Csak 4 ezer éve lettek háziállatok a macskák – és nem is ott, ahol először a kutatók gondolták

A legújabb tudományos bizonyítékok szerint a macskák és emberek szoros kapcsolata nem tízezer, hanem mindössze 3,5–4 ezer éve kezdődött, ráadásul nem a Közel-Keleten, hanem Észak-Afrikában.

A macskák a maguk ráérős, titokzatos módján döntötték el, mikor és hol alakítanak ki szorosabb kapcsolatot az emberekkel. A legújabb régészeti és genetikai leletek alapján azonban ez a folyamat jóval később indult, mint korábban feltételezték. A kutatók szerint a vadászó afrikai vadmacskákból lett házi kedvencek csupán néhány ezer éve kezdtek emberközelbe húzódni, és nem a Levantében, hanem valahol Észak-Afrikában - írja a BBC.

A tudósok Európa, Észak-Afrika és Anatólia lelőhelyeiről származó macskacsontok DNS-ét vizsgálták, majd összehasonlították a modern házimacskák génállományával. Az eredmények szerint a háziasítás nem az első földművelő közösségek mellett indult. Sokkal inkább egy egyiptomi jelenségről lehet szó, ami összhangban áll azzal, hogy az ókori egyiptomiak mélyen tisztelték a a macskákat.

A macskák az emberek társaként később a világ minden pontjára eljutottak: a rómaiakkal érkeztek Európába, majd a Selyemúton kelet felé terjedtek. Ma már minden földrészen megtalálhatók – kivéve az Antarktiszt.

A kutatás érdekessége, hogy Kínában egy másik vadmacskafaj, a leopárdmacska évezredekkel korábban kötött laza kapcsolatot az emberekkel. Ezek a pettyes vadmacskák mintegy 3500 évig éltek emberi települések közelében, természetes rágcsálóirtóként. Ennek ellenére nem váltak háziasított fajjá, és ma is vadon élnek Ázsia-szerte.

A kutatás eredményeit a Science és a Cell Genomics folyóiratok közölték.

 

 

 

Hozzászólások

Miközben a világ még vitázik, Kína már lépett: ezrével szünteti meg az egyetemi szakokat az AI miatt

Itthon javában zajlik az egyetemi felvételi, és rengetegen törik a fejüket, melyik szak ígér biztos jövőt – a világ nagy része még csak azon gondolkodik, hogyan szabjon utat a mesterséges intelligenciának a felsőoktatásban, és hol kellene gátat vetnie neki, hiszen sokakban él a félelem, hogy az AI a gazdaságtól a kultúráig egyszerűen mindenen átgázol. Kína azonban nem várakozik: négy év alatt 12 000, elavultnak ítélt képzést zárt be, és helyettük 10 200 új, túlnyomórészt AI-hoz és robotikához kötődő szakot indított.