Hova tűnt a fehér karácsony Magyarországon?

Ha nem történik érdemi kibocsátáscsökkentés, a 21. század végére szinte eltűnhet a tél jelképe, a hó itthon.

Szabó Péter és Pongrácz Rita, az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói megvizsgálták, „hogyan alakította át a melegedő klíma és az emiatt változó téli csapadék Európa hóviszonyait, illetve mi történt közben a hazai fehér karácsonyokkal”. Felmerült a kérdés: valóban több hó volt-e a rendszerváltás környékén vagy csak az emlékek színezik ki? A kutatók szerint „a válasz árnyaltabb, mint ahogy azt a nosztalgia sugallná” - derült ki a szerkesztőségünk részére is elküldött közleményből.

Európa havas napjai elfogynak – kivéve az északi régiót

A globális felmelegedés következtében Magyarországon néhány évtized alatt 100-ról 70 nap alá csökkent az éves fagyos napok száma. A változások mögött „statisztikailag is kimutathatóan az ember által okozott klímaváltozás áll”, miközben a tél továbbra is rendkívül változékony évszak.

A kontinens több részén hasonló folyamat figyelhető meg: az 1991–2020-as és az 1961–1990-es klímaátlagok összevetése alapján Európa nagy részén visszaesett a hó mennyisége.

A kutatás szerint Magyarországon ez „évente átlagosan mintegy 10 cm-es csökkenést jelent”, míg az Alpokban és a Kárpátokban a visszaesés 30–50 cm között mozog. Egyedül „a kontinens legészakibb vidékein figyelhető meg növekedés a téli hóesésben”.

A hazai havazás: szélsőségek és csökkenő tendencia

Hazánkban a havazás rendkívüli ingadozást mutat időben és térben. A legnagyobb havazás a kutatások szerint „az 1969/70-es télhez kötődik”, amikor jelentős csapadék többlet nagy hideggel párosult. Ezzel szemben voltak olyan telek is, amelyek hidegek voltak, mégsem esett hó, mert „csapadék alig érkezett”.

A kutatók szerint a természetes ingadozások mellett „jól kimutatható a hazai havazások számának szignifikáns csökkenése”.

Tényleg elmúlt a fehér karácsonyok ideje?

1971 óta országos léptékben az alábbi években lehet valóban fehér karácsonyról beszélni: 1977, 1981, 1984, 1991, 1995, 1996, 1998, 1999, 2001 és 2010.

Az utóbbi években „leginkább a szürke, hómentes ünnepek ismétlődnek”.

A térképes elemzések szerint:

  • az elmúlt 10 évben „az ország nagy részén mindössze 1–3 alkalommal volt fehér a karácsony”;
  • 2000 körül volt a legtöbb havas ünnep, ekkor Budapesten „tízből hat ünnep is havas volt”;
  • 2015 óta egyes térségekben „gyakorlatilag egyáltalán nem volt fehér karácsony”.

Mit hozhat a jövő?

A kutatók két lehetséges forgatókönyvet vizsgáltak. Optimista esetben a párizsi egyezmény céljainak megvalósulása esetén „a század végére a hóesés 20 cm-rel esne vissza”, míg pesszimista pálya esetén a veszteség „30–50 cm is lehet”, ami sok évben „a hazai téli havazás eltűnését jelentené”.

A kutatás szerint „a jövő tehát rajtunk múlik”: a kibocsátások mérséklése nélkül nemcsak a fehér karácsonyok, hanem a hazai téli havazás egésze lehet a múlté. Mivel a hó eltűnéséhez „nem lehet alkalmazkodni”, a megoldás kizárólag a kibocsátáscsökkentés lehet – döntéshozói, vállalati és társadalmi szinten.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.