Tízből hat brit középiskolát ért kibertámadás vagy adatbiztonsági incidens az elmúlt évben
A kormányzati felmérés szerint a hackerek nagyobb eséllyel célozzák meg az oktatási intézményeket, mint a magánvállalkozásokat.
Álhírekkel, kattintásvadász tartalmakkal, gyanús linkekkel és egyre profibb manipulációs technikákkal telített a digitális tér. Az ELTE Informatikai Karának projektje, átfogó, korosztályokra szabott oktatási anyagokkal segíti a fiatalokat és a szülőket abban, hogy tudatosabban és biztonságosabban mozogjanak az online világban.
A DRONE projekt keretében az ELTE korosztályra szabott digitális füzeteket fejlesztett a tiniknek, a fiataloknak és a szülőknek.
A tiniknek szóló kiadvány egyik legizgalmasabb eleme, hogy nem száraz tananyagként közelíti meg a témát: képregényeken keresztül mutatja be az online tér leggyakoribb veszélyeit. A történetek olyan helyzeteket dolgoznak fel, mint az alattomos linkekre kattintás, a fake news terjedése, az online bullying, vagy éppen a jelszó rendszeres cseréjének fontossága – innen ered a címben is szereplő hasonlat: a jelszavad olyan, mint a fogkeféd, nem adod kölcsön senkinek, nem hagyod elől és időről időre lecseréled.
Fogalommagyarázatok és hozzájuk kapcsolódó feladatok
A fiataloknak szánt anyag nem áll meg a történeteknél: közérthetően magyaráz el olyan alapfogalmakat, amelyekkel nap mint nap találkozhatunk az online térben. Ilyen például a kiberbűnözés, a dezinformáció, a visszhangkamra, a megerősítési torzítás vagy a kattintásvadász tartalom.
A fogalmi részeket gyakorlati feladatok követik, amelyek segítenek abban, hogy a diákok ne csak megértsék, hanem alkalmazni is tudják a tanultakat – például hírek, képek vagy videók ellenőrzésén keresztül.
Ezeket az online eszközöket is ajánlják
A DRONE projekt kiadványai konkrét, a gyakorlatban is jól használható online ellenőrző eszközöket is bemutatnak, amelyek nemcsak diákoknak, hanem szülőknek és tanároknak is hasznosak lehetnek.
Google Fact Check Explorer: Olyan keresőmotor, amely megmutatja, hogy egy adott állítást korábban ellenőriztek-e már. Kifejezetten alkalmas idézetek vagy hírek gyors ellenőrzésére, és nem véletlenül használják újságírók is – hivatalos Google-eszközről van szó.
InVID WeVerify Toolkit: Egy böngészőbővítmény, amely képek és videók eredetének ellenőrzésére szolgál. Fordított képkeresést végez, valamint a manipuláció és a deepfake-tartalmak jeleit is képes felismerni. Európai médiaszakemberek körében is elismert eszköz.
TinEye: Fordított képkereső, amely megmutatja, honnan származik egy feltöltött kép. Segítségével könnyen kiszűrhetők azok a régi fotók, amelyeket új, de hamis hírek illusztrálására használnak fel.
Snopes: Az egyik legismertebb tényellenőrző oldal, amely álhírek, pletykák és online átverések nyomába ered. Egyszerű, érthető magyarázatai miatt kifejezetten jól használható akár tinik számára is, és több mint húsz éve megbízható forrásnak számít.
Media Bias/Fact Check: Ez az oldal azt mutatja meg, mennyire megbízható vagy elfogult egy adott hírportál. Az oldalakat egy skálán értékeli, és részletes indoklást is ad a besoroláshoz.
Lakmusz: A Lakmusz a Magyar Digitális Média Obszervatórium (HDMO – Hungarian Digital Media Observatory) projekt részeként működik, az Európai Bizottság résztámogatásával, és tagja az európai dezinformáció-ellenes szervezeteket összefogó EDMO együttműködésnek. A magyar nyelvű tényellenőrző tartalmak miatt különösen fontos hazai kontextusban.
A kormányzati felmérés szerint a hackerek nagyobb eséllyel célozzák meg az oktatási intézményeket, mint a magánvállalkozásokat.
Február 14-én írták a diákok a Studium Generale szervezésében a próbaérettségit a Corvinus egyetemen. A nap folyamán matematikából, történelemből és pénzügyi-számviteli ügyintézésből tették próbára a tudásukat.
Ma írják a jelentkezők az ingyenes próbaérettségit matekból közép- és emelt szinten a Studium Generale szervezésében. Ha esetleg lemaradtatok a jelentkezésről, de ki szeretnétek próbálni magatokat majdnem élesben, akkor töltsétek ki otthon a feladatlapot.
Az idei évben jelentősen nőtt azoknak a szülőknek a száma, akik még egy évet szeretnének adni gyereküknek az iskola előtt. Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint az idei kérelmek száma 2125-tel haladja meg a tavaly januári adatot.
Február 15-én zárul le a 2026-os általános felvételi eljárás jelentkezési időszaka. Eddig dönthetik el a felvételizők, mely egyetemekre és milyen szakokra nyújtják be jelentkezésüket. A felsőoktatási felvételi folyamata azonban még korántsem ért véget: a ponthatárokat várhatóan 2026. július 21-én hirdetik ki, addig pedig több fontos határidő és teendő vár a jelentkezőkre.
Nyílt levelet írt Orbán Viktor miniszterelnöknek a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) az Oktatási Hivatalban kialakult helyzet miatt. A szakszervezet szerint az intézmény dolgozóinak bére nincs arányban a növekvő felelősségükkel és munkaterhükkel.
Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat és gyakorlati tanácsokat az E-felvételi dokumentumfeltöltéséhez.
A Tisza Párt programjában kiemelt szerepet kapott az oktatás átalakítása: korszerűsítenék a Nemzeti Alaptantervet, aminek alapja a nyelvi-természettudományos és digitális kompetencia- és készségfejlesztés lenne.
A 11-15 évesek közül minden hatodik számolt be arról, hogy már volt cyberbullying áldozata, és körülbelül minden nyolcadik ismerte el, hogy zaklatott már másokat az interneten.
Már csak néhány nap maradt benyújtani az egyetemi jelentkezéseket, ha szeptembertől a felsőoktatásban szeretnétek tanulni.