110 millió forint bírságot kapott a KRÉTA fejlesztője, megelőzhetőek lettek volna a kibertámadások

Több mint húszezer ember személyes adatai egészen biztosan illetéktelen kezekbe kerültek.

  • Tornyos Kata

2022 őszén adathalász támadás érte a Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszer, azaz a KRÉTA fejlesztőcégét. A portál szerint a támadás sikeres volt, így illetéktelenek hozzáférhettek az online rendszerben tárolt összes adathoz, így valamennyi diák összes, a KRÉTA-ban kezelt adatához is.

Akkor vizsgálatot is indítottak, amely több mint egy év után, tavaly decemberben zárult le, de az eredménye eddig nem volt ismert. A Telexhez eljutott a határozat, amely jelentős adatvédelmi bírság, 110 millió forint megfizetésére kötelezi a fejlesztőcéget. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) szerint a cég két ponton is törvényt sértett: nem védte kellőképpen a rábízott személyes adatokat és nem jelentették időben az incidenst az érintett iskoláknak.

A NAIH megállapította, hogy több mint húszezer ember személyes adatai biztosan illetéktelen kezekbe kerültek, de a fejlesztőcég nem tudta bizonyítani, hogy nem történt meg ugyanez a KRÉTA összes, több millió felhasználójával. A hatóság szerint megakadályozható lett volna az egész incidens, ha a cég belső rendszereihez, de legalább azokhoz, amelyekben személyes adatok is szerepelnek, „már a támadás időpontjában is csak kétfaktoros hitelesítést követően lehetett volna hozzáférni”.

Azóta biztonságosabb lett a KRÉTA

Utána még többször is hasonló támadás érte az e-naplót, azonban nyáron írtunk róla, hogy mindenkinek elérhetővé tették a biztonságosabb, külső alkalmazásos azonosítást is igénybe vevő kétfaktoros belépést a KRÉTA-ban. Az erről szóló teljes cikkünket innen érhetitek el:

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.