról, amelyek feltárása ellenére is gyakran elmarad a felelősségre vonás.
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
„A luxus és a kiváltságosok jóléte fontosabb volt, mint a hozzáférhető tudás” – mondta Magyar Péter az ELTE tanévnyitóján, ahol többek között a hazai felsőoktatás átalakítása, a tanárképzés és az egyetemi dolgozók fizetése is szóba került.
Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter közlése szerint az Erasmus program a 2026/2027-es tanévtől ismét elérhetővé válik minden magyar egyetemistának. A kormány augusztus végéig elvégezte a szükséges intézkedéseket.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
Az elismerést azok a diákok kapták, akik kiemelkedő tanulmányi és sporteredményeket értek el. Lannert Judit kedden a Facebookon tett közzé egy bejegyzést a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója” és a „Magyarország tehetsége” címek átadójáról.
