Tízből hat brit középiskolát ért kibertámadás vagy adatbiztonsági incidens az elmúlt évben
A kormányzati felmérés szerint a hackerek nagyobb eséllyel célozzák meg az oktatási intézményeket, mint a magánvállalkozásokat.
Álhírekkel, kattintásvadász tartalmakkal, gyanús linkekkel és egyre profibb manipulációs technikákkal telített a digitális tér. Az ELTE Informatikai Karának projektje, átfogó, korosztályokra szabott oktatási anyagokkal segíti a fiatalokat és a szülőket abban, hogy tudatosabban és biztonságosabban mozogjanak az online világban.
A DRONE projekt keretében az ELTE korosztályra szabott digitális füzeteket fejlesztett a tiniknek, a fiataloknak és a szülőknek.
A tiniknek szóló kiadvány egyik legizgalmasabb eleme, hogy nem száraz tananyagként közelíti meg a témát: képregényeken keresztül mutatja be az online tér leggyakoribb veszélyeit. A történetek olyan helyzeteket dolgoznak fel, mint az alattomos linkekre kattintás, a fake news terjedése, az online bullying, vagy éppen a jelszó rendszeres cseréjének fontossága – innen ered a címben is szereplő hasonlat: a jelszavad olyan, mint a fogkeféd, nem adod kölcsön senkinek, nem hagyod elől és időről időre lecseréled.
Fogalommagyarázatok és hozzájuk kapcsolódó feladatok
A fiataloknak szánt anyag nem áll meg a történeteknél: közérthetően magyaráz el olyan alapfogalmakat, amelyekkel nap mint nap találkozhatunk az online térben. Ilyen például a kiberbűnözés, a dezinformáció, a visszhangkamra, a megerősítési torzítás vagy a kattintásvadász tartalom.
A fogalmi részeket gyakorlati feladatok követik, amelyek segítenek abban, hogy a diákok ne csak megértsék, hanem alkalmazni is tudják a tanultakat – például hírek, képek vagy videók ellenőrzésén keresztül.
Ezeket az online eszközöket is ajánlják
A DRONE projekt kiadványai konkrét, a gyakorlatban is jól használható online ellenőrző eszközöket is bemutatnak, amelyek nemcsak diákoknak, hanem szülőknek és tanároknak is hasznosak lehetnek.
Google Fact Check Explorer: Olyan keresőmotor, amely megmutatja, hogy egy adott állítást korábban ellenőriztek-e már. Kifejezetten alkalmas idézetek vagy hírek gyors ellenőrzésére, és nem véletlenül használják újságírók is – hivatalos Google-eszközről van szó.
InVID WeVerify Toolkit: Egy böngészőbővítmény, amely képek és videók eredetének ellenőrzésére szolgál. Fordított képkeresést végez, valamint a manipuláció és a deepfake-tartalmak jeleit is képes felismerni. Európai médiaszakemberek körében is elismert eszköz.
TinEye: Fordított képkereső, amely megmutatja, honnan származik egy feltöltött kép. Segítségével könnyen kiszűrhetők azok a régi fotók, amelyeket új, de hamis hírek illusztrálására használnak fel.
Snopes: Az egyik legismertebb tényellenőrző oldal, amely álhírek, pletykák és online átverések nyomába ered. Egyszerű, érthető magyarázatai miatt kifejezetten jól használható akár tinik számára is, és több mint húsz éve megbízható forrásnak számít.
Media Bias/Fact Check: Ez az oldal azt mutatja meg, mennyire megbízható vagy elfogult egy adott hírportál. Az oldalakat egy skálán értékeli, és részletes indoklást is ad a besoroláshoz.
Lakmusz: A Lakmusz a Magyar Digitális Média Obszervatórium (HDMO – Hungarian Digital Media Observatory) projekt részeként működik, az Európai Bizottság résztámogatásával, és tagja az európai dezinformáció-ellenes szervezeteket összefogó EDMO együttműködésnek. A magyar nyelvű tényellenőrző tartalmak miatt különösen fontos hazai kontextusban.
A kormányzati felmérés szerint a hackerek nagyobb eséllyel célozzák meg az oktatási intézményeket, mint a magánvállalkozásokat.
Megjelentek a Times Higher Education részrangsorai, amelyek nem az intézmények összteljesítményét vizsgálják, hanem azt, hogy az egyes egyetemek mely tudományágakban számítanak igazán erősnek. Mutatjuk, hogy szerepeltek a magyar egyetemek.
Míg a negyedik évfolyamos tanulók átlageredménye jelentősen visszaesett a tavalyihoz képest, a hatodikosok kisebb javulást értek el.
Az ELTE mögött a Debreceni Egyetem áll a második helyen az állami ösztöndíjas férőhelyek számát tekintve országos szinten - mutatjuk, hogy hányan tanulhatnak ingyen képzési területenként.
Összesen 4697 felvételiző nyert felvételt a 2026 februárjában induló felsőoktatási képzésekre – derül ki a Felvi adataiból. A bejutott hallgatók túlnyomó többsége állami ösztöndíjas mesterképzésen kezdi meg tanulmányait a tavaszi félévben.
Január 27-én kihirdették a 2026-os keresztféléves felvételi ponthatárokat. Mivel a legtöbb egyetem csak mesterszakot indít februárban, ezért összegyűjtöttük, milyen ponthatárokat húztak a felsőoktatási intézmények az öt legnépszerűbb mesterképzésen.
@eduline.hu Szombatig még van lehetőségetek kimenni az Educatio Kiállításra, ahol rengeteg izgalmas program vár rátok. Ha még nem tudjátok hol akartok továbbtanulni vagy milyen szakon, de ha még csak a faktválasztás előtt álltok, akkor is sok hasznos infót gyűjthettek itt be. #educatiokiállítás #egyetem #továbbtanulás #eduline #felsőoktatás ♬ Canyons - Official Sound Studio
Megalázó fizetés, rengeteg munka, különbség a diplomák között - egy elkeseredett NOKS-dolgozó küldött olvasói levelet az Eduline-nak, amit teljes egészében közlünk.
Egy budapesti középiskola 9. osztályában járványügyi megfigyelést rendelt el a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ, miután egy tanulónál hepatitis A-fertőzést igazoltak.
Sokan vannak, akik a nyelvvizsgát nem egyszerre, hanem külön-külön - szóbeli és írásbeli részvizsgaként - teljesítették. Ilyen esetekben fontos kérdés, hogy miként lehet hivatalosan is igazolni a komplex nyelvtudást.