Körülbelül másfél méter hosszú, gyors és mozgékony volt az a szárazföldi őskrokodil, melynek koponyáját Iharkúton, a bakonyi dinoszaurusz-lelőhelyen találtak meg magyar kutatók.
Az ELTE szerkesztőségünk részére is elküldött közleményéből kiderült, hogy a koponya története önmagában is rendkívüli, hiszen két darabban került elő, négy év különbséggel: először a részleges koponya, majd évekkel később ugyanazon a lelőhelyen a jellegzetes, pengeszerű, recézett fogakat hordozó felső állkapocs.
A legnagyobb meglepetésünkre a két darab tökéletesen illeszkedett egymáshoz, kétségtelenül ugyanahhoz az egyedhez tartozott
– emlékezett vissza Ősi Attila, az ELTE-s Magyar Dinoszaurusz Kutatócsoport vezetője, aki hozzátette, hogy korábban csupán fogak és néhány töredék árulkodott a Doratodon carcharidensről; most azonban végre ‘arcot kapott’ a ragadozó, amely apróbb gerincesekkel táplálkozott 80-85 millió évvel ezelőtt.
Első pillantásra ez a krokodil hasonlított azokra a szárazföldi, húsevő krokodilfélékre, amelyeket korábban kizárólag Afrikából és Dél-Amerikából ismertek. Azt feltételezték róla, hogy Afrikából juthatott el Európába egy feltételezett, mára eltűnt szárazföldi összeköttetésen keresztül.
Szegszárdi Máté, a kutatásban résztvevő PhD-hallgató úgy fogalmazott, hogy a koponya arányainak és finom részleteinek elemzése, valamint az evolúciós kapcsolatok átfogó vizsgálata alapján kiderült, hogy a Doratodon egyáltalán nem áll közeli rokonságban az afrikai és dél-amerikai formákkal, ehelyett egy északi eredetű krokodilcsoporthoz tartozott, amelynek rokonai Észak-Amerikában és Ázsiában éltek.
A félelmetes, dinoszauruszszerű megjelenés az evolúciós konvergencia látványos példája annak, hogy a különböző leszármazási vonalak egymástól függetlenül fejlődtek hasonlóvá azért, mert a fajok hasonló életmódot folytattak.
A helyzetet árnyalja, hogy a Doratodon kulcsszereplője volt annak az elméletnek, amely szerint Európa és Afrika a kréta időszak nagy részében szárazföldi kapcsolatban állt egymással, lehetővé téve a dinoszauruszok és más fajok vándorlását. Ha azonban a „bakonyi krokodil” nem délről érkezett, akkor az egész elképzelést újra kell gondolni.
Ennek kapcsán több, korábban Afrikából érkező, mára már kihalt európai gerinces maradványa kapcsán az valószínűsítik a kutatók, hogy ezek az állatok ősi, még a kontinensek feldarabolódása előtt kialakult leszármazási vonalak maradványai voltak, amelyek Európában elszigetelten maradtak fent.
„Így megoldódni látszik az ellentmondás, az őslénytani bizonyítékok mégsem mondanak ellent a korábbi geológiai adatoknak: Európa minden bizonnyal Ázsiával és Észak-Amerikával együtt korán levált a déli Gondwana szuperkontinensről” – tette hozzá Rabi Márton, a Tübingeni Egyetem kutatója.
Közel 30 évvel ezelőtt tanulni érkezett Dél-Afrikába, ma pedig már ő maga is itt tanít a kontinens egyik legjobb, de a világon is az élvonalba tartozó egyetemének egyikén Bordy Emese geológus, kutató és egyetemi tanár, akivel Fokvárosban találkoztunk és beszélgettünk.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Összegyűjtöttük, mire kell számítani a legfontosabb szóbeli vizsgákon, hogyan pontoznak, és mire érdemes különösen odafigyelni.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke egyeztetett Szűcs Dórával, az Országgyűlés Oktatási Bizottságának elnökével.
