Vajon ki siet hamarabb a segítségünkre, ha nem találunk valamit: a kisgyerek, a kutya vagy a macska?

Izgalmas felfedezést tettek az ELTE kutatói, akik megvizsgálták, mely fajok hajlamosak spontán proszociális - azaz másokat segítő - viselkedést mutatni anélkül, hogy jutalmat kapnának érte.

Az ELTE Etológia Tanszék és a HUN-REN–ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport friss kutatásukban azt vizsgálták, miként viselkednek a képzetlen, kedvencként tartott kutyák és macskák, valamint a 16–24 hónapos gyerekek, amikor egy ismerős személy a közelükben egy elrejtett tárgyat keres.

A kísérlet során a gazdi vagy a szülő egy olyan tárgyat kezdett el „aggódva” keresni, amelyet a kísérletvezető korábban az alany – a gyerek, a kutya vagy a macska – szeme láttára rejtett el. Fontos volt, hogy nem kértek közvetlen segítséget, csak a keresés viselkedésével jelezték, hogy szükségük lenne rá.

A kutatók azt figyelték meg, hogyan reagálnak erre a helyzetre: odanéznek-e felváltva a tárgyra és az emberre, odamennek-e a rejtekhelyhez, vagy akár oda is viszik-e a keresett dolgot.

A kisgyerekekről korábban is ismert volt, hogy ilyen helyzetben segíteni próbálnak, és a mostani eredmények ezt megerősítették. A legnagyobb meglepetést azonban a kutyák okozták: többségük a gyerekekhez nagyon hasonlóan kapcsolódott be a keresésbe, és több mint háromnegyedük valamilyen formában segítő viselkedést mutatott.

A macskák ezzel szemben ugyan észrevették, hogy gazdájuk furcsán viselkedik, és figyelték is őt, ám általában nem próbáltak segíteni. Kivételt csak az jelentett, amikor a saját játékukat vagy élelmüket rejtették el – ilyenkor aktívabbá váltak.

„Mindez arra enged következtetni, hogy az emberekre jellemző, spontán segítő viselkedések megjelenéséhez nem elég az, ha egy háziasított faj szoros társas kapcsolatban él az emberrel” – magyarázza Gácsi Márta, a kutatás vezetője.

Hozzászólások

PSZ: „Bármilyen egyedi, szupertehetséges pedagógus bekerül egy rosszul működő intézménybe, halálra van ítélve”

A Pedagógusok Szakszervezete szerint nem elég az egyes pedagógusok teljesítményét vizsgálni, az is meghatározó, milyen intézményben és milyen feltételek között dolgoznak. Miközben az új tanév előtt több pozitív változás is történt, ezek jellemzően nem igényeltek plusz költségvetési forrást. Továbbra is komoly kérdések vannak a tankerületi és a szakképzési rendszer körül, a NOKS-dolgozók országos akcióba kezdtek a béremelésükért, a gyógypedagógiai intézmények egy részében pedig a PSZ szerint „katasztrofális állapotok” vannak.

Új igazgatói pályázatot írnak ki a csömöri iskolában: egy szülő csuklószorításról és megalázó büntetésekről beszélt Bátovszky János kapcsán

Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.

Totyik Tamás: Olyan iskolabezárási és óvoda-összevonási hullám jöhet, ami alapjaiban rengetheti meg a közoktatást

Tavaly 80 iskolában egyáltalán nem indult első osztály, és körülbelül 200 olyan általános iskola volt, ahová nyolcnál kevesebb elsős iratkozott be – mondta Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a Magyar Közlöny Podcastban. Szerinte a csökkenő gyereklétszám miatt komoly átalakulás előtt áll a magyar közoktatás.

@eduline.hu

Mi történik, ha egy iskolaigazgató-jelöltet a tantestület fele támogat, a másik fele viszont nem? Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét kérdeztük. #eduline #iskolaigazgatók #sinkaedit #iskola #tanár

♬ eredeti hang - eduline.hu