Több ezer tanár és oktatási alkalmazott tüntetett a héten, a kormány döntése ellen, miszerint tízszázalékos béralapcsökkentést tervez a román kormány a közintézményekben, ami az oktatási ágazatban dolgozók fizetését is érintené. A szakszervezetek már sztrájkot is kilátásba helyeztek.
A közel 19 milliós országban a tiltakozást az váltotta ki, hogy az Ilie Bolojan vezette koalíciós kormány két megszorító csomagot már elfogadott a költségvetési hiány csökkentése érdekében, és egy harmadik bevezetését is tervezi, írja az Euronews.
Az új intézkedések 10 százalékkal csökkentenék a közintézmények béralapját. A tiltakozók szerint az oktatási minisztérium költségvetését már most 600 millió lejjel (mintegy 118 millió euróval) vágták meg.
„Már alkalmazzák a megszorításokat, ezért vonultunk utcára, hogy a harmadik csomagot ne tudják bevezetni” – mondta az egyik demonstráló.
Többen arra figyelmeztettek, hogy az oktatás finanszírozásának további csökkentése hosszú távon az ország jövőjét veszélyezteti. „Ahhoz, hogy legyen jövője ennek az országnak, több pénzt kellene befektetni az oktatásba, nem kevesebbet” – fogalmazott egy másik résztvevő.
Romániában kísérleti jelleggel új kerettantervet vezetnek be a középiskolákban, amelynek célja a diákok és tanárok számára is rugalmasabb, élményszerűbb és gyakorlatiasabb oktatási környezet megteremtése. A reform lényege, hogy ne egy merev, minden iskolára kötelező tantervet írjon elő az állam, hanem lehetőséget adjon az intézményeknek innovatív tantervi struktúrák kipróbálására.
A felsőoktatási intézmények vezetői is megszólaltak az ügyben. Liviu-George Maha, az Alexandru Ioan Cuza University of Iași rektora az Euronewsnak arról beszélt, hogy az egyetemek nemcsak állami támogatásból, hanem saját bevételekből is gazdálkodnak.
Szerinte ha ezek felhasználását – akár a bérköltségek fedezésére – korlátozzák, az további nyomást helyez az állami költségvetésre, és ellehetetlenítheti a kutatásra épülő intézmények működését.
Hasonlóan vélekedett Mihnea Costoiu, a Politehnica University of Bucharest vezetője is. Arra hívta fel a figyelmet, hogy még a háborúban álló Ukrajna is növelte az oktatási kiadásait.
Ha egy háborúban lévő ország emeli a tanárok fizetését és a diákok ösztöndíját, akkor milyen magyarázata lehet egy békében élő országnak a csökkentésekre?
– tette fel a kérdést.
Az oktatási ágazat három szakszervezete várhatóan még ebben a hónapban bejelenti, hogy márciusban vagy júniusban sztrájkot tartanak. Emellett petíciós kampányt is indítottak egy polgári törvénykezdeményezés támogatására.
A cél az, hogy a kormány által elfogadott – szerintük oktatásellenes – intézkedéseket hatályon kívül helyezzék. Ehhez legalább 100 ezer aláírást kell összegyűjteniük, hogy a javaslat a parlament elé kerülhessen.
A megszorításokat tartalmazó költségvetési tervezetet február 20-ig nyújtják be a parlamentnek. A következő hetekben így eldőlhet, hogy a tiltakozások valóban országos sztrájkba torkollnak-e Romániában.
Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A kamaszok biológiai órája másképp működik, mint a felnőtteké, ezért a korai iskolakezdés különösen megterhelő lehet számukra. Egy alváskutató és egy gyerekpszichológus szerint már azzal is sokat segíthetnének az iskolák, ha a nehezebb dolgozatokat és feleleteket nem az első tanórákra időzítenék.
Nemcsak az elavult könyvek jelentenek problémát az iskolai könyvtárakban, ugyanis sok helyen a tankönyvek is egyre nagyobb részt foglalnak el az állományból, miközben a könyvtárostanárok szakmai támogatása sem megoldott - hívja fel a figyelmet a Könyvtárostanárok Egyesülete.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).
