Megjelent a hivatalos 2025/2026-os tanév rendje
A Belügyminisztérium a Magyar Közlönyben hozta nyilvánosságra a 2025/2026-os tanév hivatalos rendjét: a tervezethez képest egy héttel tovább fog tartani a tanév első féléve.
A nyári időszámítás célja a természetes nappali fény hatékonyabb kihasználása, ezért tavasszal egy órával előre kell állítani az órákat.
Az óraátállítás rendszere 2026-ban is érvényben marad, mivel a nyári és téli időszámítás eltörléséről továbbra sem született végleges döntés.
A nyári időszámítás 2026-ban március 28-ról 29-re virradó éjszaka kezdődik: hajnali 2 órakor 3 órára kell előreállítani az órákat.
Ez azt jelenti, hogy azon az éjszakán egy órával kevesebbet alhatunk.
A Belügyminisztérium a Magyar Közlönyben hozta nyilvánosságra a 2025/2026-os tanév hivatalos rendjét: a tervezethez képest egy héttel tovább fog tartani a tanév első féléve.
A nyári időszámítás bevezetésének eredeti célja az volt, hogy a nappali világosság jobb kihasználásával csökkentse az energiafelhasználást. Az időeltolás következtében esténként tovább marad világos, ami kedvez a szabadtéri programoknak, és mérsékelheti a mesterséges világítás iránti igényt is.
Az óraátállítás ötlete már a 18. században felmerült Benjamin Franklin részéről az energiatakarékosság jegyében, ám a gyakorlatban először az első világháború idején vezették be, majd a második világháború és az 1970-es évek energiaválsága alatt terjedt el ismét, a nappali világosság jobb kihasználása érdekében. Magyarországon 1916-ban alkalmazták először, legutóbb 1980-ban vezették be újra, miközben az Európai Unió 2018 óta napirenden tartja az évi kétszeri óraátállítás eltörlését, ám a tagállamok közötti vita miatt mindmáig nem született végleges döntés.
Ki gondolta volna, hogy a Harry Potter-univerzum egyik legismertebb antihőse egyszer még holdúévi kabalaként tér vissza? Kínában idén Draco Malfoy arca mosolyog vissza az ünnepi díszekről – és mindez nem a varázslatnak, hanem a nyelvnek és a hagyományoknak köszönhető.
A klímaváltozás következménye már egyértelműen látható a magyarországi mérési adatokban is: a nyarak és a telek melegszenek, a hőhullámok pedig egyre gyakoribbak, hosszabbak és intenzívebbek. A csapadék eloszlása is szélsőségessé válhat, ami együtt jár a nyári aszálykockázat növekedésével.
A kormány szerint a közoktatásban kötelezővé tett rendszer körül úgy szorították ki a versenyt, hogy végül egyetlen szereplő maradt a piacon.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) felmérésének részeredményeiből az is kiderült, hogy a legtöbben a túlzott adminisztrációt, a magas munkaterhelést és a létszámhiányt tartják a rendszer legnagyobb problémáinak.
Nyelvvizsgáért vagy emelt szintű érettségiért járó pluszpontokra valószínűleg minden felvételiző számít, arra azonban már jóval kevesebben, hogy egyes szakokon például hangszerismeretért vagy az Educatio Kiállításon való részvételért is kaphat többletpontot.
Bár a béremeléseknek köszönhetően nőtt a pedagóguspálya vonzereje, és ismét emelkedett a köznevelésben dolgozó tanárok száma, a szakma problémái korántsem oldódtak meg. Egy friss kutatás szerint a pedagógusok fele elképzelhetőnek tartja, hogy öt éven belül elhagyja a pályát.