Tízből hat brit középiskolát ért kibertámadás vagy adatbiztonsági incidens az elmúlt évben

A kormányzati felmérés szerint a hackerek nagyobb eséllyel célozzák meg az oktatási intézményeket, mint a magánvállalkozásokat.

A középiskolák 10-ből 6 esetében történt támadás vagy biztonsági incidens az elmúlt 12 hónapban; ez az arány a szakképző intézményeknél 10-ből 8, a felsőoktatási intézményeknél pedig 10-ből 9 - írja a The Guardian. Ezzel szemben a vállalkozások 10-ből 4 esetben tapasztaltak támadást vagy incidenst – nagyjából ugyanakkora arányban, mint az általános iskolák.

Felfüggesztették a nyomozást a KRÉTA és a NEPTUN feltörésének ügyében

A kormányzati adatok az éves kibertámadási jelentésből származnak, amely csaknem 300 brit általános és középiskolát, valamint több mint 30 felsőoktatási intézményt - köztük egyetemeket - vizsgált. A jelentés kibertámadásként definiál minden olyan „kísérletet”, amely megpróbál betörni egy célpont informatikai rendszereibe, beleértve az adathalász e-maileket is, amelyek a jelszavakhoz hasonló érzékeny adatok megszerzésére próbálják rávenni a címzetteket.

Az adathalász e-mailek voltak a leggyakoribb támadási formák az egyetemeken és az iskolákban.

A zsarolóvírusos támadások mára jól ismert kiberbűnözési módszernek számítanak az Egyesült Királyságban. A támadók rendszerint titkosítják a célpont informatikai rendszereit és adatokat lopnak el, majd bitcoinban követelnek fizetést a rendszerek visszafejtéséért és az adatok megsemmisítéséért vagy visszaszolgáltatásáért.

„Az állami iskolák sebezhetőbbek lehetnek a forráshiány és a speciális szakértelem hiánya miatt, míg az egyetemek azért, mert több ezer fiatal hallgatójuk van, akik nem feltétlenül jártasak a kiberbiztonságban, továbbá hálózataikat az akadémiai együttműködés elősegítésére tervezték” - nyilatkozta Toby Lewis, a Darktrace kiberbiztonsági cég globális fenyegetéselemzési vezetője.

Az egyetemek emellett különösen népszerű célpontnak számítanak. A kormány adatai szerint a szakképző és felsőoktatási intézmények a leginkább érintettek: 10-ből 3 rendszeresen, hetente számol be támadásról vagy incidensről. A sok támadás ellenére – vagy éppen azért – az oktatási szektor jobban tisztában van a kiberbűnözés megelőzésére irányuló kormányzati kezdeményezésekkel, mint a vállalkozások vagy a jótékonysági szervezetek.

 

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.