Vajon ki siet hamarabb a segítségünkre, ha nem találunk valamit: a kisgyerek, a kutya vagy a macska?

Izgalmas felfedezést tettek az ELTE kutatói, akik megvizsgálták, mely fajok hajlamosak spontán proszociális - azaz másokat segítő - viselkedést mutatni anélkül, hogy jutalmat kapnának érte.

Az ELTE Etológia Tanszék és a HUN-REN–ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport friss kutatásukban azt vizsgálták, miként viselkednek a képzetlen, kedvencként tartott kutyák és macskák, valamint a 16–24 hónapos gyerekek, amikor egy ismerős személy a közelükben egy elrejtett tárgyat keres.

A kísérlet során a gazdi vagy a szülő egy olyan tárgyat kezdett el „aggódva” keresni, amelyet a kísérletvezető korábban az alany – a gyerek, a kutya vagy a macska – szeme láttára rejtett el. Fontos volt, hogy nem kértek közvetlen segítséget, csak a keresés viselkedésével jelezték, hogy szükségük lenne rá.

A kutatók azt figyelték meg, hogyan reagálnak erre a helyzetre: odanéznek-e felváltva a tárgyra és az emberre, odamennek-e a rejtekhelyhez, vagy akár oda is viszik-e a keresett dolgot.

A kisgyerekekről korábban is ismert volt, hogy ilyen helyzetben segíteni próbálnak, és a mostani eredmények ezt megerősítették. A legnagyobb meglepetést azonban a kutyák okozták: többségük a gyerekekhez nagyon hasonlóan kapcsolódott be a keresésbe, és több mint háromnegyedük valamilyen formában segítő viselkedést mutatott.

A macskák ezzel szemben ugyan észrevették, hogy gazdájuk furcsán viselkedik, és figyelték is őt, ám általában nem próbáltak segíteni. Kivételt csak az jelentett, amikor a saját játékukat vagy élelmüket rejtették el – ilyenkor aktívabbá váltak.

„Mindez arra enged következtetni, hogy az emberekre jellemző, spontán segítő viselkedések megjelenéséhez nem elég az, ha egy háziasított faj szoros társas kapcsolatban él az emberrel” – magyarázza Gácsi Márta, a kutatás vezetője.

Hozzászólások

„Ez egy droid- és rabszolgaképző rendszer” – mutatjuk, napi hány órát tanulnak még otthon a magyar diákok

„A gyerekeknek nincs életük” – fogalmazott egy hetedikes diák édesanyja, amikor arról kérdeztük a szülőket, mennyi időt töltenek a diákok tanulással iskola után. Bár a PISA-adatok szerint a magyar 15 évesek átlagosan heti 10 órát töltenek házi feladat megírásával, több szülő szerint a dolgozatokra és felelésekre való készüléssel együtt a tanulás ennél jóval több időt vesz el.

@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu

Volt, ahol órákon át az utcán kellett várakozni a rossz szervezés miatt a felvételizőknek: ilyen volt a középiskolai szóbelik első hete

Bár sok iskolából pozitív élményekkel távoztak a felvételizők, akadtak olyan intézmények is, ahol életunt vizsgáztatók és sértődött vezetők várták a diákokat. Többeket pedig arról faggattak, hogy hányadik helyen jelölték meg az adott iskolát a jelentkezési sorrendben. Megkérdeztük a szülőket, mik az eddigi tapasztalataik a középiskolai szóbeli felvételikről.