Megjelent a hivatalos 2025/2026-os tanév rendje
A Belügyminisztérium a Magyar Közlönyben hozta nyilvánosságra a 2025/2026-os tanév hivatalos rendjét: a tervezethez képest egy héttel tovább fog tartani a tanév első féléve.
A nyári időszámítás célja a természetes nappali fény hatékonyabb kihasználása, ezért tavasszal egy órával előre kell állítani az órákat.
Az óraátállítás rendszere 2026-ban is érvényben marad, mivel a nyári és téli időszámítás eltörléséről továbbra sem született végleges döntés.
A nyári időszámítás 2026-ban március 28-ról 29-re virradó éjszaka kezdődik: hajnali 2 órakor 3 órára kell előreállítani az órákat.
Ez azt jelenti, hogy azon az éjszakán egy órával kevesebbet alhatunk.
A Belügyminisztérium a Magyar Közlönyben hozta nyilvánosságra a 2025/2026-os tanév hivatalos rendjét: a tervezethez képest egy héttel tovább fog tartani a tanév első féléve.
A nyári időszámítás bevezetésének eredeti célja az volt, hogy a nappali világosság jobb kihasználásával csökkentse az energiafelhasználást. Az időeltolás következtében esténként tovább marad világos, ami kedvez a szabadtéri programoknak, és mérsékelheti a mesterséges világítás iránti igényt is.
Az óraátállítás ötlete már a 18. században felmerült Benjamin Franklin részéről az energiatakarékosság jegyében, ám a gyakorlatban először az első világháború idején vezették be, majd a második világháború és az 1970-es évek energiaválsága alatt terjedt el ismét, a nappali világosság jobb kihasználása érdekében. Magyarországon 1916-ban alkalmazták először, legutóbb 1980-ban vezették be újra, miközben az Európai Unió 2018 óta napirenden tartja az évi kétszeri óraátállítás eltörlését, ám a tagállamok közötti vita miatt mindmáig nem született végleges döntés.
Ki gondolta volna, hogy a Harry Potter-univerzum egyik legismertebb antihőse egyszer még holdúévi kabalaként tér vissza? Kínában idén Draco Malfoy arca mosolyog vissza az ünnepi díszekről – és mindez nem a varázslatnak, hanem a nyelvnek és a hagyományoknak köszönhető.
Az inzulin, a cukorbetegség és a genetikai számolások is előkerültek az idei emelt biológiaérettségin, amelyről megoszlottak a diákvélemények. Volt, aki „szörnyűnek” nevezte a feladatsort, mások szerint azonban könnyebb volt, mint a tavalyi vizsga.
Gyermekközpontú szemléletet, gyors intézkedéseket és három hónapos akciótervet ígér Lannert Judit, a leendő oktatási miniszter frissen létrehozott Facebook-oldalán megosztott első bejegyzésében.
Kedden 8 órakor kezdődik az emelt szintű biológiaérettségi. A tavalyi pontszámok tükrében legalább 60-70 százalékos emelt szintű bioszérettségire van szüksége azoknak a diákoknak, akik valamelyik orvosi szakra készülnek. És ez is csak akkor lehet elég, ha a középiskolai bizonyítványuk színötös volt, a főtárgyakból a középszintű érettségijük 90 százalék körüli és kimaxolják az összes intézményi pontot.
Akadémiai szabadság, átlátható finanszírozás, az Erasmus-program helyreállítása és az oktatás egészének újragondolása – többek között ezekről beszélt Lannert Judit a hétfői meghallgatásán, ahol a magyar felsőoktatás helyzetét is értékelte.
Miközben Hankó Balázs a magyar szakképzést az Európai Unió egyik legsikeresebb rendszerének nevezte a hétfői bizottsági meghallgatáson, Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszterjelölt arról beszélt, hogy a javuló statisztikák önmagukban nem mutatják meg az oktatás valódi minőségét.
Kedd délután a Sándor-palotában hivatalosan is kinevezték a Tisza-kormány minisztereit, köztük Lannert Juditot is, aki így mostantól gyermek- és oktatásügyi miniszterként vezeti az új tárcát. A megbízóleveleket Sulyok Tamás köztársasági elnök adta át a Magyar Péter vezette kabinet tagjainak.
Tarr Zoltán arra is utalt, végül miért döntöttek másképpen.