Közel 30 évvel ezelőtt tanulni érkezett Dél-Afrikába, ma pedig már ő maga is itt tanít a kontinens egyik legjobb, de a világon is az élvonalba tartozó egyetemének egyikén Bordy Emese geológus, kutató és egyetemi tanár, akivel Fokvárosban találkoztunk és beszélgettünk.
A világ egyik természeti csodája, a Tábla-hegy magasodik a Fokvárosi Egyetem, vagyis a University of Cape Town főépülete, a Sarah Bartmaan Hall mögött. Ez az afrikai kontinens legrégebben alapított és az egyik legjobb felsőoktatási intézménye, ami nem mellesleg világszinten is az élvonalban szerepel.
A Times Higher Education 2025-ös globális rangsorában például a 180. lett, a U.S News 2025-26-os rangsorában 124., legutóbb pedig a vezetőség az egyetem dolgozóinak küldött körlevélben köszönte meg a felsőoktatási intézmény eddigi legjobb helyezését a Quacquarelli Symonds (QS) június 19-én nyilvánosságra hozott friss rangsorában, amin a University of Cape Town idén a 150. helyet szerezte meg.
Az egyetemre a világ mintegy 100 országából érkeznek hallgatók; többek között az Amerikai Egyesült Államokból és európai országok tucatjaiból is, hogy itt tanuljanak például jogot, bölcsész- vagy természettudományokat, vagy éppenséggel orvoslást. Nem véletlen, hiszen ebben az intézményben (is) tanult és itt, Fokvárosban végezte el a világ első emberen végrehajtott, sikeres szívtranszplantációját a dél-afrikai Christiaan Neethling Barnard orvos 1967-ben.
De nincs hiány külföldiekből az oktatógárdát nézve sem, akik között van egy magyar geológus professzor, Dr. Bordy Emese is, aki közel 30 évvel ezelőtt érkezett Dél-Afrikába, és aki egy esős júniusi napon, a dél-afrikai téli szünet alatt fogadott minket az egyetemen.
Kimaxolta az itthoni lehetőségeket
Bordy Emese a 90-es évek végén doktoranduszként tanulni érkezett a dél-afrikai Rhodes University-re, ahová hosszú és több országon átívelő út vezetett. 16 évesen egyedül érkezett Kolozsvárról Magyarországra, ahol valamivel később az Eötvös Loránd Tudományegyetem Földtani Tanszékén folytatott tanulmányokat.
Itt kiemelkedően teljesített, tanulmányi eredményeiért díjakban részesült, többek között köztársasági ösztöndíjat is kapott, mégis úgy érezte, egy idő után megrekedt.
"Rájöttem, hogy bármennyire is ment nekem ott az ipar, folyékony angol nyelvtudás nélkül nem lett volna nemzetközi geológizálás - és én pont azt akartam: látni es kutatni a földet" - mesélte, miközben a fokvárosi felsőoktatási intézmény geológia tanszékén ásványok, kövületek között kalauzolt minket.
Mivel Magyarország akkoriban éppen csak túl volt a rendszerváltáson, ahhoz, hogy úgy érezte, itt már nem tud magasabb szintre jutni a geológiai tanulmányaiban, nagyban hozzájárult az angol nyelvtudás hiánya. Ekkoriban ugyanis éppen csak elkezdődött az, hogy orosz helyett angolt tanítsanak az iskolákban, és sokszor maguk a tanárok is csak egy-egy leckével jártak a diákok előtt. A geológus professzor elmondása szerint ráadásul neki az egyetemi évei alatt az angol volt az egyetlen olyan tárgy, amiből nehezebben boldogult, enélkül viszont esélytelen volt a bekerülése és a boldogulása, kapcsolatok kiépítése nemzetközi körökben, amihez a geológia területén szüksége volt.
Hogy ez ne maradjon így, jelentkezett és be is került egy nemzetközi programba, aminek köszönhetően az Egyesült Királyságban folytathatott tanulmányokat. Elmondása szerint itt egyrészt rájött, hogy tényleg mennyire rossz volt akkoriban az angolja, másrészt viszont anyanyelvi környezetben tudta azt fejleszteni és idővel nemzetközi kapcsolatai is kezdtek kialakulni, többek között például afrikaiakkal és dél-afrikaiakkal.
