Megjelent a hivatalos 2025/2026-os tanév rendje
A Belügyminisztérium a Magyar Közlönyben hozta nyilvánosságra a 2025/2026-os tanév hivatalos rendjét: a tervezethez képest egy héttel tovább fog tartani a tanév első féléve.
A nyári időszámítás célja a természetes nappali fény hatékonyabb kihasználása, ezért tavasszal egy órával előre kell állítani az órákat.
Az óraátállítás rendszere 2026-ban is érvényben marad, mivel a nyári és téli időszámítás eltörléséről továbbra sem született végleges döntés.
A nyári időszámítás 2026-ban március 28-ról 29-re virradó éjszaka kezdődik: hajnali 2 órakor 3 órára kell előreállítani az órákat.
Ez azt jelenti, hogy azon az éjszakán egy órával kevesebbet alhatunk.
A Belügyminisztérium a Magyar Közlönyben hozta nyilvánosságra a 2025/2026-os tanév hivatalos rendjét: a tervezethez képest egy héttel tovább fog tartani a tanév első féléve.
A nyári időszámítás bevezetésének eredeti célja az volt, hogy a nappali világosság jobb kihasználásával csökkentse az energiafelhasználást. Az időeltolás következtében esténként tovább marad világos, ami kedvez a szabadtéri programoknak, és mérsékelheti a mesterséges világítás iránti igényt is.
Az óraátállítás ötlete már a 18. században felmerült Benjamin Franklin részéről az energiatakarékosság jegyében, ám a gyakorlatban először az első világháború idején vezették be, majd a második világháború és az 1970-es évek energiaválsága alatt terjedt el ismét, a nappali világosság jobb kihasználása érdekében. Magyarországon 1916-ban alkalmazták először, legutóbb 1980-ban vezették be újra, miközben az Európai Unió 2018 óta napirenden tartja az évi kétszeri óraátállítás eltörlését, ám a tagállamok közötti vita miatt mindmáig nem született végleges döntés.
Ki gondolta volna, hogy a Harry Potter-univerzum egyik legismertebb antihőse egyszer még holdúévi kabalaként tér vissza? Kínában idén Draco Malfoy arca mosolyog vissza az ünnepi díszekről – és mindez nem a varázslatnak, hanem a nyelvnek és a hagyományoknak köszönhető.
A tankönyvválasztás szabadságának visszaadása önmagában nem old meg semmit – állítja Radó Péter oktatáskutató. Szerinte egy működő, minőségbiztosított tankönyvpiac felépítése akár egy évtized is lehet, egy új tankönyvcsalád kifejlesztése pedig minimum négy-öt év.
Bár több elitgimnáziumban még tartanak a szóbelik, de van olyan top10-as intézmény, amelyik már kirakta az oldalára az ideiglenes felvételi jegyzékét.
„A gyerekeknek nincs életük” – fogalmazott egy hetedikes diák édesanyja, amikor arról kérdeztük a szülőket, mennyi időt töltenek a diákok tanulással iskola után. Bár a PISA-adatok szerint a magyar 15 évesek átlagosan heti 10 órát töltenek házi feladat megírásával, több szülő szerint a dolgozatokra és felelésekre való készüléssel együtt a tanulás ennél jóval több időt vesz el.
A nyolcadikosok mintegy 22 százaléka legfeljebb csak egyszerű információkat tud értelmezni vagy visszakeresni, és a hét képességszintből jobb esetben csak a második szinten áll - derült ki a 2025-ös kompetenciamérés eredményéből
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Fontos kérdésre válaszolunk az ideiglenes felvételi jegyzékekkel kapcsolatban.
Mivel idén március 15. vasárnapra esik, több iskola a megszokottól eltérően szervezi meg az ünnepi megemlékezéseket. De vajon kötelező elmenni egy ilyen rendezvényre, ha azt hétvégén tartják?
Bár sok iskolából pozitív élményekkel távoztak a felvételizők, akadtak olyan intézmények is, ahol életunt vizsgáztatók és sértődött vezetők várták a diákokat. Többeket pedig arról faggattak, hogy hányadik helyen jelölték meg az adott iskolát a jelentkezési sorrendben. Megkérdeztük a szülőket, mik az eddigi tapasztalataik a középiskolai szóbeli felvételikről.