Tízből hat brit középiskolát ért kibertámadás vagy adatbiztonsági incidens az elmúlt évben
A kormányzati felmérés szerint a hackerek nagyobb eséllyel célozzák meg az oktatási intézményeket, mint a magánvállalkozásokat.
Álhírekkel, kattintásvadász tartalmakkal, gyanús linkekkel és egyre profibb manipulációs technikákkal telített a digitális tér. Az ELTE Informatikai Karának projektje, átfogó, korosztályokra szabott oktatási anyagokkal segíti a fiatalokat és a szülőket abban, hogy tudatosabban és biztonságosabban mozogjanak az online világban.
A DRONE projekt keretében az ELTE korosztályra szabott digitális füzeteket fejlesztett a tiniknek, a fiataloknak és a szülőknek.
A tiniknek szóló kiadvány egyik legizgalmasabb eleme, hogy nem száraz tananyagként közelíti meg a témát: képregényeken keresztül mutatja be az online tér leggyakoribb veszélyeit. A történetek olyan helyzeteket dolgoznak fel, mint az alattomos linkekre kattintás, a fake news terjedése, az online bullying, vagy éppen a jelszó rendszeres cseréjének fontossága – innen ered a címben is szereplő hasonlat: a jelszavad olyan, mint a fogkeféd, nem adod kölcsön senkinek, nem hagyod elől és időről időre lecseréled.
Fogalommagyarázatok és hozzájuk kapcsolódó feladatok
A fiataloknak szánt anyag nem áll meg a történeteknél: közérthetően magyaráz el olyan alapfogalmakat, amelyekkel nap mint nap találkozhatunk az online térben. Ilyen például a kiberbűnözés, a dezinformáció, a visszhangkamra, a megerősítési torzítás vagy a kattintásvadász tartalom.
A fogalmi részeket gyakorlati feladatok követik, amelyek segítenek abban, hogy a diákok ne csak megértsék, hanem alkalmazni is tudják a tanultakat – például hírek, képek vagy videók ellenőrzésén keresztül.
Ezeket az online eszközöket is ajánlják
A DRONE projekt kiadványai konkrét, a gyakorlatban is jól használható online ellenőrző eszközöket is bemutatnak, amelyek nemcsak diákoknak, hanem szülőknek és tanároknak is hasznosak lehetnek.
Google Fact Check Explorer: Olyan keresőmotor, amely megmutatja, hogy egy adott állítást korábban ellenőriztek-e már. Kifejezetten alkalmas idézetek vagy hírek gyors ellenőrzésére, és nem véletlenül használják újságírók is – hivatalos Google-eszközről van szó.
InVID WeVerify Toolkit: Egy böngészőbővítmény, amely képek és videók eredetének ellenőrzésére szolgál. Fordított képkeresést végez, valamint a manipuláció és a deepfake-tartalmak jeleit is képes felismerni. Európai médiaszakemberek körében is elismert eszköz.
TinEye: Fordított képkereső, amely megmutatja, honnan származik egy feltöltött kép. Segítségével könnyen kiszűrhetők azok a régi fotók, amelyeket új, de hamis hírek illusztrálására használnak fel.
Snopes: Az egyik legismertebb tényellenőrző oldal, amely álhírek, pletykák és online átverések nyomába ered. Egyszerű, érthető magyarázatai miatt kifejezetten jól használható akár tinik számára is, és több mint húsz éve megbízható forrásnak számít.
Media Bias/Fact Check: Ez az oldal azt mutatja meg, mennyire megbízható vagy elfogult egy adott hírportál. Az oldalakat egy skálán értékeli, és részletes indoklást is ad a besoroláshoz.
Lakmusz: A Lakmusz a Magyar Digitális Média Obszervatórium (HDMO – Hungarian Digital Media Observatory) projekt részeként működik, az Európai Bizottság résztámogatásával, és tagja az európai dezinformáció-ellenes szervezeteket összefogó EDMO együttműködésnek. A magyar nyelvű tényellenőrző tartalmak miatt különösen fontos hazai kontextusban.
A kormányzati felmérés szerint a hackerek nagyobb eséllyel célozzák meg az oktatási intézményeket, mint a magánvállalkozásokat.
Miközben a győri Széchenyi István Egyetem vezetése 39 százalékos béremelésről és 1,27 milliós átlagjövedelemről számolt be, addig van olyan oktató, aki PhD-fokozattal bruttó 500 ezer forintot keres. A pluszpénz kutatási projektekből, publikációkból és többletórákból jöhetne, de a dolgozók szerint ezekhez nem mindenki fér hozzá. Arról nem beszélve, hogy ennek egy részét félév végén egyben utalják át, és mellesleg bármelyik bérkiegészítés „irgalmatlanul sok” pluszmunkával jár.
Ma már nem elég gondoskodni a gyerekről: fejleszteni kell, különórára hordani, együtt tanulni vele, figyelni az étrendjére, az egészségére, a lelkiállapotára – mindezt úgy, hogy fokozatosan épülnek le az olyan társadalmi alrendszerek, mint az oktatás, az egészségügy és az idősgondozás.
A 2026-os központi írásbeli hivatalos eredményei szerint a diákok mintegy 8 százaléka szerzett legalább 80 pontot.
A politikus szerint a hazai kompetenciamérés nem pusztán egy statisztikai eszköz, hanem olyan visszajelzési rendszer, amely érdemi segítséget ad az iskoláknak a szakmai munkájuk fejlesztéséhez.
A teljesítményértékelés túl szubjektív, belső feszültségeket generál és szembefordítja a pedagógusokat egymással Jocó bácsi szerint, aki arról is beszélt, hogy a pszichológiában már megjelent a gyerekkori kiégés fogalma – vagyis ma nemcsak a tanárokon, hanem a diákokon is egyre nagyobb a nyomás.
Hiába volt jelentős pedagógusbér-emelés az elmúlt időszakban, a Pedagógusok Szakszervezete szerint továbbra sem ellenőrizhető, valóban teljesült-e a kormány 80 százalékos vállalása.
Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedi esetről van szó. A KSH legfrissebb adatai szerint több ezren dolgoznak úgy a közoktatásban, hogy nincsen pedagógusdiplomájuk.
Magukat kellett megsebezniük egy rituálén, vagy meztelenül kellett sétálniuk az osztályteremben - többek között ilyen és ehhez hasonló feladatokat kellett végrehajtaniuk azoknak a tanulóknak, akik beléptek a nagybányai történelemtanár hagyományőrző lovagrendjébe.
A „Tanárnak lenni jó!” kezdeményezés személyes történeteken keresztül próbálja erősíteni a pedagóguspálya presztízsét, de a nehézségekről sem hallgat. A kampány alapgondolata, hogy megmutassák: sok pedagógus szereti a hivatását, és okkal marad a pályán.