A Maszol írta meg, hogy a távozó tanárok többségének határozott idejű szerződése volt. Ez derült ki az oktatási minisztérium válaszából, amelyet a Cristina‑Emanuela Dascălu AUR-képviselő parlamenti interpellációjára adtak.
A képviselő arra volt kíváncsi, hogy a 2025-2026-os tanévben hány pedagógus fogadta el a csökkentett tanítási óraszámot, illetve hányan hagyták el a pályát a megszorítások miatt.
A minisztérium tájékoztatása szerint a távozók többsége nem állandó státuszú pedagógus volt.
- 114 pedagógus állandó státuszú vagy pályakezdő tanár volt,
- 253 tanár pedig határozott idejű szerződéssel, illetve az úgynevezett „a poszt fennmaradásának időtartamára” szóló szerződéssel dolgozott.
A tárca azt is hangsúlyozta, hogy az iskolák által választható tantervi kínálat nem vezethet a heti maximális óraszám túllépéséhez: ezt a tantervi keretek rögzítik, amelyeket az oktatási miniszter rendeletben hagy jóvá.
A pedagógusok ugyanakkor saját kérésre is kérhetik a tanítási óraszám csökkentését egy miniszteri rendelet alapján, amely a 2025-2026-os tanévben a tanári normák kialakítását szabályozza. Ez azonban arányos bércsökkenéssel és a szolgálati idő csökkenésével jár.
Közben a romániai oktatási szakszervezetek nyílt levélben fordultak az államfőhöz, amelyben a megszorítások visszavonását és az oktatási rendszer átfogó reformját követelik.
Mi az a Bolojan-törvény?
A romániai közbeszédben Bolojan-törvényként emlegetik azokat az oktatást érintő megszorító intézkedéseket, amelyeket a Ilie Bolojan miniszterelnök vezette kormány vezetett be a költségvetési hiány csökkentése érdekében.
Az intézkedések több ponton is átalakították az oktatási rendszer működését. A legfontosabb változások közé tartozik például a tanárok kötelező heti óraszámának emelése: a korábbi 18 óráról 20 órára nőtt a tanítási kötelezettség, ami a kormány szerint az európai átlaghoz való közelítést szolgálja. Az osztálylétszámot is növelték és a rendszer finanszírozását is szigorították.
A kormány azzal indokolta az intézkedéseket, hogy a román államnak szűkösek a költségvetési forrásai, ezért az oktatásban is „korrekciós lépésekre” volt szükség.
A tanügyi szakszervezetek azonban élesen bírálták a változtatásokat. Szerintük a lépések több munkát jelentenek ugyanazért a fizetésért, miközben a pedagógusbérek továbbra is alacsonyak, és a reformok hosszabb távon súlyosbíthatják a tanárhiányt.
„Még Ukrajnában is növelik az oktatásra fordított kiadásokat” – Romániában óriási megszorítások miatt vonultak utcára a tanárok
Több ezer tanár és oktatási alkalmazott tüntetett a héten, a kormány döntése ellen, miszerint tízszázalékos béralapcsökkentést tervez a román kormány a közintézményekben, ami az oktatási ágazatban dolgozók fizetését is érintené. A szakszervezetek már sztrájkot is kilátásba helyeztek.
