„Még Ukrajnában is növelik az oktatásra fordított kiadásokat” – Romániában óriási megszorítások miatt vonultak utcára a tanárok

Több ezer tanár és oktatási alkalmazott tüntetett a héten, a kormány döntése ellen, miszerint tízszázalékos béralapcsökkentést tervez a román kormány a közintézményekben, ami az oktatási ágazatban dolgozók fizetését is érintené. A szakszervezetek már sztrájkot is kilátásba helyeztek.

A közel 19 milliós országban a tiltakozást az váltotta ki, hogy az Ilie Bolojan vezette koalíciós kormány két megszorító csomagot már elfogadott a költségvetési hiány csökkentése érdekében, és egy harmadik bevezetését is tervezi, írja az Euronews.

Az új intézkedések 10 százalékkal csökkentenék a közintézmények béralapját. A tiltakozók szerint az oktatási minisztérium költségvetését már most 600 millió lejjel (mintegy 118 millió euróval) vágták meg.

„Már alkalmazzák a megszorításokat, ezért vonultunk utcára, hogy a harmadik csomagot ne tudják bevezetni” – mondta az egyik demonstráló.

Többen arra figyelmeztettek, hogy az oktatás finanszírozásának további csökkentése hosszú távon az ország jövőjét veszélyezteti. „Ahhoz, hogy legyen jövője ennek az országnak, több pénzt kellene befektetni az oktatásba, nem kevesebbet” – fogalmazott egy másik résztvevő.

Új, iskolákra szabott, "szellősebb" kerettantervet próbálnak ki Romániában

Romániában kísérleti jelleggel új kerettantervet vezetnek be a középiskolákban, amelynek célja a diákok és tanárok számára is rugalmasabb, élményszerűbb és gyakorlatiasabb oktatási környezet megteremtése. A reform lényege, hogy ne egy merev, minden iskolára kötelező tantervet írjon elő az állam, hanem lehetőséget adjon az intézményeknek innovatív tantervi struktúrák kipróbálására.

Az egyetemek is aggódnak

A felsőoktatási intézmények vezetői is megszólaltak az ügyben. Liviu-George Maha, az Alexandru Ioan Cuza University of Iași rektora az Euronewsnak arról beszélt, hogy az egyetemek nemcsak állami támogatásból, hanem saját bevételekből is gazdálkodnak.

Szerinte ha ezek felhasználását – akár a bérköltségek fedezésére – korlátozzák, az további nyomást helyez az állami költségvetésre, és ellehetetlenítheti a kutatásra épülő intézmények működését.

Hasonlóan vélekedett Mihnea Costoiu, a Politehnica University of Bucharest vezetője is. Arra hívta fel a figyelmet, hogy még a háborúban álló Ukrajna is növelte az oktatási kiadásait.

Ha egy háborúban lévő ország emeli a tanárok fizetését és a diákok ösztöndíját, akkor milyen magyarázata lehet egy békében élő országnak a csökkentésekre?

– tette fel a kérdést.

FSE Spiru Haret

Sztrájk és aláírásgyűjtés is jöhet

Az oktatási ágazat három szakszervezete várhatóan még ebben a hónapban bejelenti, hogy márciusban vagy júniusban sztrájkot tartanak. Emellett petíciós kampányt is indítottak egy polgári törvénykezdeményezés támogatására.

A cél az, hogy a kormány által elfogadott – szerintük oktatásellenes – intézkedéseket hatályon kívül helyezzék. Ehhez legalább 100 ezer aláírást kell összegyűjteniük, hogy a javaslat a parlament elé kerülhessen.

A megszorításokat tartalmazó költségvetési tervezetet február 20-ig nyújtják be a parlamentnek. A következő hetekben így eldőlhet, hogy a tiltakozások valóban országos sztrájkba torkollnak-e Romániában.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.