A legújabb tudományos bizonyítékok szerint a macskák és emberek szoros kapcsolata nem tízezer, hanem mindössze 3,5–4 ezer éve kezdődött, ráadásul nem a Közel-Keleten, hanem Észak-Afrikában.
A macskák a maguk ráérős, titokzatos módján döntötték el, mikor és hol alakítanak ki szorosabb kapcsolatot az emberekkel. A legújabb régészeti és genetikai leletek alapján azonban ez a folyamat jóval később indult, mint korábban feltételezték. A kutatók szerint a vadászó afrikai vadmacskákból lett házi kedvencek csupán néhány ezer éve kezdtek emberközelbe húzódni, és nem a Levantében, hanem valahol Észak-Afrikában - írja a BBC.
A tudósok Európa, Észak-Afrika és Anatólia lelőhelyeiről származó macskacsontok DNS-ét vizsgálták, majd összehasonlították a modern házimacskák génállományával. Az eredmények szerint a háziasítás nem az első földművelő közösségek mellett indult. Sokkal inkább egy egyiptomi jelenségről lehet szó, ami összhangban áll azzal, hogy az ókori egyiptomiak mélyen tisztelték a a macskákat.A macskák az emberek társaként később a világ minden pontjára eljutottak: a rómaiakkal érkeztek Európába, majd a Selyemúton kelet felé terjedtek. Ma már minden földrészen megtalálhatók – kivéve az Antarktiszt.A kutatás érdekessége, hogy Kínában egy másik vadmacskafaj, a leopárdmacska évezredekkel korábban kötött laza kapcsolatot az emberekkel. Ezek a pettyes vadmacskák mintegy 3500 évig éltek emberi települések közelében, természetes rágcsálóirtóként. Ennek ellenére nem váltak háziasított fajjá, és ma is vadon élnek Ázsia-szerte.A kutatás eredményeit a Science és a Cell Genomics folyóiratok közölték.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
