„Nem mert tiltakozni” – vádat emeltek a diáklányokat tolakodó érintésekkel zaklató tanár ellen

Négyrendbeli kiskorú veszélyeztetésének bűntette miatt emelt vádat a Győri Járási Ügyészség egy volt pedagógus ellen, aki a vád szerint több diáklánnyal szemben is átlépte az elfogadható közeledés határait egy katolikus fenntartású iskolában.

Az ügy már 2024-ben nyilvánosságot kapott, akkor szülői beszámolók és egy pedagógus videója indította el a hatósági eljárást.

A vádirat szerint a tanár foglalkozásából eredő kötelezettségeit „szándékosan és súlyosan megszegte”, és olyan magatartást tanúsított a tanítványaival szemben, amely alkalmas volt arra, hogy veszélyeztesse erkölcsi és érzelmi fejlődésüket. Az ügyészség hangsúlyozta: a cselekmények nem minősülnek szexuális jellegűnek, ugyanakkor túllépték a pedagógus–diák viszonyban elfogadható határokat.

A vádhatóság felfüggesztett szabadságvesztést és foglalkozástól eltiltást indítványozott. Az ügyben a Csornai Járásbíróság tart előkészítő ülést. Az ügyészségi szóvivő a sértettek védelmére hivatkozva további részleteket nem közölt.

Videó és szülői interjú hozta felszínre az esetet

Az ügy 2024 tavaszán került nyilvánosságra, amikor egy – azóta eltávolított – videóban az iskola egyik tanára beszélt a történtekről. Ezt követően a Szemlélek közölt interjút egy érintett diáklány édesanyjával, aki név nélkül számolt be az éveken át tartó kellemetlen közeledésekről.

A szülő szerint lánya „évekig szenvedett” a tanár viselkedése miatt, de sokáig nem tudta pontosan megfogalmazni, mi történik vele. Úgy fogalmazott: „Nyolcadikos korában értette meg, hogy ezek visszaélések – addig nagyon szégyellte magát.”

Beszámolója szerint a pedagógus rendszeresen megérintette a lány haját és nyakát. „Hiába kérte a lányom, hogy ne csinálja ezt” – mondta az anya. Azt is hozzátette: eleinte ő maga is kételkedett, nem félreértésről van-e szó, de a gyerek sírva bizonygatta: „Hidd el, anya, nem értem félre.”

A Szemlélek-interjú szerint nem egyedi esetről volt szó. A szülő azt állította, más osztályokból is érkeztek jelzések hasonló közeledésekről.

A többségük nem mert tiltakozni, volt, aki a negatív reakcióktól tartva otthon sem merte elmesélni

– fogalmazott.

Egy konkrét esetben a tanár egy cetlit adott át a diáknak, amelyen a keresztneve és egy becenév szerepelt. A papírt az igazgatónak adták le, de a szülő szerint később nem került elő. Az anya úgy látta, az iskola nem kezelte megfelelő súllyal a panaszokat: „Nem kapta meg a szükséges segítséget a lányom az iskola részéről.”

Elmondása szerint azt tanácsolta gyermekének, hogy ha újra előfordul hasonló helyzet, reagáljon határozottan: „Ha legközelebb hozzányúl a tanár, csapjon a kezére.”

Először megszüntették a nyomozást

A hatóságok az első eljárás során nem látták bizonyíthatónak a bűncselekményt, ezért megszüntették a nyomozást. A szakértői vélemények szerint a diákok vallomásai hitelesek voltak, ugyanakkor a megállapított lelki sérülések nem érték el a büntetőjogi szintet. A szülő ezt így összegezte: „A vizsgálat megállapította, hogy történt valami, de az nem bűncselekmény a hatóságok szerint.”

2024 júliusában azonban felülvizsgálták a megszüntető határozatot, mert a vizsgálatot nem tartották elég alaposnak, és folytatták az eljárást. Ennek eredményeként most vádat emeltek a volt pedagógus ellen.

A korábbi beszámolók szerint az ügy előrehaladásában szerepet vállalt egy helyi plébános is, aki meghallgatta a diákokat, és az egyházi fenntartó felé is jelezte a panaszokat.

A tanár időközben elkerült az intézményből, de a vizsgálat idején a diákoknak még hónapokig részt kellett venniük az óráin. Az ügy bírósági szakasza hamarosan megkezdődik.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.