Lehet, hogy épp új szavakat tanul a kutyád?
Nagyon úgy tűnik, hogy a kutyák jóval többet értenek a beszédből, mint elsőre gondolnánk, ráadásul a gazdi közvetlen tanítása nélkül.
Izgalmas felfedezést tettek az ELTE kutatói, akik megvizsgálták, mely fajok hajlamosak spontán proszociális - azaz másokat segítő - viselkedést mutatni anélkül, hogy jutalmat kapnának érte.
Az ELTE Etológia Tanszék és a HUN-REN–ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport friss kutatásukban azt vizsgálták, miként viselkednek a képzetlen, kedvencként tartott kutyák és macskák, valamint a 16–24 hónapos gyerekek, amikor egy ismerős személy a közelükben egy elrejtett tárgyat keres.
A kísérlet során a gazdi vagy a szülő egy olyan tárgyat kezdett el „aggódva” keresni, amelyet a kísérletvezető korábban az alany – a gyerek, a kutya vagy a macska – szeme láttára rejtett el. Fontos volt, hogy nem kértek közvetlen segítséget, csak a keresés viselkedésével jelezték, hogy szükségük lenne rá.
A kutatók azt figyelték meg, hogyan reagálnak erre a helyzetre: odanéznek-e felváltva a tárgyra és az emberre, odamennek-e a rejtekhelyhez, vagy akár oda is viszik-e a keresett dolgot.
A kisgyerekekről korábban is ismert volt, hogy ilyen helyzetben segíteni próbálnak, és a mostani eredmények ezt megerősítették. A legnagyobb meglepetést azonban a kutyák okozták: többségük a gyerekekhez nagyon hasonlóan kapcsolódott be a keresésbe, és több mint háromnegyedük valamilyen formában segítő viselkedést mutatott.
A macskák ezzel szemben ugyan észrevették, hogy gazdájuk furcsán viselkedik, és figyelték is őt, ám általában nem próbáltak segíteni. Kivételt csak az jelentett, amikor a saját játékukat vagy élelmüket rejtették el – ilyenkor aktívabbá váltak.
„Mindez arra enged következtetni, hogy az emberekre jellemző, spontán segítő viselkedések megjelenéséhez nem elég az, ha egy háziasított faj szoros társas kapcsolatban él az emberrel” – magyarázza Gácsi Márta, a kutatás vezetője.
Nagyon úgy tűnik, hogy a kutyák jóval többet értenek a beszédből, mint elsőre gondolnánk, ráadásul a gazdi közvetlen tanítása nélkül.
A tankönyvválasztás szabadságának visszaadása önmagában nem old meg semmit – állítja Radó Péter oktatáskutató. Szerinte egy működő, minőségbiztosított tankönyvpiac felépítése akár egy évtized is lehet, egy új tankönyvcsalád kifejlesztése pedig minimum négy-öt év.
Bár több elitgimnáziumban még tartanak a szóbelik, de van olyan top10-as intézmény, amelyik már kirakta az oldalára az ideiglenes felvételi jegyzékét.
„A gyerekeknek nincs életük” – fogalmazott egy hetedikes diák édesanyja, amikor arról kérdeztük a szülőket, mennyi időt töltenek a diákok tanulással iskola után. Bár a PISA-adatok szerint a magyar 15 évesek átlagosan heti 10 órát töltenek házi feladat megírásával, több szülő szerint a dolgozatokra és felelésekre való készüléssel együtt a tanulás ennél jóval több időt vesz el.
A nyolcadikosok mintegy 22 százaléka legfeljebb csak egyszerű információkat tud értelmezni vagy visszakeresni, és a hét képességszintből jobb esetben csak a második szinten áll - derült ki a 2025-ös kompetenciamérés eredményéből
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Fontos kérdésre válaszolunk az ideiglenes felvételi jegyzékekkel kapcsolatban.
Mivel idén március 15. vasárnapra esik, több iskola a megszokottól eltérően szervezi meg az ünnepi megemlékezéseket. De vajon kötelező elmenni egy ilyen rendezvényre, ha azt hétvégén tartják?
Bár sok iskolából pozitív élményekkel távoztak a felvételizők, akadtak olyan intézmények is, ahol életunt vizsgáztatók és sértődött vezetők várták a diákokat. Többeket pedig arról faggattak, hogy hányadik helyen jelölték meg az adott iskolát a jelentkezési sorrendben. Megkérdeztük a szülőket, mik az eddigi tapasztalataik a középiskolai szóbeli felvételikről.