Hatalmas magyar siker! Nemzetközi elismerést kapott Róka Sándor matematikus

Róka Sándor nyerte el a World Federation of National Mathematics Competitions életműdíját (Erdős Pál-díj). Az elismerést azok kapják, akik világszinten is kiemelkedőt alkottak a matematika népszerűsítésében.

A hírről a Typotex Kiadó is beszámolt a közösségi oldalán: „A díjat a World Federation of National Mathematics Competitions (WFNMC) ítéli oda azoknak a szakembereknek, akik kiemelkedő munkát végeznek a matematikai versenyek és a tehetséggondozás területén nemzetközi szinten. Az elismerés Róka Sándor több évtizedes, elkötelezett tehetséggondozó és versenymatematikai munkájának szól, amely generációk gondolkodását formálta, és hozzájárult a matematikai problémamegoldó kultúra fejlődéséhez.”

A Lovász László matematikus tisztelői Facebook-bejegyzése szerint Róka Sándor neve fogalom: „Ő az, aki az Abacus lapokkal és ikonikus kék-sárga feladatgyűjteményeivel bebizonyította: a matematika nem száraz képletgyűjtemény, hanem kaland és játék. Pályafutása a Rátz Tanár Úr Életműdíjtól a Bonis Bona kitüntetésig ível, mégis a legtöbbet az a több ezer diák köszönheti neki, akik az ő szakkörein tanulták meg a gondolkodás örömét.”

Hozzáteszik: Róka Sándor híres arról, hogy a legnehezebb feladatot is képes egyetlen frappáns kérdéssel „kibontani”. A matematikusok, mint Lovász László vagy Róka Sándor, nem számokat látnak, hanem harmóniát és rendet, képesek átlátni a képleteken, és megpillantani mögöttük a „műalkotást”.

A WFNMC oldalán azt írják, a matematikus legfőbb eredménye az Abacus című problémamegoldó folyóirat létrehozása a 10–14 éves korosztály számára.

„A lányok követik a szabályokat, a fiúk kísérleteznek” – új kutatás magyarázza a matematikai gondolkodás különbségeit

Egy friss kutatás szerint nemcsak az számít, hogy egy diák helyes választ ad-e a matematikafeladatra, hanem az is, milyen módszerrel jut el oda. A lányok jóval nagyobb arányban ragaszkodnak a tanult algoritmusokhoz, a fiúk pedig sokkal bátrabban használnak kreatív mentális technikákat. A különbség már középiskolában megjelenik – és felnőttkorra sem tűnik el.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.