Megjelent a hivatalos 2025/2026-os tanév rendje
A Belügyminisztérium a Magyar Közlönyben hozta nyilvánosságra a 2025/2026-os tanév hivatalos rendjét: a tervezethez képest egy héttel tovább fog tartani a tanév első féléve.
A nyári időszámítás célja a természetes nappali fény hatékonyabb kihasználása, ezért tavasszal egy órával előre kell állítani az órákat.
Az óraátállítás rendszere 2026-ban is érvényben marad, mivel a nyári és téli időszámítás eltörléséről továbbra sem született végleges döntés.
A nyári időszámítás 2026-ban március 28-ról 29-re virradó éjszaka kezdődik: hajnali 2 órakor 3 órára kell előreállítani az órákat.
Ez azt jelenti, hogy azon az éjszakán egy órával kevesebbet alhatunk.
A Belügyminisztérium a Magyar Közlönyben hozta nyilvánosságra a 2025/2026-os tanév hivatalos rendjét: a tervezethez képest egy héttel tovább fog tartani a tanév első féléve.
A nyári időszámítás bevezetésének eredeti célja az volt, hogy a nappali világosság jobb kihasználásával csökkentse az energiafelhasználást. Az időeltolás következtében esténként tovább marad világos, ami kedvez a szabadtéri programoknak, és mérsékelheti a mesterséges világítás iránti igényt is.
Az óraátállítás ötlete már a 18. században felmerült Benjamin Franklin részéről az energiatakarékosság jegyében, ám a gyakorlatban először az első világháború idején vezették be, majd a második világháború és az 1970-es évek energiaválsága alatt terjedt el ismét, a nappali világosság jobb kihasználása érdekében. Magyarországon 1916-ban alkalmazták először, legutóbb 1980-ban vezették be újra, miközben az Európai Unió 2018 óta napirenden tartja az évi kétszeri óraátállítás eltörlését, ám a tagállamok közötti vita miatt mindmáig nem született végleges döntés.
Ki gondolta volna, hogy a Harry Potter-univerzum egyik legismertebb antihőse egyszer még holdúévi kabalaként tér vissza? Kínában idén Draco Malfoy arca mosolyog vissza az ünnepi díszekről – és mindez nem a varázslatnak, hanem a nyelvnek és a hagyományoknak köszönhető.
Itthon javában zajlik az egyetemi felvételi, és rengetegen törik a fejüket, melyik szak ígér biztos jövőt – a világ nagy része még csak azon gondolkodik, hogyan szabjon utat a mesterséges intelligenciának a felsőoktatásban, és hol kellene gátat vetnie neki, hiszen sokakban él a félelem, hogy az AI a gazdaságtól a kultúráig egyszerűen mindenen átgázol. Kína azonban nem várakozik: négy év alatt 12 000, elavultnak ítélt képzést zárt be, és helyettük 10 200 új, túlnyomórészt AI-hoz és robotikához kötődő szakot indított.
Miközben több ponton is üdvözli a köznevelési törvények módosításáról szóló kormányzati tervezetet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint komoly problémákat vet fel, hogy a jogszabálycsomag társadalmi egyeztetését nem előzte meg érdemi szakszervezeti konzultáció.
Azok a köznevelésben dolgozók, akik a státusztörvény miatt estek el a jubileumi jutalmuktól, már csak korlátozott ideig érvényesíthetik követelésüket bírósági úton. A Pedagógusok Szakszervezete arra figyelmeztet, hogy az elmaradt jubileumi jutalommal kapcsolatos igények 2027. január 1-jén elévülnek.
Lemondott a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány kuratóriumi elnöki tisztségéről Orbán Balázs. A döntést az intézményt érintő alaptörvény- és törvénymódosítások körül kialakult helyzettel magyarázta.
Egy hónap múlva, július 23-án kiderülnek a 2026-os felvételi ponthatárok, de nálatok még mindig nulla pontot a rendszer? Mutatjuk, milyen okok állhatnak a háttérben.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása.
Trentin Balázs, a Tisza országgyűlési képviselője szerint egyre nagyobb esély van arra, hogy a diákoknak nem kell naponta több kerületen keresztül ingázniuk azért, hogy iskolába vagy óvodába járhassanak.