Körülbelül másfél méter hosszú, gyors és mozgékony volt az a szárazföldi őskrokodil, melynek koponyáját Iharkúton, a bakonyi dinoszaurusz-lelőhelyen találtak meg magyar kutatók.
Az ELTE szerkesztőségünk részére is elküldött közleményéből kiderült, hogy a koponya története önmagában is rendkívüli, hiszen két darabban került elő, négy év különbséggel: először a részleges koponya, majd évekkel később ugyanazon a lelőhelyen a jellegzetes, pengeszerű, recézett fogakat hordozó felső állkapocs.
A legnagyobb meglepetésünkre a két darab tökéletesen illeszkedett egymáshoz, kétségtelenül ugyanahhoz az egyedhez tartozott
– emlékezett vissza Ősi Attila, az ELTE-s Magyar Dinoszaurusz Kutatócsoport vezetője, aki hozzátette, hogy korábban csupán fogak és néhány töredék árulkodott a Doratodon carcharidensről; most azonban végre ‘arcot kapott’ a ragadozó, amely apróbb gerincesekkel táplálkozott 80-85 millió évvel ezelőtt.
Első pillantásra ez a krokodil hasonlított azokra a szárazföldi, húsevő krokodilfélékre, amelyeket korábban kizárólag Afrikából és Dél-Amerikából ismertek. Azt feltételezték róla, hogy Afrikából juthatott el Európába egy feltételezett, mára eltűnt szárazföldi összeköttetésen keresztül.
Szegszárdi Máté, a kutatásban résztvevő PhD-hallgató úgy fogalmazott, hogy a koponya arányainak és finom részleteinek elemzése, valamint az evolúciós kapcsolatok átfogó vizsgálata alapján kiderült, hogy a Doratodon egyáltalán nem áll közeli rokonságban az afrikai és dél-amerikai formákkal, ehelyett egy északi eredetű krokodilcsoporthoz tartozott, amelynek rokonai Észak-Amerikában és Ázsiában éltek.
A félelmetes, dinoszauruszszerű megjelenés az evolúciós konvergencia látványos példája annak, hogy a különböző leszármazási vonalak egymástól függetlenül fejlődtek hasonlóvá azért, mert a fajok hasonló életmódot folytattak.
A helyzetet árnyalja, hogy a Doratodon kulcsszereplője volt annak az elméletnek, amely szerint Európa és Afrika a kréta időszak nagy részében szárazföldi kapcsolatban állt egymással, lehetővé téve a dinoszauruszok és más fajok vándorlását. Ha azonban a „bakonyi krokodil” nem délről érkezett, akkor az egész elképzelést újra kell gondolni.
Ennek kapcsán több, korábban Afrikából érkező, mára már kihalt európai gerinces maradványa kapcsán az valószínűsítik a kutatók, hogy ezek az állatok ősi, még a kontinensek feldarabolódása előtt kialakult leszármazási vonalak maradványai voltak, amelyek Európában elszigetelten maradtak fent.
„Így megoldódni látszik az ellentmondás, az őslénytani bizonyítékok mégsem mondanak ellent a korábbi geológiai adatoknak: Európa minden bizonnyal Ázsiával és Észak-Amerikával együtt korán levált a déli Gondwana szuperkontinensről” – tette hozzá Rabi Márton, a Tübingeni Egyetem kutatója.
Közel 30 évvel ezelőtt tanulni érkezett Dél-Afrikába, ma pedig már ő maga is itt tanít a kontinens egyik legjobb, de a világon is az élvonalba tartozó egyetemének egyikén Bordy Emese geológus, kutató és egyetemi tanár, akivel Fokvárosban találkoztunk és beszélgettünk.
Az inzulin, a cukorbetegség és a genetikai számolások is előkerültek az idei emelt biológiaérettségin, amelyről megoszlottak a diákvélemények. Volt, aki „szörnyűnek” nevezte a feladatsort, mások szerint azonban könnyebb volt, mint a tavalyi vizsga.
Gyermekközpontú szemléletet, gyors intézkedéseket és három hónapos akciótervet ígér Lannert Judit, a leendő oktatási miniszter frissen létrehozott Facebook-oldalán megosztott első bejegyzésében.
Kedden 8 órakor kezdődik az emelt szintű biológiaérettségi. A tavalyi pontszámok tükrében legalább 60-70 százalékos emelt szintű bioszérettségire van szüksége azoknak a diákoknak, akik valamelyik orvosi szakra készülnek. És ez is csak akkor lehet elég, ha a középiskolai bizonyítványuk színötös volt, a főtárgyakból a középszintű érettségijük 90 százalék körüli és kimaxolják az összes intézményi pontot.
Akadémiai szabadság, átlátható finanszírozás, az Erasmus-program helyreállítása és az oktatás egészének újragondolása – többek között ezekről beszélt Lannert Judit a hétfői meghallgatásán, ahol a magyar felsőoktatás helyzetét is értékelte.
Miközben Hankó Balázs a magyar szakképzést az Európai Unió egyik legsikeresebb rendszerének nevezte a hétfői bizottsági meghallgatáson, Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszterjelölt arról beszélt, hogy a javuló statisztikák önmagukban nem mutatják meg az oktatás valódi minőségét.
Kedd délután a Sándor-palotában hivatalosan is kinevezték a Tisza-kormány minisztereit, köztük Lannert Juditot is, aki így mostantól gyermek- és oktatásügyi miniszterként vezeti az új tárcát. A megbízóleveleket Sulyok Tamás köztársasági elnök adta át a Magyar Péter vezette kabinet tagjainak.
Tarr Zoltán arra is utalt, végül miért döntöttek másképpen.
