Tízből hat brit középiskolát ért kibertámadás vagy adatbiztonsági incidens az elmúlt évben

A kormányzati felmérés szerint a hackerek nagyobb eséllyel célozzák meg az oktatási intézményeket, mint a magánvállalkozásokat.

A középiskolák 10-ből 6 esetében történt támadás vagy biztonsági incidens az elmúlt 12 hónapban; ez az arány a szakképző intézményeknél 10-ből 8, a felsőoktatási intézményeknél pedig 10-ből 9 - írja a The Guardian. Ezzel szemben a vállalkozások 10-ből 4 esetben tapasztaltak támadást vagy incidenst – nagyjából ugyanakkora arányban, mint az általános iskolák.

Felfüggesztették a nyomozást a KRÉTA és a NEPTUN feltörésének ügyében

A kormányzati adatok az éves kibertámadási jelentésből származnak, amely csaknem 300 brit általános és középiskolát, valamint több mint 30 felsőoktatási intézményt - köztük egyetemeket - vizsgált. A jelentés kibertámadásként definiál minden olyan „kísérletet”, amely megpróbál betörni egy célpont informatikai rendszereibe, beleértve az adathalász e-maileket is, amelyek a jelszavakhoz hasonló érzékeny adatok megszerzésére próbálják rávenni a címzetteket.

Az adathalász e-mailek voltak a leggyakoribb támadási formák az egyetemeken és az iskolákban.

A zsarolóvírusos támadások mára jól ismert kiberbűnözési módszernek számítanak az Egyesült Királyságban. A támadók rendszerint titkosítják a célpont informatikai rendszereit és adatokat lopnak el, majd bitcoinban követelnek fizetést a rendszerek visszafejtéséért és az adatok megsemmisítéséért vagy visszaszolgáltatásáért.

„Az állami iskolák sebezhetőbbek lehetnek a forráshiány és a speciális szakértelem hiánya miatt, míg az egyetemek azért, mert több ezer fiatal hallgatójuk van, akik nem feltétlenül jártasak a kiberbiztonságban, továbbá hálózataikat az akadémiai együttműködés elősegítésére tervezték” - nyilatkozta Toby Lewis, a Darktrace kiberbiztonsági cég globális fenyegetéselemzési vezetője.

Az egyetemek emellett különösen népszerű célpontnak számítanak. A kormány adatai szerint a szakképző és felsőoktatási intézmények a leginkább érintettek: 10-ből 3 rendszeresen, hetente számol be támadásról vagy incidensről. A sok támadás ellenére – vagy éppen azért – az oktatási szektor jobban tisztában van a kiberbűnözés megelőzésére irányuló kormányzati kezdeményezésekkel, mint a vállalkozások vagy a jótékonysági szervezetek.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.