Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
A macskák a maguk ráérős, titokzatos módján döntötték el, mikor és hol alakítanak ki szorosabb kapcsolatot az emberekkel. A legújabb régészeti és genetikai leletek alapján azonban ez a folyamat jóval később indult, mint korábban feltételezték. A kutatók szerint a vadászó afrikai vadmacskákból lett házi kedvencek csupán néhány ezer éve kezdtek emberközelbe húzódni, és nem a Levantében, hanem valahol Észak-Afrikában - írja a BBC.
A tudósok Európa, Észak-Afrika és Anatólia lelőhelyeiről származó macskacsontok DNS-ét vizsgálták, majd összehasonlították a modern házimacskák génállományával. Az eredmények szerint a háziasítás nem az első földművelő közösségek mellett indult. Sokkal inkább egy egyiptomi jelenségről lehet szó, ami összhangban áll azzal, hogy az ókori egyiptomiak mélyen tisztelték a a macskákat.A macskák az emberek társaként később a világ minden pontjára eljutottak: a rómaiakkal érkeztek Európába, majd a Selyemúton kelet felé terjedtek. Ma már minden földrészen megtalálhatók – kivéve az Antarktiszt.A kutatás érdekessége, hogy Kínában egy másik vadmacskafaj, a leopárdmacska évezredekkel korábban kötött laza kapcsolatot az emberekkel. Ezek a pettyes vadmacskák mintegy 3500 évig éltek emberi települések közelében, természetes rágcsálóirtóként. Ennek ellenére nem váltak háziasított fajjá, és ma is vadon élnek Ázsia-szerte.A kutatás eredményeit a Science és a Cell Genomics folyóiratok közölték.
