Ha nem történik érdemi kibocsátáscsökkentés, a 21. század végére szinte eltűnhet a tél jelképe, a hó itthon.
Szabó Péter és Pongrácz Rita, az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói megvizsgálták, „hogyan alakította át a melegedő klíma és az emiatt változó téli csapadék Európa hóviszonyait, illetve mi történt közben a hazai fehér karácsonyokkal”. Felmerült a kérdés: valóban több hó volt-e a rendszerváltás környékén vagy csak az emlékek színezik ki? A kutatók szerint „a válasz árnyaltabb, mint ahogy azt a nosztalgia sugallná” - derült ki a szerkesztőségünk részére is elküldött közleményből.
Európa havas napjai elfogynak – kivéve az északi régiót
A globális felmelegedés következtében Magyarországon néhány évtized alatt 100-ról 70 nap alá csökkent az éves fagyos napok száma. A változások mögött „statisztikailag is kimutathatóan az ember által okozott klímaváltozás áll”, miközben a tél továbbra is rendkívül változékony évszak.
A kontinens több részén hasonló folyamat figyelhető meg: az 1991–2020-as és az 1961–1990-es klímaátlagok összevetése alapján Európa nagy részén visszaesett a hó mennyisége.
A kutatás szerint Magyarországon ez „évente átlagosan mintegy 10 cm-es csökkenést jelent”, míg az Alpokban és a Kárpátokban a visszaesés 30–50 cm között mozog. Egyedül „a kontinens legészakibb vidékein figyelhető meg növekedés a téli hóesésben”.
A hazai havazás: szélsőségek és csökkenő tendencia
Hazánkban a havazás rendkívüli ingadozást mutat időben és térben. A legnagyobb havazás a kutatások szerint „az 1969/70-es télhez kötődik”, amikor jelentős csapadék többlet nagy hideggel párosult. Ezzel szemben voltak olyan telek is, amelyek hidegek voltak, mégsem esett hó, mert „csapadék alig érkezett”.
A kutatók szerint a természetes ingadozások mellett „jól kimutatható a hazai havazások számának szignifikáns csökkenése”.
Tényleg elmúlt a fehér karácsonyok ideje?
1971 óta országos léptékben az alábbi években lehet valóban fehér karácsonyról beszélni: 1977, 1981, 1984, 1991, 1995, 1996, 1998, 1999, 2001 és 2010.
Az utóbbi években „leginkább a szürke, hómentes ünnepek ismétlődnek”.
A térképes elemzések szerint:
Mit hozhat a jövő?
A kutatók két lehetséges forgatókönyvet vizsgáltak. Optimista esetben a párizsi egyezmény céljainak megvalósulása esetén „a század végére a hóesés 20 cm-rel esne vissza”, míg pesszimista pálya esetén a veszteség „30–50 cm is lehet”, ami sok évben „a hazai téli havazás eltűnését jelentené”.
A kutatás szerint „a jövő tehát rajtunk múlik”: a kibocsátások mérséklése nélkül nemcsak a fehér karácsonyok, hanem a hazai téli havazás egésze lehet a múlté. Mivel a hó eltűnéséhez „nem lehet alkalmazkodni”, a megoldás kizárólag a kibocsátáscsökkentés lehet – döntéshozói, vállalati és társadalmi szinten.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
