Több mint száz éve várt megoldásra az a rejtély, kinek a maradványai kerültek elő a Margit-szigeten 1915-ben. Az ELTE kutatói most genetikai és igazságügyi vizsgálatokkal igazolták: a csontok az Árpád- és Rurik-dinasztiához is köthető macsói bán, Béla herceghez tartoztak.
Egy évszázados történelmi kérdést oldott meg az ELTE kutatói által vezetett nemzetközi kutatócsoport, ugyanis sikerült azonosítani Béla macsói herceg, IV. Béla király unokájának földi maradványait. A fiatal férfi csontjait még 1915-ben tárták fel a Margit-szigeti domonkos kolostorban, de eddig sem a technológia, sem a tudományos módszerek nem tették lehetővé a pontos azonosítást.
A 2018-ban indult kutatásban számos szakember, köztük antropológusok, genetikusok, és régészek dolgoztak együtt. A genetikai vizsgálatokat az ELTE HTK Archeogenomikai Kutatóintézetében végezték, és több, egymást erősítő bizonyíték is megerősítette, hogy a maradványok III. Béla király ükunokájáé, Béla hercegé volt, aki 1272 novemberében esett gyilkosság áldozatául.
A csontvázon 26 harci sérülést azonosítottak, amelyek alapján a herceg három támadóval szemben, sisak és páncél nélkül próbált védekezni. A sebek szablyától és hosszúkardtól származhattak.
A kutatásból kiderült, hogy az agresszió intenzitása, valamint az arcra mért vágások és ütések intenzív érzelmi érintettségre (pl. hirtelen dühre, gyűlöletre) utaltak, emellett mivel számos olyan sérülés is található az áldozaton, melyeket összehangoltan okoztak, így előre eltervezett gyilkosságot valószínűsítenek. Bár a macsói Béla herceg ellen végrehajtott merényletet részben vagy teljesen előre eltervezték, azt azonban semmiképp sem hidegvérrel hajtották végre – írja az egyetem.
A projekt egyedülálló példája annak, hogyan segíthetik a modern természettudományos módszerek a történelmi rejtélyek megoldását, és hogyan tárható fel több száz év távlatából is egy ember tragikus sorsa.
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
Összesen 195, daganatos betegséggel küzdő vagy a gyógyulás útján járó gyerek alkotásait lehet megnézni a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításán. A rajzok között a kórházi élmények és a félelem is megjelennek, de elsősorban arról mesélnek, ami a gyerekeket a betegségen túl foglalkoztatja: családról, barátságról, szerelemről, sportról, zenéről és álmokról.
Bár a szakképzési ösztöndíj már szeptemberre is jár, az első utalásra várhatóan októberig kell várni. Ekkor viszont egyszerre két havi összeget kaphatnak a diákok.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Péntek délután érkezett a gyors válasz a szakma felháborodására.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
A jelentés arra figyelmeztet, hogy az esetek nagy része rejtve marad, főleg azért, mert a gyerekek nem tudják, kihez fordulhatnak segítségért.
