Több ezer tanár és oktatási alkalmazott tüntetett a héten, a kormány döntése ellen, miszerint tízszázalékos béralapcsökkentést tervez a román kormány a közintézményekben, ami az oktatási ágazatban dolgozók fizetését is érintené. A szakszervezetek már sztrájkot is kilátásba helyeztek.
A közel 19 milliós országban a tiltakozást az váltotta ki, hogy az Ilie Bolojan vezette koalíciós kormány két megszorító csomagot már elfogadott a költségvetési hiány csökkentése érdekében, és egy harmadik bevezetését is tervezi, írja az Euronews.
Az új intézkedések 10 százalékkal csökkentenék a közintézmények béralapját. A tiltakozók szerint az oktatási minisztérium költségvetését már most 600 millió lejjel (mintegy 118 millió euróval) vágták meg.
„Már alkalmazzák a megszorításokat, ezért vonultunk utcára, hogy a harmadik csomagot ne tudják bevezetni” – mondta az egyik demonstráló.
Többen arra figyelmeztettek, hogy az oktatás finanszírozásának további csökkentése hosszú távon az ország jövőjét veszélyezteti. „Ahhoz, hogy legyen jövője ennek az országnak, több pénzt kellene befektetni az oktatásba, nem kevesebbet” – fogalmazott egy másik résztvevő.
Romániában kísérleti jelleggel új kerettantervet vezetnek be a középiskolákban, amelynek célja a diákok és tanárok számára is rugalmasabb, élményszerűbb és gyakorlatiasabb oktatási környezet megteremtése. A reform lényege, hogy ne egy merev, minden iskolára kötelező tantervet írjon elő az állam, hanem lehetőséget adjon az intézményeknek innovatív tantervi struktúrák kipróbálására.
A felsőoktatási intézmények vezetői is megszólaltak az ügyben. Liviu-George Maha, az Alexandru Ioan Cuza University of Iași rektora az Euronewsnak arról beszélt, hogy az egyetemek nemcsak állami támogatásból, hanem saját bevételekből is gazdálkodnak.
Szerinte ha ezek felhasználását – akár a bérköltségek fedezésére – korlátozzák, az további nyomást helyez az állami költségvetésre, és ellehetetlenítheti a kutatásra épülő intézmények működését.
Hasonlóan vélekedett Mihnea Costoiu, a Politehnica University of Bucharest vezetője is. Arra hívta fel a figyelmet, hogy még a háborúban álló Ukrajna is növelte az oktatási kiadásait.
Ha egy háborúban lévő ország emeli a tanárok fizetését és a diákok ösztöndíját, akkor milyen magyarázata lehet egy békében élő országnak a csökkentésekre?
– tette fel a kérdést.
Az oktatási ágazat három szakszervezete várhatóan még ebben a hónapban bejelenti, hogy márciusban vagy júniusban sztrájkot tartanak. Emellett petíciós kampányt is indítottak egy polgári törvénykezdeményezés támogatására.
A cél az, hogy a kormány által elfogadott – szerintük oktatásellenes – intézkedéseket hatályon kívül helyezzék. Ehhez legalább 100 ezer aláírást kell összegyűjteniük, hogy a javaslat a parlament elé kerülhessen.
A megszorításokat tartalmazó költségvetési tervezetet február 20-ig nyújtják be a parlamentnek. A következő hetekben így eldőlhet, hogy a tiltakozások valóban országos sztrájkba torkollnak-e Romániában.
„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.
Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Különdíjakat és rangos helyezést is szereztek a magyar középiskolások az egyik legrangosabb nemzetközi tudományos versenyen, az amerikai ISEF innovációs világbajnokságon.
Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.
Miért nem elég a mindennapos testnevelés ahhoz, hogy a diákok ne hízzanak el? Hogyan befolyásolja a mozgás a tanulást?
Teljes a csapat. Lannert Judit bejelentette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium eddig hiányzó közoktatási államtitkárát is. A területet Kókayné Lányi Marietta vezeti majd, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos pedig Csapodi Csaba lesz.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
