„Nem mert tiltakozni” – vádat emeltek a diáklányokat tolakodó érintésekkel zaklató tanár ellen

Négyrendbeli kiskorú veszélyeztetésének bűntette miatt emelt vádat a Győri Járási Ügyészség egy volt pedagógus ellen, aki a vád szerint több diáklánnyal szemben is átlépte az elfogadható közeledés határait egy katolikus fenntartású iskolában.

Az ügy már 2024-ben nyilvánosságot kapott, akkor szülői beszámolók és egy pedagógus videója indította el a hatósági eljárást.

A vádirat szerint a tanár foglalkozásából eredő kötelezettségeit „szándékosan és súlyosan megszegte”, és olyan magatartást tanúsított a tanítványaival szemben, amely alkalmas volt arra, hogy veszélyeztesse erkölcsi és érzelmi fejlődésüket. Az ügyészség hangsúlyozta: a cselekmények nem minősülnek szexuális jellegűnek, ugyanakkor túllépték a pedagógus–diák viszonyban elfogadható határokat.

A vádhatóság felfüggesztett szabadságvesztést és foglalkozástól eltiltást indítványozott. Az ügyben a Csornai Járásbíróság tart előkészítő ülést. Az ügyészségi szóvivő a sértettek védelmére hivatkozva további részleteket nem közölt.

Videó és szülői interjú hozta felszínre az esetet

Az ügy 2024 tavaszán került nyilvánosságra, amikor egy – azóta eltávolított – videóban az iskola egyik tanára beszélt a történtekről. Ezt követően a Szemlélek közölt interjút egy érintett diáklány édesanyjával, aki név nélkül számolt be az éveken át tartó kellemetlen közeledésekről.

A szülő szerint lánya „évekig szenvedett” a tanár viselkedése miatt, de sokáig nem tudta pontosan megfogalmazni, mi történik vele. Úgy fogalmazott: „Nyolcadikos korában értette meg, hogy ezek visszaélések – addig nagyon szégyellte magát.”

Beszámolója szerint a pedagógus rendszeresen megérintette a lány haját és nyakát. „Hiába kérte a lányom, hogy ne csinálja ezt” – mondta az anya. Azt is hozzátette: eleinte ő maga is kételkedett, nem félreértésről van-e szó, de a gyerek sírva bizonygatta: „Hidd el, anya, nem értem félre.”

A Szemlélek-interjú szerint nem egyedi esetről volt szó. A szülő azt állította, más osztályokból is érkeztek jelzések hasonló közeledésekről.

A többségük nem mert tiltakozni, volt, aki a negatív reakcióktól tartva otthon sem merte elmesélni

– fogalmazott.

Egy konkrét esetben a tanár egy cetlit adott át a diáknak, amelyen a keresztneve és egy becenév szerepelt. A papírt az igazgatónak adták le, de a szülő szerint később nem került elő. Az anya úgy látta, az iskola nem kezelte megfelelő súllyal a panaszokat: „Nem kapta meg a szükséges segítséget a lányom az iskola részéről.”

Elmondása szerint azt tanácsolta gyermekének, hogy ha újra előfordul hasonló helyzet, reagáljon határozottan: „Ha legközelebb hozzányúl a tanár, csapjon a kezére.”

Először megszüntették a nyomozást

A hatóságok az első eljárás során nem látták bizonyíthatónak a bűncselekményt, ezért megszüntették a nyomozást. A szakértői vélemények szerint a diákok vallomásai hitelesek voltak, ugyanakkor a megállapított lelki sérülések nem érték el a büntetőjogi szintet. A szülő ezt így összegezte: „A vizsgálat megállapította, hogy történt valami, de az nem bűncselekmény a hatóságok szerint.”

2024 júliusában azonban felülvizsgálták a megszüntető határozatot, mert a vizsgálatot nem tartották elég alaposnak, és folytatták az eljárást. Ennek eredményeként most vádat emeltek a volt pedagógus ellen.

A korábbi beszámolók szerint az ügy előrehaladásában szerepet vállalt egy helyi plébános is, aki meghallgatta a diákokat, és az egyházi fenntartó felé is jelezte a panaszokat.

A tanár időközben elkerült az intézményből, de a vizsgálat idején a diákoknak még hónapokig részt kellett venniük az óráin. Az ügy bírósági szakasza hamarosan megkezdődik.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.