Több mint húszezer ember személyes adatai egészen biztosan illetéktelen kezekbe kerültek.
2022 őszén adathalász támadás érte a Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszer, azaz a KRÉTA fejlesztőcégét. A portál szerint a támadás sikeres volt, így illetéktelenek hozzáférhettek az online rendszerben tárolt összes adathoz, így valamennyi diák összes, a KRÉTA-ban kezelt adatához is.
Akkor vizsgálatot is indítottak, amely több mint egy év után, tavaly decemberben zárult le, de az eredménye eddig nem volt ismert. A Telexhez eljutott a határozat, amely jelentős adatvédelmi bírság, 110 millió forint megfizetésére kötelezi a fejlesztőcéget. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) szerint a cég két ponton is törvényt sértett: nem védte kellőképpen a rábízott személyes adatokat és nem jelentették időben az incidenst az érintett iskoláknak.
A NAIH megállapította, hogy több mint húszezer ember személyes adatai biztosan illetéktelen kezekbe kerültek, de a fejlesztőcég nem tudta bizonyítani, hogy nem történt meg ugyanez a KRÉTA összes, több millió felhasználójával. A hatóság szerint megakadályozható lett volna az egész incidens, ha a cég belső rendszereihez, de legalább azokhoz, amelyekben személyes adatok is szerepelnek, „már a támadás időpontjában is csak kétfaktoros hitelesítést követően lehetett volna hozzáférni”.
Azóta biztonságosabb lett a KRÉTA
Utána még többször is hasonló támadás érte az e-naplót, azonban nyáron írtunk róla, hogy mindenkinek elérhetővé tették a biztonságosabb, külső alkalmazásos azonosítást is igénybe vevő kétfaktoros belépést a KRÉTA-ban. Az erről szóló teljes cikkünket innen érhetitek el:
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
