Mikor lesz a tavaszi óraátállítás 2026-ban? Itt a pontos dátum

A nyári időszámítás célja a természetes nappali fény hatékonyabb kihasználása, ezért tavasszal egy órával előre kell állítani az órákat.

Az óraátállítás rendszere 2026-ban is érvényben marad, mivel a nyári és téli időszámítás eltörléséről továbbra sem született végleges döntés.

A nyári időszámítás 2026-ban március 28-ról 29-re virradó éjszaka kezdődik: hajnali 2 órakor 3 órára kell előreállítani az órákat.

Ez azt jelenti, hogy azon az éjszakán egy órával kevesebbet alhatunk.

Miért kell átállítani az órát?

A nyári időszámítás bevezetésének eredeti célja az volt, hogy a nappali világosság jobb kihasználásával csökkentse az energiafelhasználást. Az időeltolás következtében esténként tovább marad világos, ami kedvez a szabadtéri programoknak, és mérsékelheti a mesterséges világítás iránti igényt is.

Az óraátállítás ötlete már a 18. században felmerült Benjamin Franklin részéről az energiatakarékosság jegyében, ám a gyakorlatban először az első világháború idején vezették be, majd a második világháború és az 1970-es évek energiaválsága alatt terjedt el ismét, a nappali világosság jobb kihasználása érdekében. Magyarországon 1916-ban alkalmazták először, legutóbb 1980-ban vezették be újra, miközben az Európai Unió 2018 óta napirenden tartja az évi kétszeri óraátállítás eltörlését, ám a tagállamok közötti vita miatt mindmáig nem született végleges döntés.

Draco Malfoy váratlan holdújévi kabalává vált Kínában

Ki gondolta volna, hogy a Harry Potter-univerzum egyik legismertebb antihőse egyszer még holdúévi kabalaként tér vissza? Kínában idén Draco Malfoy arca mosolyog vissza az ünnepi díszekről – és mindez nem a varázslatnak, hanem a nyelvnek és a hagyományoknak köszönhető.

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.

Felsőoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde