A hekker kormánykritikus, többnyire trágár üzeneteket küldött a diákoknak, alaptalanul azt állítva, hogy a Telexnek is köze van a feltörésekhez.
A rendőrség továbbra sem tudja, hogy ki volt az, aki 2023. április végén feltörte a közoktatási és a felsőoktatási tanulmányi rendszert – írja a Telex.
2023. április 24-én a Madách Imre Gimnázium diákjai kéretlen üzeneteket kaptak egy tanár profiljáról a KRÉTA rendszerén keresztül, majd pár nappal később ugyanez történt a Neptunon is, ami több egyetem hallgatóját is érintette.
A hekker kormánykritikus, többnyire trágár üzeneteket küldött az érintett iskola és egyetemek felhasználóinak, azt sugallva, hogy a támadáshoz köze van a Telexnek is.
A rendőrség az ügy kapcsán nyomozást indított ismeretlen tettes ellen. Mint kiderült, a tanulmányi rendszereket nem törték fel, hanem az érintett intézmények felületéhez fértek hozzá egy-egy hallgató vagy oktató jelszavának a megszerzésével.
Az egyik érintett oktató akkor azt nyilatkozta, őt a rendszergazda értesítette arról, hogy a fiókjában szokatlan tevékenységet észleltek. Azt azonban nem tudta, hogyan szerezhették meg a jelszavát.
A két esetet külön kezelte a rendőrség, a hekkert azonban azóta sem sikerült megtalálni, most pedig a lap értesülése szerint, mindkét ügyben felfüggesztették a nyomozást.
A támadásokat követően a tanulmányi rendszereknél bevezették a kétfaktoros hitelesítést. Azóta egyébként másik támadás is történt: tavaly novemberben egy csaló több egyetem hallgatóinak Neptun-fiókjába jutott be, és az ösztöndíj-kifizetések előtt átírta a bankszámlaszámaikat. Ezzel közel 400 ezer forintnyi kárt okozhatott, az elkövetőt azonban sikerült megtalálni a rendőröknek.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
