Csökkentené a kormány az órabéreket, ezért bojkottálhatják a tanévkezdést Romániában az oktatási szakszervezetek

A szűkös költségvetési források miatt a román kormány számos, a tanároknak és óraadóknak kedvezőtlen intézkedést vezetne be. Az oktatási szakszervezetek tanévkezdés helyett tüntetésre készülnek szeptember 8-án.

  • Eduline/MTI

Bojkottálni készülnek Romániában a tanévkezdést és nagyszabású tüntetést rendezek szeptember 8-án a bukaresti kormánypalota előtt a megszorításokkal elégedetlen oktatási szakszervezetek - jelentették be az MTI szerint hétfőn az érdekképviseleti vezetők, miután Ilie Bolojan miniszterelnökkel és Daniel David oktatási miniszterrel egyeztettek.

Nem fog megkezdődni a tanév szeptember 8-án. Az oktatást nem lehet könyvelői szempontok alapján kezelni

- idézte Marius Nistort, a Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség elnökét az Adevarul című hírportál. A szakszervezeti vezető szerint a tanévnyitó helyett 30 ezer pedagógus fog aznap a kormány székháza előtt tüntetni, és ha a kormány nem vonja vissza a megszorító intézkedéseket, nagyobb szabású szakszervezeti megmozdulásokra számíthat.

Megszorító intézkedések alatt azt értik, hogy a kormány által kiadott közlemény szerint a szűkös költségvetési források és "az oktatási rendszer realitásai" miatt többek között

  • kötelező óraszámot 18-ról 20-ra emelnék
  • osztálylétszám-növelést vezetnének be, továbbá
  • csökkentenék az óraadó tanárok órabérét.

Simion Hnacescu, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetségének (FSLI) elnöke szerint ez súlyos következményeket von maga után nemcsak a pedagógusok, hanem a diákok számára is.

Ugyanakkor Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a kötelező heti óraszám 18-ról 20 órára emelésével Románia az európai átlaghoz zárkózott fel.

Több munka lesz ugyanazért a pénzért. Ez az igazság. De nyitottak vagyunk az oktatási rendszer egyszerűsítésére, hogy a tanárok ideje és energiája az oktatásra összpontosulhasson

- idézte a miniszterelnököt az Agerpres hírügynökség.

Romániában július végén lépett hatályba a GDP 9 százalékát meghaladó költségvetési hiány csökkentését célzó kormányzati intézkedések első csomagja.

A törvény 2026-ra is befagyasztotta a nyugdíjakat és a közalkalmazotti béreket, két százalékponttal emelte az általános áfakulcsot, csökkentette az adókedvezmények mértékét és alkalmazási körét, 10 százalékkal emelte az üzemanyagok, a szeszesitalok és a dohányáru jövedéki adóját, az oktatásra fordított állami kiadások csökkentése érdekében pedig az ösztöndíjalap és órabér lefaragását, a kötelező óraszám és osztálylétszám emelését irányozta elő.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.