A Maszol írta meg, hogy a távozó tanárok többségének határozott idejű szerződése volt. Ez derült ki az oktatási minisztérium válaszából, amelyet a Cristina‑Emanuela Dascălu AUR-képviselő parlamenti interpellációjára adtak.
A képviselő arra volt kíváncsi, hogy a 2025-2026-os tanévben hány pedagógus fogadta el a csökkentett tanítási óraszámot, illetve hányan hagyták el a pályát a megszorítások miatt.
A minisztérium tájékoztatása szerint a távozók többsége nem állandó státuszú pedagógus volt.
114 pedagógus állandó státuszú vagy pályakezdő tanár volt,
253 tanár pedig határozott idejű szerződéssel, illetve az úgynevezett „a poszt fennmaradásának időtartamára” szóló szerződéssel dolgozott.
A tárca azt is hangsúlyozta, hogy az iskolák által választható tantervi kínálat nem vezethet a heti maximális óraszám túllépéséhez: ezt a tantervi keretek rögzítik, amelyeket az oktatási miniszter rendeletben hagy jóvá.
A pedagógusok ugyanakkor saját kérésre is kérhetik a tanítási óraszám csökkentését egy miniszteri rendelet alapján, amely a 2025-2026-os tanévben a tanári normák kialakítását szabályozza. Ez azonban arányos bércsökkenéssel és a szolgálati idő csökkenésével jár.
Közben a romániai oktatási szakszervezetek nyílt levélben fordultak az államfőhöz, amelyben a megszorítások visszavonását és az oktatási rendszer átfogó reformját követelik.
Mi az a Bolojan-törvény?
A romániai közbeszédben Bolojan-törvényként emlegetik azokat az oktatást érintő megszorító intézkedéseket, amelyeket a Ilie Bolojan miniszterelnök vezette kormány vezetett be a költségvetési hiány csökkentése érdekében.
Az intézkedések több ponton is átalakították az oktatási rendszer működését. A legfontosabb változások közé tartozik például a tanárok kötelező heti óraszámának emelése: a korábbi 18 óráról 20 órára nőtt a tanítási kötelezettség, ami a kormány szerint az európai átlaghoz való közelítést szolgálja. Az osztálylétszámot is növelték és a rendszer finanszírozását is szigorították.
A kormány azzal indokolta az intézkedéseket, hogy a román államnak szűkösek a költségvetési forrásai, ezért az oktatásban is „korrekciós lépésekre” volt szükség.
A tanügyi szakszervezetek azonban élesen bírálták a változtatásokat. Szerintük a lépések több munkát jelentenek ugyanazért a fizetésért, miközben a pedagógusbérek továbbra is alacsonyak, és a reformok hosszabb távon súlyosbíthatják a tanárhiányt.
„Még Ukrajnában is növelik az oktatásra fordított kiadásokat” – Romániában óriási megszorítások miatt vonultak utcára a tanárok
Több ezer tanár és oktatási alkalmazott tüntetett a héten, a kormány döntése ellen, miszerint tízszázalékos béralapcsökkentést tervez a román kormány a közintézményekben, ami az oktatási ágazatban dolgozók fizetését is érintené. A szakszervezetek már sztrájkot is kilátásba helyeztek.
