„Azt hittem, kiválasztott vagyok” – szexuálisan kihasználhatott a táborvezető több kamaszlányt

A harmincas éveiben járó Zsófi a Telexnek mesélte el történetét, amikor is 13 évesen egy nyári drámatáborban „összebarátkozott vele” a tábor egyik vezetője, az akkor 35 éves, családos P. A férfival a következő nyáron is találkozott a táborban, közeli kapcsolatba kerültek, majd 14 évesen vele élte át első szexuális aktusát és 18 éves koráig „szerelmi-szeretői viszonyban” voltak.

Zsófi azért szánta rá magát arra, hogy ennyi év után nyilvánosan elmondja a történetét, mert tudomására jutott, hogy nem ő volt az egyetlen lány, akivel P. viszonyt folytatott, és az érintettek köre azóta sem zárult le.

A táborban ismerkedtek meg, majd éveken át viszont folytattak

Az eset egy csaknem húsz éven át működő dráma- és sporttáborhoz kötődik, amelyet egy Pest vármegyei iskola megbecsült magyartanára, I. hozott létre férjével közösen. Harmadik táborvezetőként régi barátjukat, P.-t kérték fel. A férfi bár pedagógusi végzettséggel nem rendelkezett, a színjátszásban és a sportokban szerzett tapasztalata miatt fontos szerepet kapott a foglalkozások vezetésében.

Zsófi 13 éves volt, amikor először vett részt a Baranya megyei kis faluban működő táborban, közel 70 másik gyerekkel együtt. Itt ismerkedett meg P.-vel, aki a tábor egyik vezetője volt és hamar közeli kapcsolatba kerültek. Egy évvel később Zsófi befejezte az általános iskolát, majd ismét részt vett a táborban. A program végeztével P. kezdeményezésére személyesen is találkoztak egymással Budapesten, majd néhány hét múlva elvette a 14 éves lány szüzességét.

Zsófi kezdetben intenzív érzelmi élményeket élt meg a férfival, ám egyre több jel utalt arra, hogy a kapcsolat súlyosan torz. P. erősen kontrollálta őt, időnként fizikailag is bántalmazta, és – ahogyan Zsófi csak évekkel később felismerte – tapasztalatlanságát kihasználva kényszerítette számára kellemetlen szexuális helyzetekbe.

Tizennyolc éves korára, több sikertelen próbálkozás után, végül végleg szakított a házas, kétgyermekes férfival. A négy év során azonban P. nemcsak Zsófival, hanem annak táboros barátnőivel is szoros kapcsolatot ápolt. Közülük nem egy lánnyal akart Zsófi után fizikai kapcsolatot létesíteni - volt, akivel sikerrel is járt.

Zsófi és a csapat több lánytagja fiatal felnőttként maga is táboroztatni kezdett, többen pedagógiai és drámapedagógiai irányban tanultak tovább. Ez új nézőpontot adott nekik, és felismerték a történtek súlyát. Négyen emiatt felkeresték I.-t, akinek jelezték, hogy szerintük P. veszélyt jelent a fiatal lányokra.

A táborvezető értesült az esetekről, a férfi mégis folytathatta a munkát

Amikor Zsófi és Kincső elmondták a saját történetüket, a pedagógus azt válaszolta, hogy az ő lányával ez nem történhetett volna meg, és mivel már mindannyian betöltötték a 18-at, nem lát problémát. A lányok ultimátumot adtak: vagy P. távozik a táborból, vagy ők nem mennek többé. I. válasza az volt, hogy akkor ne vegyenek részt többet a táborban.

A lányoknak viszont azt sikerült elérni, hogy P. ezt követően csak fiúkból álló csapatot felügyelhetett, a mentorok pedig folyamatosan szemmel tartották a férfit. Tíz éven át nem merültek fel további vádak a férfival szemben, tavaly azonban a tanárnő arról értesült, hogy a nyári táborban egy újabb „áldozata” lett P.-nek, egy 16 éves lány, aki életében először P.-vel a táborban létesített intim kapcsolatot.  

A Telex megkereste P.-t és a magyartanár I.-t is, akik határozottan tagadták, hogy P. és a 16 éves lány között szexuális jellegű kapcsolat lett volna. Azt viszont elismerték, hogy „történt valami”.

