Több mint száz éve várt megoldásra az a rejtély, kinek a maradványai kerültek elő a Margit-szigeten 1915-ben. Az ELTE kutatói most genetikai és igazságügyi vizsgálatokkal igazolták: a csontok az Árpád- és Rurik-dinasztiához is köthető macsói bán, Béla herceghez tartoztak.
Egy évszázados történelmi kérdést oldott meg az ELTE kutatói által vezetett nemzetközi kutatócsoport, ugyanis sikerült azonosítani Béla macsói herceg, IV. Béla király unokájának földi maradványait. A fiatal férfi csontjait még 1915-ben tárták fel a Margit-szigeti domonkos kolostorban, de eddig sem a technológia, sem a tudományos módszerek nem tették lehetővé a pontos azonosítást.
A 2018-ban indult kutatásban számos szakember, köztük antropológusok, genetikusok, és régészek dolgoztak együtt. A genetikai vizsgálatokat az ELTE HTK Archeogenomikai Kutatóintézetében végezték, és több, egymást erősítő bizonyíték is megerősítette, hogy a maradványok III. Béla király ükunokájáé, Béla hercegé volt, aki 1272 novemberében esett gyilkosság áldozatául.
A csontvázon 26 harci sérülést azonosítottak, amelyek alapján a herceg három támadóval szemben, sisak és páncél nélkül próbált védekezni. A sebek szablyától és hosszúkardtól származhattak.
A kutatásból kiderült, hogy az agresszió intenzitása, valamint az arcra mért vágások és ütések intenzív érzelmi érintettségre (pl. hirtelen dühre, gyűlöletre) utaltak, emellett mivel számos olyan sérülés is található az áldozaton, melyeket összehangoltan okoztak, így előre eltervezett gyilkosságot valószínűsítenek. Bár a macsói Béla herceg ellen végrehajtott merényletet részben vagy teljesen előre eltervezték, azt azonban semmiképp sem hidegvérrel hajtották végre – írja az egyetem.
A projekt egyedülálló példája annak, hogyan segíthetik a modern természettudományos módszerek a történelmi rejtélyek megoldását, és hogyan tárható fel több száz év távlatából is egy ember tragikus sorsa.
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