Ők javasolták neki, hogy próbálja meg a doktori képzést egy dél-afrikai egyetemen elvégezni, hiszen az egyetemek nemzetközileg elismertek, az oktatás angol nyelven zajlik, Afrikát pedig egyébként is az élet bölcsőjeként emlegetik, ami valódi kincsesbánya a geológusok számára.
Társai biztatására Emese végül több dél-afrikai egyetemre is jelentkezett, amelyek közül volt, amitől nem csupán pozitív választ, de ösztöndíj ajánlatot is kapott. Így került a Rhodes University-re, ahol doktori tanulmányokat folytatott, és ahol már a tanulmányai alatt is tartott előadásokat, a diplomaszerzését követően pedig egyetemi tanárként alkalmazták amellett, hogy kutatásokat végzett.
A dinoszauroszok csak a jéghegy csúcsa
A Rhodes University után Emese a Fokvárosi Egyetemen pályázott meg egy állást és azóta is itt tanít és kutat az intézmény geológiai tanszékén, amire a világ minden tájéról érkeznek hallgatók.
Igaz, nem akkora számban, mint amilyenben azt szeretnék. Afrikában ugyanis a helyiek számára kifejezetten drága a felsőoktatás, amit csak kevés család tud megengedni magának, emiatt pedig ha már valakinek lehetősége van továbbtanulni, jellemző, hogy a család feltétlen valamilyen jól kereső és "kézzel fogható" szakma felé tereli a fiatalokat, mint amilyennek például az orvoslást, a mérnöki szakmákat tartják. Pedig geológusként rengeteg munkalehetőség van a környezetvédelemben és bányászatban is ezen a területen, és a geológusként végzettek az egyetem után Emese tapasztalatai szerint rögtön találnak állást, méghozzá a bányászat területén meglehetősen "zsíros" fizetésekkel.
A probléma leginkább az, hogy a diákok számos Dél-afrikai iskolában nem tanulnak földtudományokat, így mire odajutnak, hogy egyetemre menjenek, már tudják, mik akarnak lenni, a geológia pedig ebbe nem tartozik bele.
A geológusok kezében ugyanakkor Emese szerint van egy olyan eszköz, amivel nem csupán megragadni tudják a fiatalok figyelmét, de bizonyos esetekben fennt is tudják azt tartani annyira, hogy egy kíváncsi gyerek vagy kamasz végül ezt a pályát válassza. Ezek pedig a dinoszauruszok és az őskövületek. Olyan fosszilis lények, amelyek csak üledékes kőzetekben maradnak fenn, Emese szakterülete pedig az üledékképződés.
Kutatásaiban többek között a jura korú dinoszauruszok lábnyomait vizsgálja. Ezek és más üledékes bélyegek alapján rekonstruálja az őskörnyezetet, sőt, megbecsüli egyes dinoszauruszok futási sebességét (km/óra). Különösen érdekes szerinte, hogy a kora jurában jelentős vulkánkitörések drámai éghajlat- és környezetváltozásokat okoztak nemcsak Dél-Afrikában de világszerte is. És bár ezek alapvetően átalakították az akkori élővilágot, a kőzetek es lábnyomok tanúsága szerint - a kedvezőtlen körülmények ellenére is - számos faj képes volt túlélni ezeket a rendkívül viszontagságos körülményeket.
Terepre menni itt számunkra olyan, mint egy nagy laboratóriumban lenni
- mondja Emese, akinek az irodájában fényképek és emléktárgyak tucatjai árulkodnak a munkájáról.
Erdélybe vágyik vissza
Amikor arról kérdezem, gondolkodik-e azon, hogy visszaköltözzön Magyarországra, Emese egyértelmű nemmel felel. Ide nem vágyik vissza, azonban az nem kizárt, hogy a nyugdíjas éveiben szeretne majd ismét Erdélyben, Kalotaszegen élni a családja közelében, hiszen bár Kolozsváron nőtt fel, a vakációit gyerekként itt töltötte.
Addig is pedig, hogy a szülőföldjétől sokezer kilométerre is otthon érezze magát, a fokvárosi lakásában néhány évvel ezelőtt egy tájszobát alakított ki. Az itt található gyűjteményében vannak hagyományos szőttesek, násznagykendők, rongyszőnyegek, hímzett párnák, faragott tárgyak és a kalotaszegi népviselet különböző darabjai.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