„Az első csók után csak sodródtak az árral”

P. elmondása szerint a lány nagyon szeretett volna ugyan vele szexuális kapcsolatot, de ezt ő elutasította, így végül az egész botrány „egy figyelemre éhes kislány reakciója volt”. A férfi szerint Zsófi és annak barátnője esetében is hibázott anno, sőt a 16 éves lánynál is, mert „nem mérte fel jól a helyzetet”.

P. a beszélgetés során hosszan mesélt a Zsófihoz fűződő kapcsolatáról. A 13 éves lányt rendkívül intelligensnek és érettnek tartotta, akivel közös irodalmi érdeklődésük miatt sokat beszélgettek. Egy évvel később, amikor Zsófi visszatért a táborba, szerinte még magabiztosabb lett, a kapcsolatuk pedig a tábor után is folytatódott, intenzív telefonálással. Az első csók után – állítása szerint – már csak sodródtak az eseményekkel. Úgy fogalmazott: „végtelenül szerelmes voltam”, és a kapcsolatot különlegesnek élte meg, bár utólag elismerte, hogy 35 évesen józanabbnak kellett volna lennie, mert a viszony mindkettőjüknek sok kárt okozott.

P. a Zsófival folytatott viszonyára ma is párkapcsolatként emlékszik vissza, bár nem gondolja, hogy jó, ha egy ennyi idős lány egy nála sokkal érettebb férfival köti össze az életét. Ettől függetlenül úgy érzi, hogy Zsófi vele talán „sokkal tisztább szexualitást élt át”, mintha a saját korosztálya egy tagjával tette volna. Azt sem gondolja, hogy abúzust követett el, igaz, ma, érettebb fejjel már másképpen csinálná – írja a lap.

A táborvezető a tinédzserek beszámolói után sem tartotta P.-t veszélyesnek

I. tanárnő a Telexnek azt mondta, Zsófi kamaszként szerinte „természetellenes rajongással” viszonyult hozzájuk és P.-hez is, ezért óvatosságra intette, és arra kérte, ne idealizáljon senkit. P. nőügyeiről tudott, de állítása szerint csak vele egykorú nőkkel kapcsolatban. Miután értesült Zsófi és a többi lány történetéről, úgy vélte, nem történt törvénysértés, ezért nem tudta, mit tehetett volna. A történteket sajnálatosnak nevezte, és mindezt a lányok és P. közös felelősségének tartja.

A táborvezető a tinédzserek beszámolói után sem tartotta P.-t veszélyesnek, de óvatosságból megvonta tőle a mentori csapatvezetést, és saját maga is figyelte a viselkedését. Arra a kérdésre, miért alkalmazta továbbra is, azt mondta, nem érzi súlyos hibának, hogy visszaengedte a táborba: tíz évig „nem történt semmi”, és szerinte nem sérült „olyan sok ember pszichológiailag”. Túlzónak nevezte, hogy a lányok predátorként írták le a férfit.

Amikor arról kérdezte a Telex, mennyiben tekinthető egy 14 éves gyerek saját döntésének egy felnőttel való intim kapcsolat, azt válaszolta: ebben a korban már van önálló gondolkodásuk, akaratuk és személyiségük. Arra a felvetésre, hogy saját gyerekei esetében is így látja-e, ingerültebben úgy felelt: ő ennek „nem igazán örült volna”.

Bár Zsófi általános iskolájának hivatalosan nem volt köze a drámatáborhoz, Zsófi mégis megosztotta tapasztalatait az iskola vezetésével és a gyermekvédelmi felelőssel, abban bízva, hogy ezzel segíthet megelőzni hasonló eseteket. Az intézményvezető empatikusan fogadta a beszámolót, és nyitott volt a közös prevenciós munka kidolgozására.

Zsófi szerint későbbi pályáját végig meghatározták a kamaszkori táboros élményei: vezetett táborokat és drámacsoportokat, dolgozott ifjúsági munkásként, majd Angliában traumatizált menekültekkel is. Bár végül sikerült megértenie a saját történetét, de csak hosszú idő után tudta kimondani, hogy a 14 és 18 éves kora között megélt kapcsolat nem egy félresikerült románc volt, hanem tudatosan felépített manipuláció és kihasználás – vagyis abúzus.

„Nem mert tiltakozni” – vádat emeltek a diáklányokat tolakodó érintésekkel zaklató tanár ellen

Négyrendbeli kiskorú veszélyeztetésének bűntette miatt emelt vádat a Győri Járási Ügyészség egy volt pedagógus ellen, aki a vád szerint több diáklánnyal szemben is átlépte az elfogadható közeledés határait egy katolikus fenntartású iskolában.