Róka Sándor nyerte el a World Federation of National Mathematics Competitions életműdíját (Erdős Pál-díj). Az elismerést azok kapják, akik világszinten is kiemelkedőt alkottak a matematika népszerűsítésében.
A hírről a Typotex Kiadó is beszámolt a közösségi oldalán: „A díjat a World Federation of National Mathematics Competitions (WFNMC) ítéli oda azoknak a szakembereknek, akik kiemelkedő munkát végeznek a matematikai versenyek és a tehetséggondozás területén nemzetközi szinten. Az elismerés Róka Sándor több évtizedes, elkötelezett tehetséggondozó és versenymatematikai munkájának szól, amely generációk gondolkodását formálta, és hozzájárult a matematikai problémamegoldó kultúra fejlődéséhez.”
A Lovász László matematikus tisztelői Facebook-bejegyzése szerint Róka Sándor neve fogalom: „Ő az, aki az Abacus lapokkal és ikonikus kék-sárga feladatgyűjteményeivel bebizonyította: a matematika nem száraz képletgyűjtemény, hanem kaland és játék. Pályafutása a Rátz Tanár Úr Életműdíjtól a Bonis Bona kitüntetésig ível, mégis a legtöbbet az a több ezer diák köszönheti neki, akik az ő szakkörein tanulták meg a gondolkodás örömét.”
Hozzáteszik: Róka Sándor híres arról, hogy a legnehezebb feladatot is képes egyetlen frappáns kérdéssel „kibontani”. A matematikusok, mint Lovász László vagy Róka Sándor, nem számokat látnak, hanem harmóniát és rendet, képesek átlátni a képleteken, és megpillantani mögöttük a „műalkotást”.
A WFNMC oldalán azt írják, a matematikus legfőbb eredménye az Abacus című problémamegoldó folyóirat létrehozása a 10–14 éves korosztály számára.
Egy friss kutatás szerint nemcsak az számít, hogy egy diák helyes választ ad-e a matematikafeladatra, hanem az is, milyen módszerrel jut el oda. A lányok jóval nagyobb arányban ragaszkodnak a tanult algoritmusokhoz, a fiúk pedig sokkal bátrabban használnak kreatív mentális technikákat. A különbség már középiskolában megjelenik – és felnőttkorra sem tűnik el.
Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
Több PDSZ-javaslat is bekerülhet a köznevelési törvény módosításába, de nem minden indítványukat támogatta az Országgyűlés Oktatási Bizottsága. A szakszervezet szerint a sztrájkszabályozás több pontja továbbra is problémás.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A nappali képzésekhez hasonlóan a levelező munkarendű pszichológia alapszakokra sem volt könnyű bekerülni: az önköltséges helyekre több intézményben is 460 pont feletti eredmény kellett. Bár országszerte csak néhány egyetem indít ilyen képzést, a ponthatárok idén is rendkívül magasan alakultak.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
