Ha nem történik érdemi kibocsátáscsökkentés, a 21. század végére szinte eltűnhet a tél jelképe, a hó itthon.
Szabó Péter és Pongrácz Rita, az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói megvizsgálták, „hogyan alakította át a melegedő klíma és az emiatt változó téli csapadék Európa hóviszonyait, illetve mi történt közben a hazai fehér karácsonyokkal”. Felmerült a kérdés: valóban több hó volt-e a rendszerváltás környékén vagy csak az emlékek színezik ki? A kutatók szerint „a válasz árnyaltabb, mint ahogy azt a nosztalgia sugallná” - derült ki a szerkesztőségünk részére is elküldött közleményből.
Európa havas napjai elfogynak – kivéve az északi régiót
A globális felmelegedés következtében Magyarországon néhány évtized alatt 100-ról 70 nap alá csökkent az éves fagyos napok száma. A változások mögött „statisztikailag is kimutathatóan az ember által okozott klímaváltozás áll”, miközben a tél továbbra is rendkívül változékony évszak.
A kontinens több részén hasonló folyamat figyelhető meg: az 1991–2020-as és az 1961–1990-es klímaátlagok összevetése alapján Európa nagy részén visszaesett a hó mennyisége.
A kutatás szerint Magyarországon ez „évente átlagosan mintegy 10 cm-es csökkenést jelent”, míg az Alpokban és a Kárpátokban a visszaesés 30–50 cm között mozog. Egyedül „a kontinens legészakibb vidékein figyelhető meg növekedés a téli hóesésben”.
A hazai havazás: szélsőségek és csökkenő tendencia
Hazánkban a havazás rendkívüli ingadozást mutat időben és térben. A legnagyobb havazás a kutatások szerint „az 1969/70-es télhez kötődik”, amikor jelentős csapadék többlet nagy hideggel párosult. Ezzel szemben voltak olyan telek is, amelyek hidegek voltak, mégsem esett hó, mert „csapadék alig érkezett”.
A kutatók szerint a természetes ingadozások mellett „jól kimutatható a hazai havazások számának szignifikáns csökkenése”.
Tényleg elmúlt a fehér karácsonyok ideje?
1971 óta országos léptékben az alábbi években lehet valóban fehér karácsonyról beszélni: 1977, 1981, 1984, 1991, 1995, 1996, 1998, 1999, 2001 és 2010.
Az utóbbi években „leginkább a szürke, hómentes ünnepek ismétlődnek”.
A térképes elemzések szerint:
Mit hozhat a jövő?
A kutatók két lehetséges forgatókönyvet vizsgáltak. Optimista esetben a párizsi egyezmény céljainak megvalósulása esetén „a század végére a hóesés 20 cm-rel esne vissza”, míg pesszimista pálya esetén a veszteség „30–50 cm is lehet”, ami sok évben „a hazai téli havazás eltűnését jelentené”.
A kutatás szerint „a jövő tehát rajtunk múlik”: a kibocsátások mérséklése nélkül nemcsak a fehér karácsonyok, hanem a hazai téli havazás egésze lehet a múlté. Mivel a hó eltűnéséhez „nem lehet alkalmazkodni”, a megoldás kizárólag a kibocsátáscsökkentés lehet – döntéshozói, vállalati és társadalmi szinten.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
