A hírről a Typotex Kiadó is beszámolt a közösségi oldalán: „A díjat a World Federation of National Mathematics Competitions (WFNMC) ítéli oda azoknak a szakembereknek, akik kiemelkedő munkát végeznek a matematikai versenyek és a tehetséggondozás területén nemzetközi szinten. Az elismerés Róka Sándor több évtizedes, elkötelezett tehetséggondozó és versenymatematikai munkájának szól, amely generációk gondolkodását formálta, és hozzájárult a matematikai problémamegoldó kultúra fejlődéséhez.”
A Lovász László matematikus tisztelői Facebook-bejegyzése szerint Róka Sándor neve fogalom: „Ő az, aki az Abacus lapokkal és ikonikus kék-sárga feladatgyűjteményeivel bebizonyította: a matematika nem száraz képletgyűjtemény, hanem kaland és játék. Pályafutása a Rátz Tanár Úr Életműdíjtól a Bonis Bona kitüntetésig ível, mégis a legtöbbet az a több ezer diák köszönheti neki, akik az ő szakkörein tanulták meg a gondolkodás örömét.”
Hozzáteszik: Róka Sándor híres arról, hogy a legnehezebb feladatot is képes egyetlen frappáns kérdéssel „kibontani”. A matematikusok, mint Lovász László vagy Róka Sándor, nem számokat látnak, hanem harmóniát és rendet, képesek átlátni a képleteken, és megpillantani mögöttük a „műalkotást”.
A WFNMC oldalán azt írják, a matematikus legfőbb eredménye az Abacus című problémamegoldó folyóirat létrehozása a 10–14 éves korosztály számára.
Egy friss kutatás szerint nemcsak az számít, hogy egy diák helyes választ ad-e a matematikafeladatra, hanem az is, milyen módszerrel jut el oda. A lányok jóval nagyobb arányban ragaszkodnak a tanult algoritmusokhoz, a fiúk pedig sokkal bátrabban használnak kreatív mentális technikákat. A különbség már középiskolában megjelenik – és felnőttkorra sem tűnik el.