Csökkentené a kormány az órabéreket, ezért bojkottálhatják a tanévkezdést Romániában az oktatási szakszervezetek

A szűkös költségvetési források miatt a román kormány számos, a tanároknak és óraadóknak kedvezőtlen intézkedést vezetne be. Az oktatási szakszervezetek tanévkezdés helyett tüntetésre készülnek szeptember 8-án.

  • Eduline/MTI

Bojkottálni készülnek Romániában a tanévkezdést és nagyszabású tüntetést rendezek szeptember 8-án a bukaresti kormánypalota előtt a megszorításokkal elégedetlen oktatási szakszervezetek - jelentették be az MTI szerint hétfőn az érdekképviseleti vezetők, miután Ilie Bolojan miniszterelnökkel és Daniel David oktatási miniszterrel egyeztettek.

Nem fog megkezdődni a tanév szeptember 8-án. Az oktatást nem lehet könyvelői szempontok alapján kezelni

- idézte Marius Nistort, a Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség elnökét az Adevarul című hírportál. A szakszervezeti vezető szerint a tanévnyitó helyett 30 ezer pedagógus fog aznap a kormány székháza előtt tüntetni, és ha a kormány nem vonja vissza a megszorító intézkedéseket, nagyobb szabású szakszervezeti megmozdulásokra számíthat.

Megszorító intézkedések alatt azt értik, hogy a kormány által kiadott közlemény szerint a szűkös költségvetési források és "az oktatási rendszer realitásai" miatt többek között

  • kötelező óraszámot 18-ról 20-ra emelnék
  • osztálylétszám-növelést vezetnének be, továbbá
  • csökkentenék az óraadó tanárok órabérét.

Simion Hnacescu, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetségének (FSLI) elnöke szerint ez súlyos következményeket von maga után nemcsak a pedagógusok, hanem a diákok számára is.

Ugyanakkor Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a kötelező heti óraszám 18-ról 20 órára emelésével Románia az európai átlaghoz zárkózott fel.

Több munka lesz ugyanazért a pénzért. Ez az igazság. De nyitottak vagyunk az oktatási rendszer egyszerűsítésére, hogy a tanárok ideje és energiája az oktatásra összpontosulhasson

- idézte a miniszterelnököt az Agerpres hírügynökség.

Romániában július végén lépett hatályba a GDP 9 százalékát meghaladó költségvetési hiány csökkentését célzó kormányzati intézkedések első csomagja.

A törvény 2026-ra is befagyasztotta a nyugdíjakat és a közalkalmazotti béreket, két százalékponttal emelte az általános áfakulcsot, csökkentette az adókedvezmények mértékét és alkalmazási körét, 10 százalékkal emelte az üzemanyagok, a szeszesitalok és a dohányáru jövedéki adóját, az oktatásra fordított állami kiadások csökkentése érdekében pedig az ösztöndíjalap és órabér lefaragását, a kötelező óraszám és osztálylétszám emelését irányozta elő.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.